Ecser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ecser
Ecseri 168.jpg
A park és a római katolikus templom
Ecser címere
Ecser címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Vecsési
Kistérség Monori
Jogállás nagyközség
Polgármester Gál Zsolt[1]
Jegyző Barta Zoltán
Irányítószám 2233
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 3598 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 276,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ecser  (Magyarország)
Ecser
Ecser
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 40″, k. h. 19° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 40″, k. h. 19° 19′ 34″
Ecser  (Pest megye)
Ecser
Ecser
Pozíció Pest megye térképén
Ecser weboldala

Ecser (szlovákul: Ečer) nagyközség[3] Pest megyében, a Vecsési járásban. Területe régóta lakott, régészeti feltárások során kelták, szarmaták és rómaiak nyomaira bukkantak. A török uralom alatt elnéptelenedett, utána többségében szlovákokkal telepítették be, napjainkban is rendelkezik szlovák kisebbséggel. Nemzetközileg az Ecseri lakodalmas miatt ismert.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferihegyi repülőtér, a kép bal felső sarkában a zöld terület a házakkal Ecser.

Ecser Budapesttől dél-keletre fekszik, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér mellett. Szomszédai: Vecsés, Üllő, Maglód és Budapest XVII. kerülete. Az M0 autóút Ecser mellett halad el. Maglódtól pár száz méter (és egy autópálya) választja el, és Budapest is nagyon közel fekszik. 100 méterre. A település északi része még a Gödöllői-dombságon van, alsó részei már az Alföldön fekszenek. Az északi dombokról gyönyörű kilátás nyílik a tájra, a falut szinte egy völgyben lehet akkor érzékelni. Még a budai hegyek, azaz a Dunántúli-középhegység is látható Ecserről. A falutól észak-nyugatra található a természetileg védett Merzse-mocsár. Ecser és Budapest (Rákoskert) határán fekszik a Vidadomb, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Busszal északnyugatról Budapest felől (az Őrs vezér terétől vagy Rákoskeresztúrról), vagy keletről Maglód felől közelíthető meg, vasúttal a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon fekszik, Rákoskert és Maglód között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem előtti idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecser környékén az autópálya építése miatt 2004 és 2006 között régészeti feltárásokat végeztek, több lelőhelyen is (Ecser 2., 6. és 7. lelőhely).[4] A területeken a következő kultúrák nyomait találták (az összes lelet forrása:[4]):

  • kelták – edényégető kemence, kelta cölöpszerkezetes ház, kelta urna pajzsdudorral
  • szarmaták – szarmata sír körárokkal, szarmata temetkezés, kőpakolásos szarmata sír, szarmata nő gyöngyökkel hímzett ruhaaljának maradványa és a temetéskor mellé helyezett edény, földbe mélyített szarmata ház kemencével, feltárt szarmata műhelykörzet, gödörbe fektetett szarmata nő váza, örlőkőpár, szarmata gödörből előkerült csontfésű, 5200 éves (!) szarmata telep, szarmata gödörbe dobált és temetett emberek csontvázai
  • avarok – aranyfülbevaló kora avar sírból, avar kőkemence egy malomkő töredékével
  • szkíták – szkíta gödörtemetkezés
  • rómaiakKrisztus-monogramos római mécses

Ezekből a leletekből látható, hogy Ecser területe már a régebbi korokban is lakott volt, különösen a szarmata telep érdemel említést.

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecser első írásos említése 1315. december 6-áról származik (Echer alakban),[5] de valószínűsíthető, hogy a falu már évszázadok óta létezett. Az épülő M0-autópálya építése miatt régészeti feltárások során kelta, szarmata és őskeresztény emlékek kerültek a felszínre,[6] ami a környék gazdag múltját tanusítja. A falu a nevét egy legenda szerint Árpád fejedelemtől kapta, aki a faluban megpihenve annak neve felől tudakozódott. A falunak nem volt neve, így azt mondta, nevezzék el arról a cserfáról, mely alatt sátra állott. Így lett a falu neve Ecser.[5] Egy másik elmélet szerint Árpád egyik fiától, Ecsellőtől (más forrásban Ézelő) származik a név.[5]

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorból kevés írásos emlék maradt fent a faluról, főképp birtokfoglalási oklevelekben fordult elő Ecser neve (1325. október 11., 1344. április 13., 1396. május 16., 1399. augusztus 22. – ez utóbbi oklevélből tudjuk meg, hogy akkor már volt a falunak temploma, számottevő jobbágyközösséggel bíró középkori falu volt). A 14-15. században a falu az Ecseri család tulajdonában volt. 1454-ben Ecser Sáfár Tamás halála után, a fiú utód nélküli család elveszíti Ecsert, a tulajdonjog visszaszáll a királyra. V. László a falut Pozsonyi Tamásnak és Zágrábi Szilassy Györgynek adományozta a török harcokban tanusított hősiességükért. 1471-ben a település Ecseri Demeter tulajdona volt (a budai káptalan egyik levele szerint). Ő Ecseri István diáknak adta el birtokát. 1497 és 1514 között Ecser Pest város bírájának, Szegedy Pálnak a tulajdonában volt. A 15. század elején azután a falu Dabasi Isthy Péter tulajdona volt.[5]

A török időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hódoltságig létezett a falu. Buda török kézre kerülése (1541) után fokozatosan elnéptelenedett.[7] A falu a budai vilajethez tartozott, azon belül is a budai szandzsákhoz. Az 1546-ban a törökök által készített adóösszeírásban (azaz defterben) Ecsert már nem említik, 1552-ben már üres faluhelyként említik. Az ecseri lakosok a környékbeli falvakban telepedtek le, ez azért valószínű, mert az Ecseren lévő telkeket (Rákos)Csaba lakói művelték. Az üres falu tulajdonviszonyairól a következőket tudjuk: a falu birtokosan 1559-ben Gázi timár, 1559 és 1562 között Dur Ali szandzsákbég, 1580 és 1590 között pedig Hizir Bin Ali Pasa budai beglerbég. Az Ecsert még magáénak tudó magyar uralkodó, III. Ferdinánd 1655-ben a Mocsáry családnak, majd Vámosi Istvánnak adományozta.

Újrakezdés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. század végén a néptelen falu Verlain János budai kamarai inspektor birtokába került. Az első ecseriek 1699-ben jelennek meg újra a faluban, akkoriban az adóösszeírások szerint már 11 család élt a faluban.[8] 1701-ben már 46 család él Ecseren (19 jobbágycsalád, 27 zsellércsalád). A Rákóczi-szabadságharc (17031711) alatt 9 ecseri vesz részt a harcokban, őket név szerint is ismerjük[8]:

Fábich Miklós
Fábich János
Horváth János
Kubis János
Zelenka Tamás
Szabó Márton
Szücse Tóbiás
Murányi János
Orácska György
 

1711-ben a faluban újból kevesebben éltek, a 46 család helyett már csak 11 család. A fentebb említett 9 ecseri közül 3 neve Tótkomlós első telepesei között bukkan fel (Kubis, Zelenka, Orácska), tehát egyfajta elvándorlás volt jellemző. Az 1700-as évek elején a falu földesúra Svajdler Antal, Svajdler Gábor (1716 körül), majd Grassalkovich Antal (1722-től) tulajdonában volt, ekkor kezdődött a szlovák telepesek Ecserre hozatala, ennek köszönhető ma a szlovák kisebbség megléte (a falu szlovák kisebbségi önkormányzattal is rendelkezik, szlovák neve Ečer). 1715-ben 11 család (8 jobbágy-, 3 zsellércsalád) van tehát Ecseren, a következő (főképp szlovák nevű) családfők kerültek akkor az adóösszeírásokba (latinosan)[8]:

Martinus Blanar
Adamus Toth
Joannes Sliechovszky
Ladislaus Gresko
Laurentius Petro
Andreas Bili
Andreas Haidu
Michael Straszeniczky (?)
Georgius Mikuts
Martinus Mali
Paulis Vninszky
 

1728-ban már 33 család élt Ecseren, köszönhetően a tudatos betelepítéseknek is, 1730-ban 50 család, 1744-ben 79, 1760-ban már 87 család lakott a faluban. 1735-ben kezdtél el építeni a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt templomot, amely 1740-re készült el. Szintén 1740-ben készült el az első iskola is. 1804-ben 113 család lakott Ecseren, 1826-ra ez a szám 98-ra csökkent, majd 1841-re 128-ra nőtt.[8]

A 19. század eleji lakosság számának változásáról a következőket tudjuk:

A lakosság növekedése
1836 1838 1839 1840 1841 1842
612 614 631 651 657 735
Az Ecser Római Katolikus Egyház összeírása szerint

1831-ben, 1836-ban és 1848-ban kolera pusztított a faluban. 1843-ban Fényes Elek a magyar községekről szóló művében ezt írta Ecserről[8]:

Ecser tót falu. Pesthez keletre 2 mérföld. 649 katholikus lakosa, katholikus parochiája és temploma van. Dombos határa homokos, de jó rozsot és bort terem: rétjei szépek, erdeje kevés.

A szabadságharctól a 19. század végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szabadságharc alatt Ecserről ismét többen csatlakoztak a harcokhoz, sőt, 1849 áprilisától 19 napig a forradalmi csapatok bal szárnya Ecser északi dombos részén foglalt helyet.[9] Mivel az ecseri honvédek Pestre voltak besorozva, így a falusi elöljárók Haynau hivatalnokainak nem jelentették a helyi illetőségű honvédeket. Egy 1876-ban kelt írás szerint Ecserről akkor 43 nemzetőr állt be a seregbe.

A Grassalkovich-uralom után 1851-ben a görög felmenőkkel rendelkező Sina Simon tulajdona lett a falu, aki néhány év múlva eladta azt a Szontágh családnak. 1874-ben a család eladta a falut a Banque de Credit Fonciere et Industriel Andreas Dumonceau et Comp. brüsszeli banknak. A folyamatos birtokértékesítések folyamán még ez évben a falu nagy része a lakosság tulajdonába került. 1877-ben Ezt írták Ecserről: Ecser, kevés magyarral vegyült tót község… Házai a templomot és a paplakot kivéve földből vert falúak és zsuptetősek. A hatvanas években szépíttető bizottság állíttatott fel: de ez sem volt képes csinosabb és rendesebb építkezést létesíteni. 1881-ben a szomszédos Maglód állomással került Ecser közelébe a vasút. 1886-ban megépült a második iskola is (amit az 1990-es években bontottak le, a templom mellett állt egykor). A 19. század végén az iskoláztatás nyelve Ecseren a szlovák volt. 1889-ben a falu plébánosa, Matejka Vilmos fontosnak tartotta, hogy hívei, azaz a falu lakosai magyarul imádkozzanak (beszéljenek), ezért lefordíttatta Nábozny vylevy című imakönyvét magyarra. A 20. század elején született emberek már mind magyarul beszéltek, de akadtak még olyan idősebb emberek is, akik csak szlovákul beszéltek.

1888-ban a templom és a plébánia épülete olyan romlott állapotban volt, hogy az istentiszteletek megtartását be kellett szűntetni (azokat az ideiglenesen felszentelt iskola épületében tartották). 1891-ben a templom tornya középen az alapig megrepedt, és anyagi okoból a későbbi felújítás során magassága egy méterrel alacsonyabb lett.

Ecsernek 1896-ban, a Millennium évében mintegy 1500 lakosa volt (a Magyarország Vármegyéi és Városai című könyv szerint). 1899-ben helyi tűzoltóságot szerveztek. 1900-ban a lakosság pontos száma 1145 fő volt.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecser lakossága

Az 1888 óta a környéken lévő vasút mentén 1908-ban a képviselő-testület kérvényezte a Magyar Királyi Államvasutaktól egy mellékvágány kiépítését vagy egy rendes kitérő állomás megépítését. 1911. július 8-án egy kisebb földrengés rázta meg a környéket. 1914 óta van telefon Ecseren. A templom renoválása ebben az évben be is fejeződött. Mindkét világháborút megszenvedte a falu lakossága. Az első világháború áldozatairól a templom bejárata feletti tábla emlékezik meg, míg a második világháború áldozataira a templom melletti park emlékműve emlékezik meg.

Az 1919-es kommunista hatalomátvétel után falusi munkástanács alakult Ecseren is, majd 1919 őszén történt újabb politikai fordulat után visszatért a régi képviselő-testület. 1928-ban mozi nyílt a faluban, Maszló József kocsmáros működtetésével. A villamos áramot az 1930-as évek elején vezetik be a faluban. 1936-ban a Belügyminisztérium egyesíteni akarta Ecsert a szomszédos Maglóddal. Erről a képviselő-testület megdöbbenéssel értesült és a tiltakozással éltek a Belügyminisztérium felé, a jelentős eltérésekre hivatkozva, főképp a vallási különbségre (Ecser katolikus, míg Maglód főképp evangélikus lakosságú), ami miatt a két település lakosai nem házasodtak a másik faluból származóval, de a két falu között húzódó völgy is gátat képezett az egyesítésben (ma ugyanitt az M0-autópálya akadályozná az esetleges egyesítési törekvéseket). A fenti indokok után a két falu nem lett egyesítve (bár 1976-ban ismét napirendre került a kérdés, a nagymértékű ellenállás és aláírásgyűjtés hatására nem valósult meg akkor sem). 1939-ben Ecseren 1855 fő lakott.

A második világháború vége felé Ecseren szállt meg halála előtt Steinmetz Miklós, a Vörös Hadsereg kapitánya. Kocsija a szomszéd település, Vecsés határában aknára futott. Először Ecseren temették el,[10] majd pár év múlva máshol temették újra el. A főváros közelsége, és Ferihegy (akkor még nem olyan jelentős) reptere miatt a környéket számos bombázás érte.

Ecseren is éltek zsidók, őket is érintették a második világháború zsidóellenes történései. 1920-ban 12 izraelita vallású lakos volt Ecseren. Több vállalkozás volt a kezükön: a Garzó család vegyeskereskedése, a Neumann család fűszerüzlete, a Hartmann hentesbolt és Kleinék péksége. A deportálások után senki nem tért vissza a községbe.

Mivel Ecser részben szlovák falu volt, a háború utáni csehszlovák-magyar lakosságcsere a falut is érintette. 1947-ben Ecseren is megkezdte működését az ügyben felállított Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. A kitelepítésekről nincsenek pontos adatok, a visszaemlékezések alapján 20-25 család távozott Szlovákiába. A Pozsonyhoz tartozó Prievoz kerületben találtak új otthonra, hosszú ideig – szokatlan módon – egy tömbben maradva. A helyükre csehszlovákiai magyarok érkeztek.

Az 1956-os forradalom idején Ecseren nem történt jelentősebb rombolás vagy vérengzés, utána is csak 3 főt vontak felelősségre.

1959-ben az 52 éve lezárt régi temető helyén egy új iskola felépítésnek terve bontakozott ki, illetve még ebben az évben el is kezdődtek az építkezések, 1960-ban el is kezdődhetett a tanítás.

1960-ban a falu lakossága 2110, 1970-ben pedig már 2633 fő. Ez a növekedés a főváros közelségének volt köszönhető. A lakosság létszáma 1976-ban lépi át a 3000-t. A falu egyik legjelentősebb ipari létesítménye akkoriban a Rubik-kockákat is gyártó Politoys volt. Jelenleg szinte Budapesttel határos a fokozatos építkezések miatt. A 2000-es évek elején a település szinte a harmadával megnövekedett, amikor felparcellázták az Ecser és Pest közötti Kálvária-dombot, ahol Kálvária lakódomb néven lakónegyed létesült. A negyed érdekessége, hogy ecseri vonatkozású utcanevek kerültek oda, mint például a Mikla Pálról elnevezett utca. (Mikla Pál volt Ecser plébánosa a második világháború idején, a háború vége felé kivégezték.)[11]

Ecser a 21. század küszöbén egy színes település, ahol több különböző nemzetű lakos talált otthonra. Laknak Ecseren a szlovák nemzetiségű lakosok mellett görög, bolgár, finn és lett származású emberek is.[12]

Gazdaság és ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-től Ecser határában egy ferihegyi logisztikai központ fog épülni, amely kihatással lesz Ecser és környéke eddigi életére is, ezzel együtt fejlődni fog a közlekedés is.[13]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu szlovák múltját mutatja, hogy a legrégebbi részének, a templom és környékének a neve Gyegyina (szlovákul dedinaFalu). Ecser egyetlen műemlékjellegű épülete az 1740-ben épített barokk stílusú római katolikus templom. Építését 1735-ben kezdték meg. Az 1880-90-es években használhatatlan volt, annyira megrongálódott, végül majd csak 1911 végétől használhatták újra. tornya az anyagi eszközök elérésének hiányában egy méterrel rövidebb lett, mint korábban volt.

Ecseri lakodalmas és a népviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecseri népviselet (1900 körül)

A templomon kívül a falu az ecseri lakodalmi szokások [14] által ihletett Ecseri lakodalmas című nemzeti táncjátékáról, melyet Rábai Miklós koreográfus alkotott és a helyi népviseletéről híres. Már a 19. század közepén kitűnt Ecser a környező falvak közül a gazdag, fényűző népviseletével.[9] A lányok és asszonyok temérdek szoknyát viselnek, a fejdíszük is szép díszes. Ez nem volt mindig így. 200 évvel ezelőtt még hosszú, sötét árnyalatú szoknya jellemezte a helyi asszonyok viseletét. A szoknya már akkor is keményítve volt, ehhez magas nyakú blúzt, kék és fekete kötényt viseltek. A vállukon nyáron díszes brokát kendő volt, télen meleg "berliner" kendő. A vállkendőhöz slingelt ujjú inget vettek fel. A szoknya hossza a 20. században lett rövidebb, a blúz nyakán megjelent a gallér, és a vállkendő helyett keményített fehér rojtos kendő volt az aszzonyok vállán. A század közepétől már megjelentek a minták is. a hímzett ingujj és a pruszlik az ecseri népviselet jellegzetes darabjai lettek.[15]

"Ecseri lakodalmas" címmel film is készült 1952-ban, a filmet a faluban forgatták, rendezője Kalmár László, operatőre Badal János volt. A Rábai Miklós által koreografált tánccal a világ több táján sikerrel léptek fel. Tiszteletére vette fel a helyi művelődési ház a nevét. Az egyik legszebb dal a lakodalmas csokorból Az ecseri kertek alatt című dal.

Az ecseri kertek alatt
Aj ja ja ja ja ja ja
Folyik a Szerelem-patak
Aj ja ja ja ja ja ja ja ja ja
Aki abból sokat iszik
Aj ja ja ja ja ja ja
Babájától elbúcsúzik
Aj ja ja ja ja ja ja ja ja ja
Hát én nem ittam belőle
Aj ja ja ja ja ja ja
Mégis elbúcsúztam tőle.
Aj ja ja ja ja ja ja ja ja ja
 

Sportélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecsernek nagyon gazdag sportélete van. Az Ecseri SE-nek több szakosztálya is van: pl. labdarúgó, súlyemelő. Az ecseri tekések szép sikereket értek el. Az ecseri Rovó Richárd karatéban a dél-afrikai junior világbajnokságon első helyezett lett súlycsoportjában.

Vallási élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ecseri római katolikus templom

Katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 18. századi újratelepítése óta főképp katolikus település volt. A falu egyetlen temploma is római katolikus, Páduai Szent Antal tiszteletére volt szentelve. A plébánia 1738 óta vezeti anyakönyveit. Az általános iskola az államosításig katolikus egyházi iskola volt eredetileg. 1991 óta a vallásos fiatalok újból összegyűlnek, néhány éve újra van Oltáregylet is.

Reformátusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A refomátusok az 1960-as – 1970-es években telepedtek meg Ecseren. Az ecseri református hívők a szomszédos maglódi gyülekezethez tartoznak, oda járnak templomba is. Az ecseri szórvány értékét jellemzi, hogy a maglódi gyülekezet második embere, a presbitérium elnöke ecseri.[16]

Evangélikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az evangélikusok is később települtek be Ecserre, a Maglódon található evangélikus gyülekezethez tartoznak. Jelenleg mintegy 30 evangélikus család található Ecseren.

Görög katolikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A görög katolikus családok az 1960-as években kerültek Ecserre, számuk nem nagy. Korábban a helyi római katolikus templomba jártak, ma Rákoscsabára.

Zsidók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint fentebb látható volt, Ecseren a második világháború idejéig éltek zsidók, napjainkban – ha vannak is – számuk elenyésző.

Testvérközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres ecseriek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecseren születtek vagy itt élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ecserhez kapcsolódó egyéb személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Steinmetz Miklós (1913-1944) – Parlamenter. Utolsó éjszakáját Ecseren töltötte, majd Ecseren temették el először.[10]
  • Rábai Miklós – az Ecseri lakodalmas atyja

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ecser névvel több helység szerepelt a régi magyar térképeken, az egyik legismertebb Szentes mellett volt, ahol az ecseri templomrom is áll.
  • Az "ecseri piac" nem Ecseren található, ahogy azt sokan gondolják, hanem Budapesten, a Nagykőrösi úton.
  • Ugyanígy az Ecseri tekercsek című film sem Ecserhez köthető, hanem a piachoz.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ecser történeteAszódi Csaba András. Ecser község Önkormányzata, 2000. [19] ISBN 963-00-3282-1
  • Az ecseri lakodalmasAszódi Csaba András. Ecser közsgég Önkormányzata, 2007.[20]
  • A hajdani Ecser / Starodávny EčerAszódi Csaba András – Harazin Piroska. 2007.[21] ISBN 978-963-06-3685-8

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecser témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Magyarország XVII. ker. címere.jpg Budapest XVII. kerülete 4 km Magyarország Coa Hungary Town Pécel.svg Pécel 8 km Magyarország HUN Isaszeg COA.jpg Isaszeg 17 km Héraldique meuble compas.svg
Magyarország XVIII. kerület címere.jpg Budapest XVIII. kerülete 3 km

Észak
Nyugat  Magyarország HUN Ecser COA.jpg Ecser Térkép  Kelet
Dél

Magyarország HUN Maglód COA.jpg Maglód 2 km
Magyarország Coa Hungary Town Vecsés.svg Vecsés 8,5 km Magyarország HUN Üllő COA.jpg Üllő 10 km Magyarország HUN Gyömrő COA.jpg Gyömrő 6,5 km