Jászdózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászdózsa
Jászdózsa légifotó.jpg
Légifelvétel Jászdózsáról
Jászdózsa címere
Jászdózsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Jogállás község
Polgármester Dr. Szerencsés István (Fidesz)[1]
Irányítószám 5122
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 2165 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 50,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászdózsa  (Magyarország)
Jászdózsa
Jászdózsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 18″, k. h. 20° 00′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 18″, k. h. 20° 00′ 34″
Jászdózsa  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászdózsa
Jászdózsa
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászdózsa weboldala

Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászdózsa, a Jászság északi részén, Heves megyével határosan, a Tarna folyó két partján helyezkedik el.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Jászberényt Jászárokszállással összekötő útról, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma után letérve, vagy Tarnaörs felől érhető el. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. járatai látják el, illetve néhány járat a Mátra Volántól is érinti a falut.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A megállóhely Jászárokszállás és Jászapáti között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török hódoltság alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település,[3] melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A török hódoltság után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek.[4] Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által "Kotró" néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.[5]

Régebbi neve Dósa, a helyiek által "Daósa"-nak / "Dausa"-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1811-13 között épült, mára műemlék jellegű, 5 lyukú (lásd hortobágyi kilenclyukú) „ Kőhíd”, szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna.

1777-82 között épült, Szent Mihály tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú templom. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. Búcsú minden szeptember utolsó vasárnapján.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jászdózsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A jászok települése – (Czettler Jenő dr.)
  4. A pereskedés végzése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található
  5. Google műholdkép a tájról
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]