Kenderes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kenderes (egyértelműsítő lap).

Kenderes

Kenderes címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Pádár Lászlóné (független)^[1]

Irányítószám

5331

Körzethívószám

59

Népesség

Teljes népesség

4840 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

43,51 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

111,24 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kenderes

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″

Kenderes

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″

Kenderes weboldala

Kenderes kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi kistérségében.

[szerkesztés] Fekvése

A város a 4-es főút mentén fekszik Debrecen és Szolnok között körülbelül félúton, az Alföld szívében. Távolsága közúton:

Budapesttől: 140 km
Debrecentől: 125 km
Miskolctól: 145 km
Szegedtől: 132 km

Környező települések: Kisújszállás, Fegyvernek, Kenderes-Bánhalma, Kunhegyes

Megközelíthető:

autóbusszal Abádszalók, Békéscsaba, Eger, Gyöngyös, Gyula, Karcag, Mezőkövesd, Miskolc, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszafüred felől,
vonattal Abádszalók, Kál-Kápolna, Kisköre, Kisújszállás, Kunhegyes felől a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.

Lakossága 5000 fő feletti, ebből 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. A város Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Szolnok-Túri-sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú (E60-as) főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a helységet. Szomszédai Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.

Története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. Földje csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A 15. században 1/3-1/ 3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmesteré, és a budai pálos rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A 17. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a 18. század végétől a Magyari-Kossa, a 19. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

1771-es úrbérrendezés idején a módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezd kibontakozni az ipar és a kereskedelem. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlődést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Magyar Kommunista Párt (MKP) mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy-korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A 20. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de reményeink és igyekezetünk szerint – az EU-csatlakozás folytán – a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki a városvezetés, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

[szerkesztés] Népesség

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességek

Halasy–Horthy-kastély
Horthy kripta
Tengerészeti Múzeum
Horthy Liget

[szerkesztés] Híres emberek

A városban született 1868. június 18-án vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A családi sírboltban nyugszik ő, felesége, valamint fiai, vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes és ifjabb Horthy Miklós.
Itt született 1896. február 18-án vitéz Antal István politikus, a Sztójay-kormány igazságügy-, valamint vallás- és közoktatásügyi minisztere.