Jászdózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászdózsa
Légi felvétel Jászdózsáról
Légi felvétel Jászdózsáról
Jászdózsa címere
Jászdózsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállásközség
PolgármesterBaranyi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5122
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség2050 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 00″, k. h. 20° 01′ 00″
Jászdózsa (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászdózsa
Jászdózsa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászdózsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászdózsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye, és egyben a Jászság északi szélén fekszik, Heves vármegyével határosan, a Tarna mentén. A történelmi településközpont a Tarna egy viszonylag kanyargósabb – a szabályozások révén mára már lényegében holtággá vált – szakaszának jobb partján jött létre, de a lakott terület néhány utcányi része a bal parton alakult ki, s a két falurész összekapcsolására az idők során összesen három híd létesült. A folyócska mai állapotát tekintve Jászdózsának már szinte a teljes lakott területe (egyetlen belterületi utca, a Széchenyi út keleti része kivételével) a jobb parti oldalon található.

Északkeleti szomszédja, Tarnaörs már Heves vármegyéhez tartozik; a további határos települések: délkelet felől Jászapáti, dél felől Jászjákóhalma, délnyugat felől Jászberény, északnyugat felől pedig Jászárokszállás. Nyugat felől a legközelebbi település Jászágó, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton három irányból érhető el: a Gyöngyös-Jászárokszállás-Jászberény közti 3203-as útról letérve, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma keleti szélénél észak felé kanyarodva, a 32 134-es számú mellékúton, illetve Tarnaörs felől a 3229-es úton. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el.

A hazai vasútvonalak közül a Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között. Jászdózsa megállóhely a belterület keleti szélén található, közúti elérését a 32 332-es számú mellékút teszi lehetővé. [A vonal állomásainak viszonylatában a megállóhely Jászárokszállás vasútállomás és Jászapáti vasútállomás között helyezkedik el.]

Története[szerkesztés]

Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő. Régebbi neve Dósa, a helyiek által „Daósa”-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település,[3] melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.[4] Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által „Kotró” néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.[5]

A falu életébe nagy változást hozott az 1963. márciusi árvíz.[6] A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltést megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új mederbe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat[7] is kicserélték, a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomás[8] épült a falu északi részén, emiatt a régi állomás[9] elárvult, előtte ma autók futnak, a házban sörfőzde működik. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Juhász Béláné (FKgP-"Dós...)[10][11]
  • 1994–1998: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)[12]
  • 1998–2002: Dr. Szerencsés István (SZDSZ)[13]
  • 2002–2006: Palotai Lászlóné (MSZP)[14]
  • 2006–2010: Dr. Szerencsés István (független)[15]
  • 2010–2014: Dr. Szerencsés István (független)[16]
  • 2014–2019: Dr. Szerencsés István (független)[17]
  • 2019-től: Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2188
2165
2095
2087
2073
2050
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (25,1% nem nyilatkozott).[19]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 2,1% református, 0,1% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Artézi kút,[21] amely a község főterén áll. Közadakozásból építették 1902-ben, a négykaros diszkút 1905-re készült el. Azóta többször fel lett újítva, a legutóbbi rongálást 2013. július 6-ára hozták helyre. Vizét 2003-ban természetes ásványvíznek minősítették, ami nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, jelentős jodid tartalommal.
  • Kőhíd,[22] amely ötlyukú, 1811-13 között épült, mára műemlék. Tervezte Magurányi József, kivitelezte a gyöngyösi Rábl Károly kőműves mester. Szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna. Az ismertebb hortobágyi kilenclyukú hidat 20 évvel előzte meg.
  • Római katolikus templom,[23] amely 1777-82 között épült, Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. A falu központjában található. Búcsúnapja minden szeptember utolsó vasárnapján van.
  • Tájház, amely 1847-ben épült. Berendezését közadakozásból gyűjtötték össze, 1989. december 1-én adták át.

Ismert személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1903-ban vagy 1905-ben Orosz Mihály középiskolai tanár, nyilaspárti országgyűlési képviselő.
  • Itt halt meg 1953-ban Somssich Gyula nagybirtokos, bankigazgató, felsőházi tag (* 1876).

Helyi média[szerkesztés]

Rádióállomások[szerkesztés]

Jászdózsán fogható FM rádiók:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A [[jászok]] települése – (Czettler Jenő dr.). [2007. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 9.)
  4. ↑ A pereskedés végzése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található. [2014. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
  5. ↑ Google műholdkép a tájról
  6. ↑ 1963. márciusi árvíz.. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
  7. ↑ vashidat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
  8. ↑ Új vasútállomás
  9. ↑ régi vasútállomás
  10. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a jelölő szervezetek közül legalább egynek a pontos megnevezése nem állapítható meg.
  12. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  13. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  14. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  15. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  16. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  17. ↑ Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Jászdózsa Helységnévtár
  20. ↑ Jászdózsa Helységnévtár
  21. ↑ Artézi kút
  22. ↑ Kőhíd. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
  23. ↑ Római katolikus templom

További információk[szerkesztés]

  • Jászdózsa a térképcentrum.hu-n Archiválva 2007. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A kunok és a jászok eredete, nyelve és története
  • J-N-Sz MEK Jászdózsa
  • Nosztalgiavonat Jászdózsánál
  • Kovács István László: A jászdózsai vízimalom története
  • Kóczián Géza: Adjunk vasutat Árokszállásnak és Dósának; Herzog Ny., Gyöngyös, 1897
  • Jászdózsa és a palócság. Tanulmányok; szerk. Szabó László; Damjanich János Múzeum, Eger–Szolnok, 1973 (Palóc kutatás Tematikus és lokális monográfiák)
  • Gulyás Éva–Szabó László: Jászdózsa; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Múltbéli üdvözlet a Jászságból. Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor; szerk. Baráth Károly et al.; Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2010
  • Kovács Lászlóné Orosz Mária: Jászdózsai hétköznapok; Jászdózsa Községért Közalapítvány, Jászdózsa, 2017
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászdózsa&oldid=26954374”