Jászapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászapáti
Jászapáti címere
Jászapáti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Jogállás város
Polgármester Pócs János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5130
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 8879 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 116,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 78,16 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászapáti  (Magyarország)
Jászapáti
Jászapáti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 20° 08′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 20° 08′ 25″
Jászapáti  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászapáti
Jászapáti
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. Az Észak-Alföldön, azon belül a Jászberényi kistérségben található.

Közúton a31-es főúton, vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Jászdózsa és Jászkisér között található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

2011-ben Jászapátit 8 889 fő lakta, ebből ekkor 89 % (7 927 fő) vallotta magát magyar, 10 % (928 fő) pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát[5], noha becslések szerint a város cigány lakossága 33 % körüli lehet.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két óvoda, egy általános iskola (Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) és egy gimnázium és szakközépiskola (JNSZM Gróf Széchenyi István Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) működik. Ezen kívül a városban található egy zeneiskola is, a Rácz Aladár Zeneiskola.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katolikus templom: a kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék, amelyet többször átalakítottak. Mai formáját 1833-ban nyerte el. A templomkupola seccoját Vágó Pál festőművész készítette, a mellékoltárok pedig Than Mór munkáját dicsérik. Az épület körül erődítményszerű, lőrésekkel ellátott kerítés húzódik.
  • Könyvtár: a templommal szemben helyezkedik el. Korábban városházként funkcionált. A 19. században, klasszicista stílusban épült.
  • Vágó Pál helytörténeti múzeum: Vágó Pál szülőházában kialakított múzeum, amely több kisebb kiállításnak ad otthont, így Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén Jászapáti szülötte - munkáinak is.
  • Tanyamúzeum: mezőgazdasági életmódot bemutató kiállításnak helyet adó múzeum.

Szórakozási és szabadidős lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping: az 1960-as évek elején épült. Nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence), téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A hévíz nátrium-hidrogén-karbonátos, 45 °C-os és egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002-ben a hévíz elnyerte a gyógyvíz minősítést; elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel.
  • Művelődési ház: Makovecz Imre tervezte; színház- és mozielőadásoknak, valamint a város közösségi rendezvényeinek ad helyet.
  • Horgásztavak

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aratóünnep: 1997-től minden nyáron megrendezik. Az aratás előkészületeinek bemutatásán és a kézi aratáson túl a rendezvényen a jászapáti néptáncosok is fellépnek.
  • Tavaszindító gazdanapok: ez is elsősorban mezőgazdasági jellegű rendezvény, amelyre az ország különböző részeiről érkeznek mezőgazdasági szakemberek. A rendezvénysorozat országos lovasbemutatóval és versennyel zárul.
  • Hagyományőrző tábor: évente szervezett egy hetes "tábor" a gyerekeknek, amelynek a városi könyvtár ad helyet. A táborban a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb.
  • Jász Alkotók Köre alkotótábora

Népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakosság (fő)
1900 9 995
1910 11 402
1920 12 313
1930 12 387
1949 10 976
1990 9 822
2001 9 672
2007 9 967

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Ausztria Grafenstein

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászapáti témájú médiaállományokat.