Kengyel (település)

Ez a szócikk a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kengyel (egyértelműsítő lap).

Kengyel

Kengyel címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Törökszentmiklósi

Jogállás

község

Polgármester

Nagy Szilárd (Fidesz)^[1]

Irányítószám

5083

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

3987 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

50,38 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

79,14 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kengyel

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,092°, k. h. 20,340°

Kengyel

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47,092°, k. h. 20,340°

Kengyel weboldala

A kengyeli Szélmalom-domb

…és ugyanaz madártávlatból

Kengyel község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi kistérségében.

Fekvése[szerkesztés]

Kengyel az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Tiszától keletre, Szolnoktól délkeletre fekszik. A települést keletről Kétpó és Mezőhék, délről Martfű, nyugatról Rákócziújfalu és Rákóczifalva, északról Szajol és Tiszatenyő határolja.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Törökszentmiklóst (4-es főút) Martfűvel összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalán érhető el. A falunak két megállóhelye van, Kengyel és Bagimajor, utóbbi Kengyel-Szabadságtelep településrészt (volt Baghy-major) szolgálja ki.

Önkormányzat[szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Cím: 5083, Kengyel, Szabadság út 10.
Tel.: (06) 56/583-400
Fax: (06) 56/583-409
E-mail: hivatal@kengyel.hu
Hivatalos honlap: www.kengyel.hu
Hivatalos újság: Kengyeli Futár

Kengyel község neve székely-magyar rovással.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott Kengyel környéke. A neolit korból zöld kígyókő és buzogány, a bronzkorból urnák, pitykék, korongosvégű tűk, és edények kerültek elő. Első írásos említése I. Géza 1075-ben kibocsátott oklevelében fordul elő, aki a kengyeli határt Kungulu a garamszentbenedeki apátság birtokába adta. II. István 1124-ben kelt oklevelében Kengyel víznévként és révátkelőhelyként szerepel.
1479-ben Kengyel már mezőváros, a Szapolyai-család birtoka. A XV. század közepén a Duna dél-magyarországi szakaszáról származó rácok éltek a község környékén, de a kengyelieknek is több mint fele szláv nevű volt, akik később elmagyarosodtak.

Az 1571. évi török fejadó-összeírás szerint Kengyel a szolnoki szandzsákba a szolnoki nahijéhez tartozott, a falunak 57 háza és egy temploma volt. A török uralom végén a települést többször feldúlták, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a rácok teljesen elpusztították.

A lakatlanná vált Kengyel a XVIII. század végén már az Almásy család birtoka, akik 1725-től a pusztát a Törökszentmiklóst betelepítő lakosoknak adták bérbe. Maga Kengyel-puszta csak a XVIII-XIX. század fordulóján kezdett újra benépesülni. A XIX. század végére az Almásyakon kívül a Baghy, Harkányi, Jurenák, Lederer, Urbán és Montagh családok is birtokot szereztek Kengyelen, mely uradalmak fejlődését az 1885-ben megnyitott Pusztatenyő-Kunszentmárton vasút jelentősen elősegítette. A Nagyatádi-földreform végrehajtása után a lakosság száma megnövekedett, ezért 1928. október 1-jével Kengyelen jegyzői kirendeltséget létesítettek, ahol a helybeliek hivatalos ügyeiket elintézhették. Egy évvel később már postahivatal és telefonközpont is működött a kirendeltség területén.

A második világháború idején a település többször is gazdát cserélt, míg 1944. október 23-án véglegesen a szovjet csapatok kezére került. A harcok hevességét bizonyítja, hogy Kengyel határában 128 szovjet, 4 román, 55 magyar és német katonát temettek el. A községgé válást az 1945-ös földreform nagymértékben elősegítette, melynek során 900 igénylő között 7000 kh földet osztottak ki.

Kengyel 1946 január 1-jével véglegesen elszakadt Törökszentmiklóstól, és önálló községgé alakult. Az 1947. évi országgyűlési választáson Kengyelen a Nemzeti Parasztpárt jelöltje: Lipcsei József szerezte a legtöbb szavazatot.

Neve[szerkesztés]

A község elnevezése víznévből, kengyel alakú vízfolyás nevéből származik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Gazdasága[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Kengyel talaja kiváló minőségű öntéstalaj és középkötött fekete föld. A legmeghatározóbb a kalászos gabona, a takarmány -és csemegekukorica, valamint a repce termelése, de a zöldégtermesztés is jelentős. Jelenleg a mezőgazdaságban dolgozók aránya 25-30% körüli. Ami az állatenyésztést illeti, elsősorban a sertés -és szarvasmarhatartás a jellemző, de a baromfi -és juhtenyésztés is jelen van a településen.

Ipar[szerkesztés]

Kengyel fekvése nem kedvezett az ipar fejlődésének, csak kisiparosok dolgoznak a településen, illetve egykor varroda is működött itt.

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 43%-a római katolikus, 10,8%-a református, 0,3%-a evangélikus, 0,1%-a pedig görög katolikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 31,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 13,7% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Jézus Szíve. Filiaként hozzá tartozik a Baghy-majori római katolikus kápolna, melynek titulusa: Szent Imre.

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés]

Törökmogyoró fák
Bagimajor-halom: A védett kunhalmon látható a kunkorgó árvalányhaj egyik legnagyobb megyei állománya.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szélmalom-domb a műemlék szélmalommal: 1900 körül épült és 1945-ig működött. A 15 m magas téglaépület belül 4 szintre tagolódik. Jelenleg madártani megfigyelő-állomásként használják.
Református templom: 1929-ben épült. Háromszintes tornya a homlokzat előtt áll.
Római katolikus (Jézus Szíve-) templom: 1934-36 között épült.
Emlékoszlop: A település mártírjainak emlékére állították.
Baghy-majori római katolikus kápolna.