Jászszentandrás
| Jászszentandrás | |||
 |
|||
| Légifotó | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Banka Ferenc (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 5136 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2446 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 44,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jászszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Jászszentandrás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
|
|||
| Jászszentandrás weboldala | |||
Jászszentandrás község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.
[szerkesztés] Megközelítése
A település megközelíthető közúton: Jászberényből indulva a 31-es főúton Heves felé, Jászapátinál északi irányban elhagyva a várost egy mellékúton.
A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de közvetlen járatokkal Budapest is elérhető a Volánbusz által.
Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás Jászapátin, vagy Hevesen található.
[szerkesztés] Önkormányzat
- Cím: 5136, Jászszentandrás, Rákóczi út 36.
- Tel.: (06) 57/446-006
- Fax: (06) 57/446-002
- E-mail: jaszszenta@invitel.hu
- Hivatalos honlap: www.jaszszentandras.hu
[szerkesztés] Története
A települést 1399-ben említették először egy oklevélben mint az egri káptalan birtokát. A 15. században a községet pusztaként tartották nyilván, amely az Árokszállásiak tulajdona volt. A neve: Zent András Telke. Viszont 1799-ben már tanyaszállásokra osztották a területet, s néhányan állandóan lakták, 1855-ben pedig mint önálló község kívánt kiszakadni Árokszállásból. Véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.
1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.
[szerkesztés] Neve
A község a nevét a templom védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. 1910-től hívják Jászszentandrásnak, eredeti neve Szent András volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görög katolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.[4]
[szerkesztés] Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.
[szerkesztés] Református egyház
A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.
[szerkesztés] Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
[szerkesztés] Görög katolikus egyház
A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Andrástermál fürdő
- Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy 1710-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc festette. Érdekesség, hogy a freskókon sok akkor élt jászszentandrási lakos is felfedezhető.
- Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
- I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
- II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
- Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
