Rád
| Rád | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lieszkovszki Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 2613 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1891 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 106,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rád
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rád
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,79499°, k. h. 19,22054° | |||
| Rád weboldala | |||
Rád község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Vác és Penc között, Váctól kb. 10 km-re keletre található település.
Története [szerkesztés]
A falu a X. század végétől lakott település, nevét az I. István feleségével Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének bajor Wasserburgi Vencelin lovag fiáról Rád-ról kapta.
1264-ben Rádi Simon István ifjú király Hatvanban székelő alnádorának, a Szolnok nemzetségből származó Gothardnak volt kiküldötte Zagyvaszántón. A falu az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: 1294 körül a Kinizsi nemzetségbeli Kinizsi család tagjainak birtoka volt. 1294-ben III. András király a felvidékről hazatérve itt adott ki két oklevelet [Acsai] György comes fia Berend mester nógrádi ispánnak és a rokon Csuda (Chyda) comes fia Miklós részére.
1300-ban a kiadott oklevelek ellen perrel léptek fel Kinizsi Jula és János comes fiával, Tamással és Váci Wydus fiaival. Az országbíró előtt Widus fiai és a Kinizsiek 29 M-ért átengedték Rádot Benedeknek és a Csuda fiaknak. Az oklevelet később 1419-ben a Bodonyi Csuda család iratta át. Később Rád tulajdonosai között találjuk a Zách és a Vay családokat, az 1700-as években a Muslay családot, végül pedig a második világháború végéig a Toperczer családot.
A falu nevezetességei között találjuk a Muslay kastélyt, a Toperczer kúriát és a római katolikus templomot. 1946-ig közigazgatásilag Nógrád vármegye nógrádi járásához tartozott.
A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen X-XI. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a XVIII. század első felében a Vay-család birtoka. II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult hívének, a kuruc Vay Ádámnak hasonnevű fia áttért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete.
Nevezetességei [szerkesztés]
Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből.
A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom.
A falu Penc felőli végén XIX. század közepéről való, a Muslay-tisztilak látható.
Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú.
A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak.
- Római katolikus templom, amelyet Szűz Mária születésének tiszteletére szenteltek. 1767-ben Muslay Gábor építette.
- Evangélikus templom, amely a Kishegy nyúlványán található, 1911-ben épült.
- A Muslay-kastély a templommal szemben áll, három épülete U alakot formál (Rákóczi utca 1.). Jelenleg teljesen romos, de a Windland-Fúvósvilág Alapítvány már tervezi a felújítását. A kastély az idők során többféle célt szolgált, többek között német és orosz katonák szálláshelye is volt, majd iskola és óvoda működött az épületben, ezek minden kártékony hatását magán viseli.
- Muslay-tisztilak a falu Penc felőli végén, a XIX. század közepéről való (Rákóczi utca 33.).
- Muslay-Toperczer-kúria a katolikus templom mellett található, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik.
Itt születtek [szerkesztés]
- Zászkaliczky Pál (Rád, 1905. december 20. – Fót, 1962. augusztus 6.) evangélikus lelkész, esperes.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Románia Csíkpálfalva Csíkdelne Csíkcsomortán A testvérközségi megállapodást 2000. augusztus 20-án kötötték meg a település vezetői Rádon.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Nógrádvármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
