Jászszentandrás

Légifotó

Jászszentandrás címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Jászberényi

Jogállás

község

Polgármester

Banka Ferenc (Fidesz)^[1]

Irányítószám

5136

Körzethívószám

57

Népesség

Teljes népesség

2446 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

55,18 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

44,33 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Jászszentandrás

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,5825°, k. h. 20,1736°

Jászszentandrás

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47,5825°, k. h. 20,1736°

Jászszentandrás weboldala

Jászszentandrás község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelítése
3 Önkormányzat
4 Története
- 4.1 Neve
- 4.2 Népcsoportok
5 Vallás
6 Nevezetességei
7 Képgaléria
8 Jegyzetek
9 Külső hivatkozások

Fekvése [szerkesztés]

Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.

Megközelítése [szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: Jászberényből indulva a 31-es főúton Heves felé, Jászapátinál északi irányban elhagyva a várost egy mellékúton.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de közvetlen járatokkal Budapest is elérhető a Volánbusz által.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás Jászapátin, vagy Hevesen található.

Önkormányzat [szerkesztés]

Cím: 5136, Jászszentandrás, Rákóczi út 36.
Tel.: (06) 57/446-006
Fax: (06) 57/446-002
E-mail: jaszszenta@invitel.hu
Hivatalos honlap: www.jaszszentandras.hu

Története [szerkesztés]

A települést 1399-ben említették először egy oklevélben mint az egri káptalan birtokát. A 15. században a községet pusztaként tartották nyilván, amely az Árokszállásiak tulajdona volt. A neve: Zent András Telke. Viszont 1799-ben már tanyaszállásokra osztották a területet, s néhányan állandóan lakták, 1855-ben pedig mint önálló község kívánt kiszakadni Árokszállásból. Véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.

1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.

Neve [szerkesztés]

A község a nevét a templom védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. 1910-től hívják Jászszentandrásnak, eredeti neve Szent András volt.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Vallás [szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görög katolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.^[4]

Római katolikus egyház [szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház [szerkesztés]

A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház [szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház [szerkesztés]

A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Nevezetességei [szerkesztés]

Andrástermál fürdő
Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy 1710-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc festette. Érdekesség, hogy a freskókon sok akkor élt jászszentandrási lakos is felfedezhető.
Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.