Jászszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászszentandrás
Jászszentandrás3.jpg
Légifotó
Jászszentandrás címere
Jászszentandrás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Jogállás község
Polgármester Banka Ferenc (Fidesz)[1]
Irányítószám 5136
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 2471 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 44,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászszentandrás  (Magyarország)
Jászszentandrás
Jászszentandrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 57″, k. h. 20° 10′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 57″, k. h. 20° 10′ 25″
Jászszentandrás  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászszentandrás
Jászszentandrás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászszentandrás weboldala

Jászszentandrás község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföld és a megye északi részén, a Jászság északkeleti határán fekszik, közvetlenül Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál. Budapestről kb. 100, Szolnoktól kb. 50 km-re található. Szomszédos települések: közúton csak Jászapáti és Heves érhető el.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település megközelíthető közúton: Jászberényből indulva a 31-es főúton Heves felé, Jászapátinál északi irányban elhagyva a várost egy mellékúton.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik, de közvetlen járatokkal Budapest is elérhető a Volánbusz által.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás Jászapátin, vagy Hevesen található.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 5136, Jászszentandrás, Rákóczi út 36.
  • Tel.: (06) 57/446-006
  • Fax: (06) 57/446-002
  • E-mail: jaszszenta@invitel.hu
  • Hivatalos honlap: www.jaszszentandras.hu

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1399-ben említették először egy oklevélben mint az egri káptalan birtokát. A 15. században a községet pusztaként tartották nyilván, amely az Árokszállásiak tulajdona volt. A neve: Zent András Telke. Viszont 1799-ben már tanyaszállásokra osztották a területet, s néhányan állandóan lakták, 1855-ben pedig mint önálló község kívánt kiszakadni Árokszállásból. Véglegesen 1886-ban emelték községi rangra.

1962-ben termálvizet találtak 600 méter mélyen, és strandfürdőt létesítettek, mely azóta a település fő turisztikai vonzereje.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a nevét a templom védőszentjéről, Szent Andrásról kapta. 1910-től hívják Jászszentandrásnak, eredeti neve Szent András volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy része (kb. 82,5%-a) római katolikus vallásúnak vallotta magát. Református kb. 2,5%, evangélikus ill. görög katolikus kb. 0,5% - 0,5%. Kb. 3% nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, míg kb. 11% nem válaszolt.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település református vallású lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Jászapáti missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hajdúdorogi Egyházmegye (püspökség) Budapesti Főesperességének Pesti Esperesi Kerületében lévő Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andrástermál fürdő
  • Messze földön is emlegetik a neogótikus stílusban épült római katolikus templomot, mely 1903-ban készült el Gzigler Győző tervei alapján, Wágner Márton kivitelezésével. A templom helyén egy 1750-59-ben épített kápolna volt, ám a kis építménybe nem fért bele a község növekvő lakossága. az 1868-as földrengés következtében megrongálódott, majd1902-re életveszélyessé vált kápolnát lebontották, s 1 év múlva már az 52 méter magas tornyú templom épült a helyére. A freskókat 1933-ban Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc, a szekkókat Czumpf Imre festette. Érdekesség, hogy a freskókon sok akkor élt jászszentandrási lakos is felfedezhető.
  • Trianon-emlékmű: 2008-ban állíttatta Tajti Gáspár és Dávid Áron.
  • I. világháborús emlékmű: Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
  • II. világháborús emlékmű: 1992-ben készítette Csíkszentmihályi Róbert.
  • Tájház: A Jászságra jellemző berendezési tárgyakat, munkaeszközöket, szerszámokat mutat be.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jászszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]