Jászapáti

Jászapáti címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

Kistérség 2012-ig

Jászberényi

Jogállás

város

Polgármester

Pócs János (Fidesz-KDNP)^[1]

Irányítószám

5130

Körzethívószám

57

Népesség

Teljes népesség

9106 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

116,50 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

78,16 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Jászapáti

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,51364°, k. h. 20,14017°

Jászapáti

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47,51364°, k. h. 20,14017°

Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. Az Észak-Alföldön, azon belül a Jászberényi kistérségben található.

Közúton a31-es főúton, vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Jászdózsa és Jászkisér között található.

Története[szerkesztés]

600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A városban két óvoda, egy általános iskola (Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) és egy gimnázium és szakközépiskola (JNSZM Gróf Széchenyi István Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) működik. Ezen kívül a városban található egy zeneiskola is, a Rácz Aladár Zeneiskola.

Nevezetességei[szerkesztés]

Katolikus templom: a kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék, amelyet többször átalakítottak. Mai formáját 1833-ban nyerte el. A templomkupola seccoját Vágó Pál festőművész készítette, a mellékoltárok pedig Than Mór munkáját dicsérik. Az épület körül erődítményszerű, lőrésekkel ellátott kerítés húzódik.
Könyvtár: a templommal szemben helyezkedik el. Korábban városházként funkcionált. A XIX. században, klasszicista stílusban épült.
Vágó Pál helytörténeti múzeum: Vágó Pál szülőházában kialakított múzeum, amely több kisebb kiállításnak ad otthont, így Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén Jászapáti szülötte - munkáinak is.
Tanyamúzeum: mezőgazdasági életmódot bemutató kiállításnak helyet adó múzeum.

Szórakozási és szabadidős lehetőségek[szerkesztés]

Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping: az 1960-as évek elején épült. Nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence), téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A hévíz nátrium-hidrogén-karbonátos, 45 °C-os és egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002-ben a hévíz elnyerte a gyógyvíz minősítést; elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel.
Művelődési ház: Makovecz Imre tervezte; színház- és mozielőadásoknak, valamint a város közösségi rendezvényeinek ad helyet.
Horgásztavak

Rendezvények[szerkesztés]

Aratóünnep: 1997-től minden nyáron megrendezik. Az aratás előkészületeinek bemutatásán és a kézi aratáson túl a rendezvényen a jászapáti néptáncosok is fellépnek.
Tavaszindító gazdanapok: ez is elsősorban mezőgazdasági jellegű rendezvény, amelyre az ország különböző részeiről érkeznek mezőgazdasági szakemberek. A rendezvénysorozat országos lovasbemutatóval és versennyel zárul.
Hagyományőrző tábor: évente szervezett egy hetes "tábor" a gyerekeknek, amelynek a városi könyvtár ad helyet. A táborban a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb.
Jász Alkotók Köre alkotótábora

Népesség alakulása[szerkesztés]

Év	Lakosság (fő)
1900	9 995
1910	11 402
1920	12 313
1930	12 387
1949	10 976
1990	9 822
2001	9 672
2007	9 967

Testvérvárosa[szerkesztés]

Ausztria Grafenstein

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1853. június 6-án Vágó Pál Lotz-díjas festőművész.
Itt született 1886. február 28-án Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész.
Itt született 1902. április 3-án Hubay Kálmán újságíró, szélsőjobboldali politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója, majd helyettes vezetője, az Országépítő Tanács elnöke.