Tiszaszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaszőlős
Tiszaszőlős légifotó.jpg
Légifelvétel a református templomról
Tiszaszőlős címere
Tiszaszőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Tiszafüredi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Kerekes András[1]
Jegyző Szeleczkiné Zoboki Magdolna
Irányítószám 5244
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 1595 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 47,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaszőlős (Magyarország)
Tiszaszőlős
Tiszaszőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 07″, k. h. 20° 43′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 07″, k. h. 20° 43′ 12″
Tiszaszőlős (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaszőlős
Tiszaszőlős
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszaszőlős weboldala

Tiszaszőlős község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaszőlős, a Tisza bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves megye határán fekszik. A legközelebbi várostól Tiszafüredtől, 8 km-re, a Kiskörei víztároló partján. A megyeszékhelySzolnok- 78,4 km távolságra található.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúton is megközelíthető a Tiszafüred-Karcag vonalon. Közúton, az M3-as autópályáról Füzesabonynál letérve, Tiszafüreden Kunhegyes felé letérve érhető el, a 3216 sz. úton.

Tiszaszőlős igazgatási területének szomszédjai:

Északon- Tiszafüred, Keleten - Tiszaigar, Nyugaton - Tiszaderzs, Délen - Tiszaszentimre

A község neve, eredete, pusztulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település. Nevét 1256-ban említette először oklevél Zeuleus néven. A falu területén talált régészeti leletek alapján megállapították, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Ezt támasztja alá a híres rézkori lelet, melyet 1839-ben a Nagyaszó melletti partoldal leomlásakor, valamint az azt követő árvíz idején került felszínre. Ez a „Tiszaszőlősi kincs” néven vált ismertté. Ebből a leletből egy aranyvért Bécsben található, mely minden bizonnyal egy rézkori fejedelemé volt. Az első írásos említés a középkorra, az 1330-as évekre esik. 1337-ben Zeuleus volt a település neve. Önálló plébániája után pápai adót szedtek. A török hódoltság, a háborúk idején Tiszaszőlős lakói elmenekültek, vagy megfogyatkoztak, de mindig visszatértek és újjáépítették falujukat.

A „Tisza” előtag a XVII. században jelenik meg a község nevében. Később állandósul a „Szöllős”, melyet a tiszai földhátakon található vadszőlőről kaphatta. 1900-ban 2455 lakosa volt a településnek, házainak száma 480 volt, így nagyközségi rangot kapott. 1902. október 7-én, egy tűzvész során csaknem az egész falu leégett. 101 ház a tűz martaléka lett, sok családnak minden ingósága odaveszett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település határában Domaházapusztán a régészek 2003-ban neolit kori település maradványait tárták fel.[3]

1300-as évek elején már egyházas hely volt. 1332-1337-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mint a kemeji főesperesség plébániája.

A 14. században a Tomaj nemzetséghez tartozó Abádi család birtoka volt.

1368-ban Nagy Lajos király łun Mózesnek is adott itt részbirtokot.

A később Nagykincsei Orbán győri püspök és testvére birtoka volt, de a Derzsi, Szoklyói Szabó, Bessenyei és Szőlősi családok, és a 17. századtól a Székely család is birtokosok voltak itt.

1910-ben a település 2555 lakosából 2554 magyar volt. Ebből 404 római katolikus, 2083 református, 50 izraelita volt.

1968-ban a településnek 2200 fő a lakossága. Csökkent a születések száma, s egy bizonyos fokú elvándorlás volt tapasztalható a faluban. Magas az ingázók aránya, az iparban foglalkoztatottak elsősorban a fővárosban találtak munkahelyet.

1971-ben az állandó lakosok száma 2203 fő. A községben ekkor 18 km beépített útszakasz volt, ebből kiépített makadámút 6 km. A környéken elsőként, 1972. december 22-én megalakult a Vízmű Társulat, és 1975-re megvalósult a község vezetékes ivóvízellátása. Egy 50 m3-es hidroglóbuszt állítottak fel két víztározóval, s 66 közkifolyót létesítettek.

A 20 férőhelyes állandó bölcsőde és a 80 férőhelyes óvoda az igényeket kielégítette. A bölcsőde 10 férőhellyel bővült, s ebben az időben kezdett kiépülni a szociális gondozók hálózata is. Ugyanebben az évben új postaszékház és orvosi lakás épült, majd ezt követően új ABC áruház, tejbegyűjtő és sportpálya. Új székházat kapott a takarékszövetkezet, és a rendelő felújításával, pedig megoldódott az orvosi ellátás.

1973-ban új KISZ-klubhelyiséget adtak át. A pedagógusok és az óvodai nevelők száma 1974-ben 15 fő volt. Az általános iskola tanulóinak száma 206 fő, a községi könyvtárnak 166 tagja volt. Ez év szeptemberében megkezdődött a napközi működése. Az iskolában javult a szakos tanárokkal való ellátottság, a hiányzások csökkentek. Többen tanultak főiskolán, egyetemen, s ezeknek a fiataloknak egy része visszatért a faluba.

A lakosság életszínvonalában is változás következett be: a sorozatosan épülő lakások mellett a régi lakások felújítása is napirenden volt, elsősorban a fürdőszobák kiépítése, kialakítása tekintetében.


1977. április elsejével Tiszaszőlős Községi Tanácsa közös tanáccsá alakult Tiszafüred Nagyközség Tanácsával. A közös tanács létrejöttével 10 fős tanácstagi csoport 1 fő tanácselnök-helyettessel képviselte a falut. A községben szakigazgatási kirendeltség működött 3 dolgozóval. Ez azt jelentette, hogy a lakosság körében előforduló ügyeket helyben lehetett intézni, és csak a nagyobb szakismeretet igénylő feladatokat végezték Tiszafüreden.

Hetente egyszer a tisztségviselők és a szakigazgatási szerv dolgozói ügyfélfogadást tartottak, amikor alakosság problémáival közvetlenül fordulhatott tanácsért, felvilágosításért.

A ’80-as évek elején az általános iskola 3 tanteremmel és irodahelyiségekkel bővült, majd a vizesblokk megépítése is megvalósult. Ezekhez a munkálatokhoz a lakosság társadalmi munkával is hozzájárult. Megtörtént a bölcsőde felújítása is.

1984-ben Tiszafüred Nagyközséget várossá nyilvánították. Ez egy sorsforduló volt Tiszaszőlős életében is, mert azzal, hogy Tiszafüred városrésze lett, teljesen megszűnt önállósága. Ennek elvesztésével kapcsolatban a lakosság aggályait fejezte ki, elsősorban amiatt, hogy a község elmarad a fejlődésben, a város peremkerületévé válik. Az akkori vezetés viszont ígéretet tett arra, hogy a két település párhuzamosan fog fejlődni.

A közös évek alatt megépült egy sportlétesítmény az iskola mellett: az első szakaszban a tornaterem utána a kiegészítő helyiségek. Ezzel többfunkciós célt valósítottak meg, tekintettel arra, hogy a kultúrházat időközben életveszélyesnek minősítették. Az épület elkészültével a községi rendezvények és a kiscsoportos foglalkozások megtartására is itt nyílt lehetőség.


A település fejlődése ellenére az eltelt 23 év során a lakosság hiányérzetének többször is hangot adott. Hiányolta a helyi vezetést, nem tartotta szerencsésnek, hogy a községet csak egy személy képviselhette Tiszafüreden. A társközségi viszonyból fakadóan csak kirendeltség működött, a lakosság ügyes-bajos dolgait intézendő kénytelen volt idejét feláldozva a városba utazni, s a közlekedési nehézségek miatt sok esetben 10 perces ügyintézés miatt fél napot, vagy akár teljes napot is igénybe vett. Épp ezért a rendszerváltás óta több ízben felmerült a különválás gondolata. Legutóbb a regionális hulladéklerakó szeméttelep építése körüli vitában vetődött fel, mert a tervezett szeméttelep a településhez való közelsége miatt a szőlősiek érdekeit sértette. A tervezet felháborodást váltott ki a lakosság körében, s aláírásgyűjtés kezdődött.

2000. május 7-én megtartott közmeghallgatás már a helyiek azon óhajának adott hangot, hogy Tiszaszőlős váljon le Tiszafüredtől.

A környező települések fejlődése, életképessége is azt bizonyította, hogy hasonló vagy még kisebb község is képes önállóan megélni.

Sérelmezték továbbá, hogy az eltelt két évtized eltüntette a helység mivoltát: hivatalosan nem használta a Tiszaszőlős nevet, különböző kiadványokban már fel sem tüntették, meg sem említették. A helyiek éreztek magukban olyan összefogást, hogy önállóan is tudnak dönteni sorsukról. A közmeghallgatást követően ismét aláírásgyűjtés indult, melyben az autonómia visszaállítását szorgalmazta a lakosság.

A Tiszafüred város Képviselő-testülete által 2000. június 18-ára kiírt vélemény-nyilvánító népszavazást nagy várakozás előzte meg. Végül a referendum érvényes és eredményes volt: az érvényesen voksolók 96,61 %-a a különválás mellett döntött. Ekkora összefogás ezen a településen még soha nem volt tapasztalható.

Az Előkészítő Bizottság a hivatalos eredmény közlését követően elkezdte a szétválással kapcsolatos feladatok ellátását: elkészítette Tiszaszőlős 2000. évi költségvetési tervezetét, javaslatot tett a vagyonmegosztásra és a község elnevezésére.

2002-ben Tóth Imrét választotta meg a község lakossága Polgármesternek, aki a megalakulást követően személyes okokra hivatkozva ezt a megbízatást visszaadta és a megismételt szavazáson Kerekes András választotta a község második vezetőjének, aki 2006-ban – immár másodszor - is elnyerte a lakók bizalmát, majd a 2010-es szavazáson is őt választották meg.

2002-ben a község lélekszáma 1786 fő volt, ez 2012-re 1586-ra csökkent, ennek oka, hogy kevesebb gyermek születik, mint amennyien elhaláloztak.[4] A Tiszafüredtől való szétválás után a két település bizonyos kérdésekben meg tudott állapodni, némely vitás ügyben nem. Épp ezért, 2004-től kezdődően Tiszaszőlős bírósági úton kívánta érvényesíteni a jogait. 2013 elején az ítélőtábla Tiszafüredet arra kötelezte, hogy fizesse meg Tiszaszőlősnek 412,6 millió forintot.[5]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településhez 6,3 km gátszakasz tartozik a Tisza mentén. Fő vonzerejét is a Tisza közelsége adja. Gazdag a növény és állatvilága. A Cserőközi holtág a Közép-Tisza egyetlen olyan holtága, amely nagyjából eredeti állapotában fennmaradt. Megtalálható itt a világ legkisebb zárvatermő növénye, a vízidara, amely a mákszemnél is kisebb. A Cserőközi holtág Tiszaszőlős felőli része mára már teljesen feltöltődött. A régi meder területét ma nemesnyár-erdő borítja. Figyelemre méltó az itt található, védett madárvilág is.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világháborús emlékmű
  • Kopjafa
  • Református templom
  • Szőlőszem Farm

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zágon István (Tiszaszőllős, 1893. október 30. – Budapest, 1975. január 10.) színműíró, humorista

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
  • [1] Tiszaszőlős történelme (dr. Vadász István)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. Ünnep és közmeghallgatás Tiszaszőlősön. fonixtvtiszafured.com. (Hozzáférés: 2012. november 28.)
  5. Tiszaszőlős javára döntött a Debreceni Ítélőtábla. fonixtvtiszafured.com. (Hozzáférés: 2013. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]