Eger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eger
Eger címere
Eger címere
Becenév: A Magyar Athén, Európa barokk gyöngyszeme (a belvárosnak)
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Kistérség Egri
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Habis László
Jegyző Dr. Kovács Luca
Irányítószám 3300, 3304
Körzethívószám 36
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 54 527 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 613,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 92,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eger (Magyarország)
Eger
Eger
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″
Eger (Heves megye)
Eger
Eger
Pozíció Heves megye térképén
Eger weboldala

Eger (latinul Agria, németül Erlau, szlovákul: Jáger, törökül: Eğri), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye és az Egri kistérség székhelye, a Mátra és Bükk között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után.

Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország második legnagyobb bazilikája, az egri bazilika, számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődött a város, utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park is jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik, az egri bikavér külföldi piacokon is az ismert borok közé tartozik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete ismeretlen; többek szerint az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található). Ezen elmélet kritikusai szerint az Eger kifejezés szerepel települések neveiben is közvetlenül (például Zalaegerszeg) vagy formában (mint Grád, Győr).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környéken a kőkorszak óta laknak emberek. A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A területet a 10. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta, ez az időpont a város határában, Almagyaron[2] és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszony-völgy környékén is.

Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk és a Mátra között északnak vezető út mentén épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok feldúlták és felégették a várost. A tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14 és a 15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros – az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több közeli település (Almagyar, Czigléd, stb.) összeépült Egerrel. 1442-ben a husziták feldúlták a várost és lakosai közt iszonyú öldöklést vittek véghez.

Székely Bertalan: Egri nők, 1867

Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület még ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta, és Bakócz Tamás fejezte be. Ők elkezdték még a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput. A parasztlázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost.

Az egri minaret napnyugtakor, ez Magyarország legmagasabb, és a volt Oszmán Birodalom legészakibban fekvő minaretje

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza – természetesen némi túlzással – 200 000-re becsülte. A későbbi történetírók 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 000 lehetett.

Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat, kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni.

A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger látképe 1686-ból (Justus van der Nypoort metszete)
1687. december Eger (Erla) visszafoglalása a töröktől. 17. századi metszet

A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott, a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. Mintegy 600 török visszatért Egerbe, megkeresztelkedett, és ezek lettek az elpusztított város első lakói. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott, ugyanis ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította, és a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított.

A keresztes csapatok által felszabadított, szinte teljesen elpusztult Eger látképe a 16. század végén, egy korabeli metszeten

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Egerben keltezték (bár nyomda híján máshol nyomtatták) az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukraincewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el.

A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba, többek között itt települt le: Kracker János Lukács, Franz Anton Maulbertsch, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab és Fazola Henrik is. A lakosság ugrásszerűen megnőtt, 1688-ban 1200 fő, majd 1787-ben több mint 17 000 fő, ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa. Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták, a papnevelő intézetet, a jogi iskolát (amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok), és a bölcseleti iskolát (amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre), valamint Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg. Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt.

Az 1831 és 1836 között Hild József tervei alapján épült egri bazilika főhomlokzata

A 19. század katasztrófákkal indult. 1800-ban a belváros fele tűzvészben elpusztult, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala is, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. A reformkorban Pyrker János László érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát. 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította az ország első műszaki folyóiratát. 1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttel összekötő vasúti fővonalból, a csomópont Füzesabony lett. A város ipara a malom, a dohánygyár és a lemezárugyárból állt. 1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken, többségük ma is látható.

A 20. századtól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, megkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését is. Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.

A második világháború alatt, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok gyárakat, üzemeket szereltek le, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült. A második világháború után sok épületet emeltek szerte a városban.1961-ben a városhoz csatolják Felnémetet. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is (ezt azóta ismét átépítették). A 80-as évekre elkészült a 25-ös főútnak a Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Új lakóparkok jöttek létre, a Felnémet-Pásztorvölgyi és a Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám, megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BlasonHU-eger.svg
« Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki. »

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,9 3,7 10,1 15,9 21,6 25,0 27,3 26,6 22,3 15,6 7,7 3,1 15,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,7 −4,2 −0,2 4,3 9,7 12,5 13,9 13,4 9,6 4,5 0,5 −3,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 30 28 35 48 64 77 63 59 45 49 50 42 550


Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lélekszám
1787 16 852
1850 16 858
1869 19 150
1891 22 427
1900 25 893
1910 28 052
1920 28 753
1930 30 424
1941 32 482
1949 29 382
1960 35 256
1970 48 000
1974 52 300[3]
1986 65 156
1989 67 252
1990 61 892
1991 62 474
1992 63 017
Év Lélekszám
1993 63 462
1994 63 794
1995 59 992
1996 59 308
1997 58 976
1998 58 485
1999 57 891
2000 57 289
2001 58 173
2002 57 695
2003 56 696
2004 56 458
2005 56 317
2006 56 274
2007 56 647
2008 56 082
2009 56 429
2010 56 593
Év Lélekszám
2011 56 569
2014 54 527

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0,5%-a német és további 0,5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2%

Vallási megoszlás:

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger közgyűlése 17 képviselőből és a polgármesterből áll. A képviselőket úgynevezett vegyes választási rendszerben választják meg, a város egyéni választókerületeiben 12 mandátumot lehet megszerezni, míg a kompenzációs listáról 5 mandátum osztható ki.[5] A 2014. évi önkormányzati választások alapján Eger közgyűlésének az összetétele a következő:[6]

  • Fidesz-KDNP: 11 (egyéni) mandátum;
  • MSZP-DK-EGYÜTT: 2 (listás) mandátum;
  • Jobbik: 2 (listás) mandátum;
  • LMP: 1 (listás) mandátum;
  • független: 1 (egyéni) mandátum.

A Eger város jelenlegi polgármestere Habis László (Fidesz-KDNP), alpolgármesterei, Rázsi Botond (Fidesz–KDNP), Sós István (Fidesz–KDNP) és Saárossy Kinga (társadalmi megbízatás). A város jegyzője Dr. Kovács Luca.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel).

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban látható Gárdonyi Géza dolgozószobája, előtérben Dankó Pista cimbalmával
A Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban látható Gárdonyi Géza dolgozószobája, előtérben Dankó Pista cimbalmával
Az egri főszékesegyház belső tere
Az egri főszékesegyház belső tere
A Minorita templom belső tere, a főoltárral
A Minorita templom belső tere, a főoltárral
Az egri minaret a Knézich Károly utcából nézve, ez a Magyarországon lévő három éppen maradt minaret közül a legmagasabb és a legjobb állapotban lévő
Az egri minaret a Knézich Károly utcából nézve, ez a Magyarországon lévő három éppen maradt minaret közül a legmagasabb és a legjobb állapotban lévő

Egerben számos múzeum és kiállítóhely található. A műemlékké nyilvánított Egri várban működik a Dobó István Vármúzeum. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői Dobó István parancsnoksága alatt, meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. A várban található továbbá, az Egri Képtár, hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait, a kiállítások mellett, programokkal is igyekeznek feleleveníteni.[7]

A Művészetek Háza az Ifjúsági Ház, a Vitkovics-ház és a Templom Galéria összevonásával 2001-ben létrejött, kiemelten közhasznú társaságként működő kulturális és szórakoztató központ. Fenntartója Eger város önkormányzata.[8] Kiállítóhelyei közt van, a Kopcsik Marcipánia, a Harangöntő-ház, a Történeti Tárház, a Tűzoltó Múzeum, a Zsinagóga Galéria, és a Vitkovics-ház (benne, a Kepes György Vizuális Központ és a Vitkovics Mihály emlékszoba).[9]

A Város a város alatt kiállítóhely az egykori érseki pincerendszerben található, bejárata a Bazilikához fölvezető lépcsősor mellett nyílik. Az Eszterházy Károly Főiskola épületében található, a Főegyházmegyei Könyvtár[10], és annak Barokk terme, valamint szintén a Főiskola épületében található meg, a Spekula Csillagvizsgáló és a Camera obscura. További múzeumok és kiállítóhelyek Egerben, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Palóc Népművészeti Kiállítás, az István pince és Nemzeti Bormúzeum, a Telekessy Patikamúzeum, a Szemfényvesztés kiállítás [11] (amely látóknak bemutatja a vakok világát), valamint a Templom Galéria és a Kis Zsinagóga[12], ami egy egri kortárs művészeti kiállítótér.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi épületek Egerben:

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egerben három színház található, ezek közül a legnagyobb, a Gárdonyi Géza Színház, majd a Harlekin Bábszínház, és végül a Babszem Jankó Gyermekszínház.[13] Az Egri Kulturális és Művészeti Központ 2008. január 1-jén alakult meg, négy korábbi kulturális intézmény összevonásával. Ezek az intézmények, a Bartakovics Béla Közösségi Ház, a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház, a Templom Galéria, és a Művészetek Háza Eger (a Művészetek Háza további intézményeket foglal magába, a Zsinagóga Galériát, a Kepes Központ – Vitkovics-házat, a Kopcsik Marcipániát, a Történeti Tárházat, és a Tűzoltó Múzeumot).[14] Továbbá Egerben található mozik, az Uránia Mozi és a Cinema Agria Mozi. A város könyvtárai között van, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Főegyházmegyei Könyvtár is.

Eger nevezetességei: a Kossuth Lajos utca barokk épületei (ezek közül is a megyeháza az egyik legkiemelkedőbb), a Nagypréposti palota (ma a megyei könyvtár), a Kispréposti palota, a Líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főépülete), a Dobó István tér, az egykori Dohánygyár, az Egri minaret, a Bitskey Aladár uszoda, a Szépasszonyvölgy (benne Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, a ma közel kétszáz pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével), továbbá az Egri Termál- és Élményfürdő, valamint az Egri Törökfürdő, amelyeknek az első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még karthausi fürdőként emlegetik. A mai létesítmény 1610 és 1617 között épült, a török hódoltság idején. Törökök építették rituális célból. Ma már gyógyfürdő. Radonos vize Magyarországon egyedülálló, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Slow Film Festival /2007-ig Filmművészeti Nyári Egyetem/ (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 303 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 11. legnépszerűbb települése.[15]

Városszerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Almagyar a város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Hajdan különálló falu volt, mára ez nyomokban sem látszik. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több épülete (a C és a D), valamint a kollégium épülete.

Almár a legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házak találhatók itt.

Belváros Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a Líceum, az autóbusz-pályaudvar, valamint ide költözött a Kepes György Vízuális Központ is.

A Berva lakótelep az egykori egri Finomszerelvénygyár (Berva Rt.) dolgozóinak épült, 1954-ben. A recski kényszermunkatábor foglyai építették kényszermunka keretében. Felnémet városrész északkeleti részén található. Felnémet 1961-es Egerhez való csatolásáig ezen városrészhez tartozott, ekkor még hivatalos neve is Felnémeti lakótelep volt. Két lakótelep volt, az I. és a II. számú. A II. lakótelepen volt a gyár igazgatójának, főmérnökének, az igazgató gépkocsivezetőjének és más fontos embereknek a szolgálati lakása, kertes, földszintes sorházakban. Az I. sz. - a köznyelvben gyakran csak „ötös” lakótelepként emlegetett (eleinte 5 ház állt csak) - lakótelepen a gyár dolgozói kaptak lakást. Az I. sz. („ötös”) lakótelep szolgáltató házának földszintjén élelmiszerbolt, mozi, presszó és fodrászat (később fogászat) üzemelt, az emeletén bölcsőde és óvoda. A II.sz. lakótelep és a gyár között helyezkedett el a kultúrház és a két épületből álló munkásszálló (férfi és női épület). A gyári építkezéseken dolgozó munkások elszállásolására emelt alap nélküli, lapostetős, földszintes felvonulási épületekből később lakásokat alakítottak ki, amelyek már az 1980-as években használhatatlanok voltak, így lebontásra kerültek. A „kettes” lakótelep mögött volt a vízház, ami biztosította a gyár részére a vizet. Az ötvenes években az ÁVH őrizte, az őröket német juhászkutyákkal megerősített felvezetőkkel vitték a helyszínre. A kutyák kenneljei a gyár bejáratánál, a hegyoldalban voltak. A vízháztól tovább haladva mintegy 500 méterrel található a Berva-völgyi Cserkészpark, és a Bagolyvár cserkészház. A Bagolyvár a szocializmus idején részben vendégházként, részben munkásszállóként üzemelt. Itt vendégeskedett több alkalommal Urbach László híres motorversenyző és motorkonstruktőr is. Mindig a kor fura járműveivel érkezett, pl. BMW Isettával.

Az Érsekkertben lévő Táncsics Mihály sétány...
Az Érsekkertben lévő Táncsics Mihály sétány...
... és a tó
... és a tó

A Cifra hóstya a Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltómúzeum, illetve Vitkovics Mihály szülőháza, a szerb parókia. Nevét a várost egykor körülvevő falrendszer Felnémet felőli szépen díszített kapujáról, a „Cifra kapuról” kapta. A megújuló városrész egyik színfoltja a Práff-malom épületét is magába foglaló Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola épülete. A közel négyezer négyzetméteres területen a 104 fős Eventus Panziót, informatikai kabineteket, osztálytermeket, előadótemeket, tanárit találjuk. A húszas években épült Cifra iskolában kaptak helyet az intézmény alkalmazott művészeti szaktantermei.

Csákó egykori neve Szent István-város volt. Csendes kertvárosi negyed, nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán találjuk az egri vasútállomást.

Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). Délnyugati részébe sportlétesítmények épültek - stadion, vívóklub, teniszklub és a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok várja a mozogni, drukkolni vágyókat.

Felnémet a múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút belső végállomása az egri Faraktár végállomás megszüntetése után.

Felsőváros a rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep névvel született városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának körülbelül egyharmada. Három középiskolának is otthont ad, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolának, a Neumann János Középiskola és Kollégiumnak, valamint a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolának.

A Hajdúhegy az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed, északi részében főleg emeletes házakkal.

A Hatvani hóstya a városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házak találhatók. Itt találjuk Eger egyetlen református templomát, valamint a városi stadiont.

Az Ipari park a rendszerváltoztatás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt, sok száz munkahelyet biztosítva a környéken lakóknak.

Károlyváros Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár átalakításából született Agria Park Bevásárló- és Szórakoztató Központ, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre. A Vörösmarty út és Barkóczy utca közé eső része Alsó-Károlyváros.

Lajosváros Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és kollégium épült ide. Kertvárosi jellegű városrész a főút mentén sok emeletes házzal.

A Maklári hóstya, Tihamér a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrész. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.

A Pásztor-völgy egy fiatal kertvárosi negyed Felnémet nyugati részén. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Thoma Emőke tervezte.

Ráchegy A belváros északi határán fekvő városrész, hajdan az itt megtelepült rácok, azaz ortodox szerb és görög lakosság lakta. Legjelentősebb épülete a Rác templom

A Rác hóstya a Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében borászatok épültek.

Szent Miklós-város A Széchenyi utca közúti részével párhuzamosan, attól Nyugatra fekvő keskeny sáv.

A Szépasszony-völgyben országos hírű pincék vannak; ez az egri borvidék világszerte ismert „fellegvára”.

Tetemvár az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. A ma álló ú.n. belső vártól keletre fekszik. Szintén kertváros.

A Tihamér valaha a városfalon kívül fekvő, különálló falu volt.

A vár, Magyarország egyik leglátogatottabb történelmi emléke, bemutatóhelye.

Vécsey-völgy az Almagyar-dombtól északra találjuk, ugyancsak kertváros, tele panziókkal és apartmanokkal, lakóparkokkal. Innen 1–2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.

A Bajcsy-Zsilinszky utca épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.; hrsz.: 4955) zárt sorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, műemlék jellegű (törzsszáma: 1923), klasszicista lakóház. A szélső nyugati tengelyben nyílik kapuja, fölötte erkéllyel. Az udvarban a déli szárnyon földszintes gazdasági épület áll. Földszinti helyiségeit különböző típusú boltozatok fedik, az emeletiek síkfödémesek. Korábbi épületek felhasználásával építtette Grőber Ferenc vaskereskedő (az építész: ifj. Zwenger József volt). Emeletét 1900 körül átalakították. 1970 után egy újabb átalakítással a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló stílusúak.
  • A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.; hrsz.: 4930/1, 4930/2) zárt sorú beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes lakóház. Műemlék, törzsszáma: 1925. Homlokzatát enyhén kiülő közép- és oldalrizalit tagolja. Udvari szárnyában egykor tűzoltó szertár állt, udvarában romantikus stílusú kerti ház. Romantikus kapu, díszítőfestés, ablakrácsok. Építtette Sághy Mihály báró, alispán (építész: Povolni János). 1851–1859 között romantikus stílusban átalakították; ekkor nyerte mai homlokzatát. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családoké volt.

Az Almagyar utca épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hauser-Bodnár-házat (Almagyar utca 13., hrsz.: 6078) 1755–1770 között, több periódusban épült több periódusban épült, rokokó lakóház. Zártsorú beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes; homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, egy nagy középső kéménnyel. A földszinti helyiségeket csehboltozat fedi, az emeletiek födéme sík. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A 18. század második felében Hauser Mihály ötvös, 1918–1940 között a Bodnár család tulajdona volt.
  • A Plitzner–Buday-ház (Almagyar utca 15., hrsz.: 6081) Plitzner János kőfaragó építette 1776 után; 1918-ban a Buday család tulajdonába került. Zártsorú beépítésű, L alaprajzú, földszintes barokk lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán üvegezett tornáccal, az udvaron egykorú melléképülettel. Egyik helyisége csehboltozatos, a többi födéme sík. A folyosót stukkó díszek ékítik. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek.
  • A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó. 1992-ben felújították, és ekkor fedélszékét, vakolatait, ajtóit és ablakait, burkolatait teljesen kicserélték.

A Bródy Sándor utca épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Fazola–Eősz-ház (Bródy Sándor u. 4.; hrsz.: 4544/1, 4544/2) zártsorú beépítésben álló, műemlék jellegű, barokk egyemeletes sarokház, a Városfal utcai oldalon és a telekbelsőben

későbbi hozzáépítésekkel. Alaprajza kéttraktusos, két kapualjjal. Félig kész állapotban vásárolta meg Fazola Henrik vasműves; 1767-re lett kész. Az 1800-as tűzvészben leégett, utána Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá. 1819-ben az érsekség vette meg, ekkor újabb változtatásokat hajtottak végre (építész: ifj. Zwenger József). A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött benne, ekkor építették át a Városfal utcai részt.

Eger látképe a várból

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakközépiskolák, szakképzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eger a címadója és fő helyszíne Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének.
  • Felnémet a címadó helyszíne Lipták Gábor A felnémeti pincevár című elbeszélésének.
  • Az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulója volt Bródy Sándor, aki megíra Az egri dákok című művét.

Híres egriek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eger díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lista még hiányos.

Képek Egerről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egri vár 3D képen

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eger egyike annak az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik négy: Paks, Bak, Kalocsa és Igal).
  • Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
  • Az északnyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel. (Magyarázat: a város 1945-ig színnémet település volt. Nevét is az Eger nevű folyóról kapta, melynek partján létesült a 11. században.)
  • Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré
  • Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa kulturális fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik lett. további infó
  • Magyarországon Egerben található camera obscura, azaz "sötétkamra".
  • Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged oldalában 501 méter magasan van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. Gallasy Lajos 1911: Az egri almagyari honfoglaláskori leletről. Arch. Ért. 31, 76-77.
  3. Felnémet község Egerhez csatolásával. Az 1787–1974-es adatok forrása: Nagy József: Eger története. Gondolat, Budapest, 1978
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, 5. § (2) bekezdés c) pont
  6. Eger települési választás eredményei – Önkormányzati választások 2014. október 12. www.valasztas.hu Hozzáférés: 2014. okt. 19.
  7. A DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM (magyar nyelven) (html). A Dobó István vármúzeum hivatalos honlapja
  8. MŰVÉSZETEK HÁZA EGER NONPROFIT KIEMELTEN KÖZHASZNÚ KFT. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó
  9. Érseki Gyűjtemény Urnafal Felnémeten (magyar nyelven) (html). Egrizsín, 2009. június 7
  10. http://www.efkt.hu
  11. http://www.szemfenyvesztes.hu
  12. http://www.kiszsinagoga.hu
  13. Színházak, mozik, koncerttermek Egerben (magyar nyelven) (html). IrányMagyarország!, 2012. szeptember 22
  14. Egri Kulturális és Művészeti Központ (magyar nyelven) (html). EgerVárosom.hu
  15. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  16. Jerikó Eger testvérvárosa lett. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)
Reinel compass rose.svg Pétervására Ózd Miskolc Héraldique meuble compas.svg
Gyöngyös

Észak
Nyugat  Eger  Kelet
Dél

Tiszaújváros
Heves Füzesabony Mezőkövesd