Tiszabő

Tiszabő címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Törökszentmiklósi

Jogállás

község

Polgármester

Farkas Barnabás^[1]

Irányítószám

5232

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

1957 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

55,85 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

35,04 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tiszabő

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 18′ 28,80″, k. h. 20° 29′ 13,20″

Tiszabő

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47° 18′ 28,80″, k. h. 20° 29′ 13,20″

Tiszabő weboldala

Tiszabő község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi kistérségében.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
- 2.1 Nevének eredete
3 Önkormányzat és közigazgatás
4 Népesség
- 4.1 Általános adatok
- 4.2 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
5 Gazdaság
6 Közlekedés
7 Turizmus
8 Jegyzetek
9 Források
10 További információk

Földrajz [szerkesztés]

Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza bal partján fekszik. Szolnok, a megyeszékhely kb. 42 km-re található. Szomszédos települések: Tiszaroff, Fegyvernek, a Tisza jobb partján pedig Kőtelek.

Történelem [szerkesztés]

A település környékén mindössze egy bronzkori leletet találtak, mivel még nem folytattak nagyobb léptékű ásatásokat.

A település Árpád-kori eredetű, a honfoglalás után egy segédnép, feltehetően a török nyelvű, Kazáriából kivált kabarok (kavarok) lakták. Első írásos említése 1077-ből származik Bek, illetve Begh alakban, ami török eredetű szó és nemzettségfőt jelent. Ez a név is megerősíti, hogy a török nyelvű kabarok lakták a területet a honfoglalástól kezdődően.

Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint a Kemeji Főesperesség települése. A középkor folyamán jelentős szerepet játszott tiszai réve.

A 16. században elpusztult, és csak a 18. században települt újra. Birtokosai voltak a Koháry család mellett a gróf Károlyi, az Almássy, Hodossy és a Haller család is.

Nevének eredete [szerkesztés]

A Tisza- előtag a folyóra utal. A -bő utótag pedig török eredetű, nemzetségfő a jelentése.

Önkormányzat és közigazgatás [szerkesztés]

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.

Tiszabő község neve székely-magyar rovással

Népesség [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

1785: 1096 fő
1840: 1791 fő
1910: 2168 fő
1940: 2223 fő
1983: 2050 fő^[3]
1990: 1938 fő
2001: 2067 fő
2009: 1936 fő^[4]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[5]^[6] A valóságban azonban mára a település szinte teljesen elcigányosodott, a cigány lakosság aránya 95% feletti.

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 55%-a római katolikus, 3,1%-a református, 0,2%-a görög katolikus vallású. 25,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 15,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.^[4]

A Római katolikus egyház szervezetében az Egri Főegyházmegye Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. A templom évek óta használaton kívül, zárva áll, az állapota egyre romlik.

A Református Egyházban a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség.

Az Evangélikus egyházban az Északi Evangélikus Egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Gazdaság [szerkesztés]

Egy 2009-es felmérés alapján a község az egyéni jövedelmek alapján Magyarország legszegényebb települése.^[7] A munkanélküliség több, mint 40%-os. A községben 1 mezőgazdasági szövetkezet és néhány egyéni agrárvállalkozó műveli a földet. Tiszabőn jelenleg nem folyik jelentős ipari termelés.

Közlekedés [szerkesztés]

Közúton a Fegyvernek (4-es főút) - Tiszabő - Tiszaroff - Tiszabura (-Kisköre, -Abádszalók) közötti mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Fegyvernek-Örményes állomás a MÁV 100-as számú, Budapest-Szolnok-Nyíregyháza közötti vonalán.

A község határában lévő komp összeköti a Tisza jobb partján fekvő Kőtelekkel.

Turizmus [szerkesztés]

A Tisza és ártere
Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1777-1809 között épült. Oltárképét 1860-ban festette Illés Pál
Nepomuki Szent János-szobor
Polgármesteri Hivatal: 1914-ben épült, szecessziós stílusban