Kengyel (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kengyel
Kengyel címere
Kengyel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Törökszentmiklósi
Kistérség Törökszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Nagy Szilárd (Fidesz)[1]
Irányítószám 5083
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 3599 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 50,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 79,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kengyel (Magyarország)
Kengyel
Kengyel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 31″, k. h. 20° 20′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 31″, k. h. 20° 20′ 24″
Kengyel (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kengyel
Kengyel
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kengyel weboldala
A kengyeli Szélmalom-domb
…és ugyanaz madártávlatból

Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kengyel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A települést keletről Kétpó és Mezőhék, délről Martfű, nyugatról Rákócziújfalu és Rákóczifalva, északról Szajol és Tiszatenyő határolja.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a Törökszentmiklóst (4-es főút) Martfűvel összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán érhető el. A falunak két megállóhelye van, Kengyel és Bagimajor, utóbbi Kengyel-Szabadságtelep településrészt (volt Baghy-major) szolgálja ki.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

  • Cím: 5083, Kengyel, Szabadság út 10.
  • Tel.: (06) 56/583-400
  • Fax: (06) 56/583-409
  • E-mail: hivatal@kengyel.hu
  • Hivatalos honlap: www.kengyel.hu
  • Hivatalos újság: Kengyeli Futár
Kengyel község neve székely-magyar rovással.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt Kungulu a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel.
1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai-család birtoka. A XV. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak.

Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

A lakatlanná vált Kengyel a XVIII. század végén már az Almásy család birtoka, akik 1725-től a pusztát a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. Maga Kengyel-puszta csak a XVIII-XIX. század fordulóján kezdett újra benépesülni. A XIX. század végére az Almásyakon kívül a Baghy, Harkányi, Jurenák, Lederer, Urbán és Montagh családok is birtokot szereztek Kengyelen, mely uradalmak fejlődését az 1885-ben megnyitott Pusztatenyő-Kunszentmárton vasút jelentősen elősegítette. A Nagyatádi-földreform végrehajtása után a lakosság száma megnövekedett, ezért 1928. október 1-jével Kengyelen jegyzői kirendeltséget létesítettek, ahol a helybeliek hivatalos ügyeiket elintézhették. Egy évvel később már postahivatal és telefonközpont is működött a kirendeltség területén.

A második világháború idején a település többször is gazdát cserélt, míg 1944. október 23-án véglegesen a szovjet csapatok kezére került. A harcok hevességét bizonyítja, hogy Kengyel határában 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el. A községgé válást az 1945-ös földreform nagymértékben elősegítette, melynek során 900 igénylő között 7000 kh földet osztottak ki.

Kengyel 1946 január 1-jével véglegesen elszakadt Törökszentmiklóstól, és önálló községgé alakult. Az 1947. évi országgyűlési választáson Kengyelen a Nemzeti Parasztpárt jelöltje: Lipcsei József szerezte a legtöbb szavazatot.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kengyel talaja kiváló minőségű öntéstalaj és középkötött fekete föld. A legmeghatározóbb a kalászos gabona, a takarmány -és csemegekukorica, valamint a repce termelése, de a zöldségtermesztés is jelentős. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25-30% körüli. Ami az állattenyésztést illeti, elsősorban a sertés- és szarvasmarhatartás a jellemző, de a baromfi- és juhtenyésztés is jelen van a településen.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kengyel fekvése nem kedvezett az ipar fejlődésének, csak kisiparosok dolgoznak a településen, illetve egykor varroda is működött itt.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 43%-a római katolikus, 10,8%-a református, 0,3%-a evangélikus, 0,1%-a pedig görög katolikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 31,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 13,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Jézus Szíve. Fíliaként hozzá tartozik a Baghy-majori római katolikus kápolna, melynek titulusa: Szent Imre.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Törökmogyoró fák
  • Bagimajor-halom: A védett kunhalmon látható a kunkorgó árvalányhaj egyik legnagyobb megyei állománya.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szélmalom-domb a műemlék szélmalommal: 1900 körül épült és 1945-ig működött. A 15 m magas téglaépület belül 4 szintre tagolódik. Jelenleg madártani megfigyelő-állomásként használják.
  • Református templom: 1929-ben épült. Háromszintes tornya a homlokzat előtt áll.
  • Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1934-36 között épült.
  • Emlékoszlop: A település mártírjainak emlékére állították.
  • Baghy-majori római katolikus kápolna.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Kengyeli Labdarúgó Sport Egyesület a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunsági csoportjában szerepel.

Híres emberek Kengyelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt halt meg Baghy Béla politikus, országgyűlési képviselő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kengyel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]