Zagyvarékas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zagyvarékas
Zagyvarékas címere
Zagyvarékas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Jánosi József (Fidesz)[1]
Irányítószám 5051
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 3427 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 115,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zagyvarékas (Magyarország)
Zagyvarékas
Zagyvarékas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 58″, k. h. 20° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 58″, k. h. 20° 07′ 30″
Zagyvarékas (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Zagyvarékas
Zagyvarékas
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Zagyvarékas weboldala

Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati részén fekszik, a Jászság déli határánál, a Zagyva folyó mellett. Szolnok, a megyeszékhely kb. 10 km-re található. Szomszédos települések: Szolnok, Szászberek, Újszász.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 32-es főútról egy alsórendű úton érhető el, illetve szintén egy mellékúton Szászberek felől.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútállomása a MÁV (120-as számú) Szolnok-Újszász-Budapest-, (82-es számú) Szolnok-Hatvan-, és (86-os számú)) Szolnok-Vámosgyörk közötti vonalán található, a településtől kb. 3 km-re.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56.
  • Tel.: 56/540-020
  • Fax: 56/540-024
  • E-mail: E-mail, hivatal@zagyvarekas.hu
  • Hivatalos honlap: www.zagyvarekas.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
  • A község tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i. e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i. sz. 10-15 közötti tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy akkor az iráni nyelvet beszélő szarmaták éltek itt. A 600-as években avarok lakták a területet. Honfoglalás kori leleteket is találtak a régészek a környéken.

Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas néven említik.

1347 után Rékas többször elnéptelenedett, de mindig újra lakott hely lett. Az XIV. században Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A 15. századtól Heves vármegyéhez tartozó falu. 1546-tól a budai szandzsák pesti nahijéhez tartozik, valószínűleg a török kiűzéséig. A történészek úgy vélik, hogy Rékas a tizenöt éves háború idején elpusztult. 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében lévő Rékast Mehmed szultán hadai bizonyára pusztává tették.

A 16. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra.

A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

A kiegyezés után, a dualizmus idején a község is dinamikusan fejlődött, melyre kedvező hatással volt a szolnok–újszászi vasútvonal kiépülése.

Az első világháborúban kb. 900-an vettek részt a faluból, közülük mintegy 170-en haltak hősi halált.

1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az északi (csehszlovák) hadjáratból visszatérő 101. Vörös Gyalogezred állomásozott a településen, és megpróbálta megakadályozni (sikertelenül) Szolnok román elfoglalását.

A második világháború során a szovjet Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontja alá tartozó 7. Gárda Hadsereg és a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg alakulatai szabadították fel a községet a német megszállás alól, 1944. november 4-én.

Korábban Pest megyéhez tartozott, 1950 óta önálló település.

Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "Rékas" helynév a szláv reka, azaz "folyó" főnévnek a magyar -s képzős származéka lehet. Alakilag hatott rá a magyar rékás, azaz "szennyes, mosatlan edény" főnév.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok kb. 64%-a vallotta magát római katolikusnak, 4,5%-a reformátusnak, 0,5%-a evangélikusnak, és szintén kb. 0,5%-a görög katolikusnak. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 30%, míg más egyházhoz tartozik kb. 0,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Imre. Római katolikus anyakönyveit 1724-től vezetik.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő szolnoki Szentlélek-paróchiához tartozik, mint filia.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Zagyva folyó és árterülete: Az Alsó-Zagyva hullámtere helyi természetvédelmi terület.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zagyvarékas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]
  • Magyarország megyei kézikönyvei: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kézikönyve
  • VendégVáró Útikönyvek: Jász-Nagykun-Szolnok megye

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]