Kunmadaras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kunmadaras
Kunmadaras-foter.jpg
A főtér a községházával, az általános iskolával, mögötte a helyi református templom tornyával
Kunmadaras címere
Kunmadaras címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Kistérség Karcagi
Jogállás nagyközség
Polgármester Márki Sándor (Független)[1]
Irányítószám 5321
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 5500 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 153,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunmadaras (Magyarország)
Kunmadaras
Kunmadaras
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 41″, k. h. 20° 47′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 41″, k. h. 20° 47′ 38″
Kunmadaras (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kunmadaras
Kunmadaras
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kunmadaras weboldala

Kunmadaras nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.

Fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagykunság egyik települése a 34-es számú főútvonal mentén. Vasúton a Karcag–Tiszafüred vonalon közelíthető meg. Budapesttől közúton 140 km-re, vasúton 180 km-re helyezkedik el.
Keletről a Hortobágyi Nemzeti Park határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községháza

A honfoglalás előtt szkíták, szarmata jazigok, hunok, avarok, bolgárok, sőt a római birodalmi időkben római zsoldosok is eljutottak a vidékre, és hosszabb-rövidebb ideig be is népesítették azt.

A honfoglalás idején Kunmadaras környékén kabar nemzetségek folytattak nomád életet, akik a 9. század végén az előre nyomuló magyarokkal együtt jöttek az országba, és Hohat (más források szerint Ohat) vezér vezetésével Kunmadarastól északra fekvő területeken telepedtek le. Szálláshelyük központjának nevét Ohatpuszta ma is jelzi.

A közvetlenül a honfoglalás után, a 10. században az Üllő nemzetség birtokába került.[3]

A község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. 1571-ben török kézre került, majd Eger eleste után a törököket támogató krimi tatár martalóc csapatok felégették a falut, és így Kunmadaras pusztává lett. Később, a Rákóczi-szabadságharc idején (1705 május 24-én) a szerb csapatok újra felperzselték. A szabadságharc bukása után a lakosság visszatért és 1711-ben megkezdődött a falu újjáépítése, bővítése. Új templom és iskolák épültek.[4]

A település 1811-ben mezőváros lett.

1944-ben a német hadsereg egy repülőteret épített a falu határában, amit a háború végétől a szovjet hadsereg vett birtokba. A kunmadarasi repülőtérhez 1951-ben egy új felszállópályát építettek a Magyar Légierő igényei szerint. A repülőtéren 1956 és 1991 között szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly Légierő társbérletben cimű könyve szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak.[5]

Népesség, népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kunmadaras népessége: 1990-ben 6134 fő, 2001-ben 5989, és 2011-ben 5722 fő állandó lakosa volt.

2011-ben 14 év alatti lakosság 1136 fő, 15-39 éves korig 1833 fő, 40-59 éves korig 1456 fő, 60-69 éves korig 570 fő és 70 éves kor felett 458 fő.[6]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]
2011-ben 4741 fő vallotta magát magyarnak, 1076 fő cigány nemzetiségűnek és 11 fő német nemzetiségűnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gelei József, focista (1938– )(MTK), tizenegyszeres válogatott, olimpiai bajnok
  • Bódi Klára, csipkekészítő, népi iparművész
  • Birkás István (1947– ), festő, szobrász
  • Elek Lívia (1954– ), képzőművész, illusztrátor (2006-ban Ferenczy Noémi-díj)
  • Gyarmati Imre (1934–1997) sakkmester
  • Barna Márta (1955– ) filmesztéta, filmkritikus, író, költő, szakíró.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kunmadaras települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kormos László: Kunmadaras története - A Damjanich Múzeum közleményei, Szolnok, 1967. 7-8. old.
  4. Kormos László: Kunmadaras története - A Damjanich Múzeum közleményei, Szolnok, 1967. 38-41. old.
  5. Tóth-Szenesi Attila. „A Néma Szektorban tárolták az atomtölteteket”, Index, 2004. május 14. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 22.) 
  6. [1]
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunmadaras témájú médiaállományokat.