Jászapáti
| Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Jászapáti | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Jászberényi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Pócs János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5130 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9106 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 116,50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 78,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. Az Észak-Alföldön, azon belül a Jászberényi kistérségben található.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Közúton elérhető a 31-es főúton.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Jászdózsa és Jászkisér között található.
[szerkesztés] Története
600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert.
A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- JNSzM-i Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakközépiskola ás Kollégium
Jászapáti egyik nevezetessége a Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping, amely az 1960-as évek elején épült. A Tölgyes Termálvizű Strand nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence) téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A jászapáti hévízkút vize nátrium-hidrogén-karbonátos. A 45 °C-os víz egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002 tavaszára sikeresen befejeződött a gyógyvízzé minősítése. A jászapáti hévízkút vize gyógyhatását térd- és csípőízületi megbetegedésben szenvedő betegek körében mutatták ki. Az apáti gyógyvizet elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel. A víz alkalmas baleseti és műtéti utókezelésre, van masszázs és gyógytorna is.
A strandhoz tartozik egy 240 férőhelyes, háromcsillagos, füves talajú kemping, amely igen kedvelt a külföldi vendégek körében is. Az aktív pihenést szolgálják a strand területén található teniszpályák és a homokos futballpálya.
A jászapáti kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék. Többször átalakították, mai formája 1833 óta változatlan. A templom kupolájának seccoját Vágó Pál, városunk neves festőművésze készítette, a mellékoltárokat Than Mór alkotta. Az épület körül erődítményszerű, lőrésekkel ellátott kerítés áll. A templommal szemben álló könyvtár – korábban városháza – a XIX. században klasszicista stílusban épült.
Vágó Pál emlékét a szülőházában létesített és róla elnevezett helytörténeti múzeum őrzi. A közel 200 éves házban a művész emlékszobája, jász konyha, szövés-fonást bemutató kiállítás, valamint Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén városunk szülötte – munkái láthatók.
A mezőgazdasági életmódot bemutató kiállítás tekinthető meg a tanyamúzeumban, amely a Jászapáti Mezőgazdasági Szövetkezet jászszentandrási úti központjában található.
A Makovecz Imre által tervezett művelődési ház színház- és mozielőadásoknak, a város közösségi rendezvényeinek ad helyet.
A horgászni vágyókat kiváló horgásztavak várják. A város szélén található erdők gazdag állatállománya a vadászoknak kedvez. Kellemesen tölthetik el nálunk idejüket a lovaglást kedvelő vendégek is. A város és környéke kedvező helyszín kerékpártúrák szervezésére.
A Frikandó Fogadó egész évben várja a településre érkező vendégeket, és mivel Jászapáti iskolaváros, a nyári időszakban kollégiumi elhelyezést is igénybe lehet venni.
A nyári főszezonban szabadtéri rendezvények, programok teszik színesebbé a nyaralók ittlétét.
1997-től minden nyáron megrendezik az aratóünnepet, melynek programjai a kézi aratás és előkészületeinek bemutatása, játszóház, valamint a jászapáti néptáncosok bemutatója.
Ugyancsak jelentős esemény a TAVASZINDÍTÓ GAZDANAPOK. Az elsősorban mezőgazdasági jellegű rendezvény az ország valamennyi tájáról vonzza a kiállítókat, mezőgazdasági szakembereket. A rendezvénysorozat országos lovasbemutatóval és versennyel zárul.
Szintén minden évben van egyhetes hagyományőrző tábor a városi könyvtár épületében. Ez idő alatt a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb.
A Jász Alkotók Köre minden nyáron ALKOTÓTÁBORT rendez, ahol minden korosztály képviseltetheti magát. A két hét munkáiból a tábor végén kiállítást rendeznek.
[szerkesztés] Népesség alakulása
| Év | Lakosság (fő) |
|---|---|
| 1900 | 9 995 |
| 1910 | 11 402 |
| 1920 | 12 313 |
| 1930 | 12 387 |
| 1949 | 10 976 |
| 1990 | 9 822 |
| 2001 | 9 672 |
| 2007 | 9 967 |
[szerkesztés] Strand
Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
[szerkesztés] Testvérvárosa
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1853. június 6-án Vágó Pál Lotz-díjas festőművész.
- Itt született 1886. február 28-án Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész.
- Itt született 1902. április 3-án Hubay Kálmán újságíró, szélsőjobboldali politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója, majd helyettes vezetője, az Országépítő Tanács elnöke.
[szerkesztés] Képgaléria
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||
|
|||||||

