Szajol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szajol
Szajol címere
Szajol címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás község
Polgármester Szöllősi József (Független)[1]
Irányítószám 5081
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 3722 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 105,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szajol (Magyarország)
Szajol
Szajol
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″
Szajol (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szajol
Szajol
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Szajol weboldala

Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése, természeti adottságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szajol madártávlatból

Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.

Éghajlata száraz kontinentális, elsősorban forró, napsütéses nyár, hideg tél jellemzi. A napsütéses órák száma az ország ezen táján nagyon magas, meghaladja az évi 2000 órát, míg az éves átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A település földrajzi szempontból a Szolnok-ártér kistájához tartozik.

Flójárára a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 4-es főúton.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.

Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.

Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.

Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak.

A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyattkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok.

Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus,8 protestáns, és 29 izraelita.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt.

1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.

1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt.

Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.

A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013 nyarán készült el Szajol tanösvénye a Szabadidőparkban. A Sétáló tanösvény interaktív, játékos formában ismerteti meg Szajol és környékének élővilágát, az ismeretterjesztő táblák mellett játékok, játékos elemek is helyet kaptak az ösvényen. Hossza kb. 700 m.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. 1994. december 2. péntek 16:46
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat.