Tatárok
| Tatárok Tatarlar (Татарлар) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Marat Mihajlovics Szafin | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 7 millió | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tatár, Orosz, és az adott ország nyelve | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Muszlim, Keresztény | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Törökök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Tartalomjegyzék |
Nevük eredete [szerkesztés]
A tatár népnév először a 8. századi türk feliratokban fordul elő. Eredetileg egy mongol nyelvű törzset, a tatárokat, illetve az általuk vezetett több törzsszövetséget jelentette. Egy részük a következő évszázadokban nyugatra vándorolt, s ott török nyelvű népek névadója lett, más részük Mongóliában a mai mongolok egyik elődévé vált. f [1]
Történelem [szerkesztés]
A tatárok egyik elődnépe, az onogur-bolgárok a 7. században vándoroltak Közép-Ázsiából a Fekete-tenger északi vidékére, ahol Kuvrat vezetésével megalakították az onogur-bolgár birodalmat. A század végén a magyarok és a kazárok nyomására a birodalom felbomlott és a bolgárok egy része a kazárok alattvalóivá vált. A bolgárok más csoportjai nyugatra vándoroltak, ahol egy részük a mai Bulgária elődállamát a dunai bolgár birodalmat hozta létre. A 8. században az Arab Kalifátus támadásainak hatására a Kazár Birodalom meggyengült, s ekkor a keleten maradt bolgárok a Volga-Don könyöktől északra költöztek, ahol megalakították a Volgai Bolgárországot. A 10. században felvették az iszlám vallás szunnita változatát. A 13. században a mongolok meghódították Volgai Bolgárországot, melynek fővárosa a Volga menti Bolgár volt. A hódítók nyelvileg beolvadtak, átvették a bolgároktól a muzulmán hitet és a török nyelvüket és ekkortól hívták őket tatároknak, ahogy a mongol birodalom népeit nyugaton nevezték.
A 15. században, amikor a keleti szláv fejedelemségek kezdtek felszabadulni az Arany Horda uralma alól, a tatár lakosságú kazanyi kánság is önállósult.
1552-ben IV. (Rettegett) Iván elfoglalta és földig rombolta Kazanyt. Új, orosz várost építtetett a helyére, ahová kétszáz évig nem telepedhettek be muzulmánok. Csak II. Katalin cárnő törölte el a diszkriminatív előírásokat. A tatár kereskedők a 19. században bekerültek az oroszországi pénzügyi elitbe, a tatár értelmiség pedig megszervezte a nemzeti mozgalmat.
A 20. században a kazanyi tatárok elkerülték a krími rokonaikat sújtó tömeges deportálásokat. Ők voltak a volt Szovjetunió egyetlen olyan népe, amely nem harcolt a Vörös Hadsereg ellen a hitleri Németország oldalán. Etnikai szempontból török, mongol, szláv és finnugor eredetű népek keverékét alkotják. Identitásuk ma elsősorban a muzulmán hitben és a törökhöz közel álló nyelvükben jut kifejezésre. Ugyanakkor létezik egy tatár kisebbség, amely megőrizte anyanyelvét, de már évszázadokkal ezelőtt felvette az ortodox vallást. Képviselőik külön népnek tekintik magukat, s egy részük követeli, hogy bolgároknak nevezzék őket.[2] A többség ezzel ellentétben úgy véli, hogy bár genetikai értelemben a volgai bolgárok leszármazottjai, a mongol és kun hatás miatt egy új, a bolgártörököktől elkülönülő néppé lettek. (Lásd még: csuvasok)
A szibériai tatárság az urál-altaji régió hajdan népes török-mongol népességének maradéka.
Népesség [szerkesztés]
A tatárok három fő csoportja a volgai tatárok, krími tatárok és szibériai tatárok. Ezek Oroszország déli részén (főleg Tatarsztánban), Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Kínában élnek. Külön csoportot alkotnak a lipek tatárok Fehéroroszország, Litvánia és Lengyelország területén. Az utóbbi országban Bohoniki és Kruszyniany községek a központjaik, Litvániában pedig Nemėžisben, Keturiasdešimt Totoriųban és Raižiaiban Fehéroroszországban Ivjében.
A volgai, krími és szibériai tatárok becsült összlétszáma 8–10 millió fő, ebből Oroszországban 5,8 millióan élnek. A lipek tatárok létszáma kb. 10–15 000 fő lehet.
Kultúra [szerkesztés]
Nyelv [szerkesztés]
Lásd még: Tatár nyelvA volgai, krími és szibériai tatárok egyaránt a tatár nyelvet beszélik, amely a kun nyelvből ered. A volgai tatároknál a nyelvcsere bolgártörökről tatárra még a 10. században végbement.
Az oroszországi tatárok nagy többsége ma kétnyelvű: tatár mellett oroszul is anyanyelvi szinten beszél. A városokban élő tatárok között az orosz nyelv elterjedtsége, használata nagyobb. De az elsősorban tatárul beszélő falusi népességre is erős hatást gyakorol az orosz nyelv. A tatár nyelv 1928 óta cirillbetűs. Tervezik a latinbetűs ábécére való lassú áttérést, illetve a két ábécé párhuzamos használatát.
A lipek tatárok belarusz anyanyelvűek, eredeti tatár nyelvüket még a 16. században elhagyták.
Vallás [szerkesztés]
A tatárok mindenütt szinte kizárólag a szunnita iszlám vallás hívei, és annak toleráns elveit vallják.
A tatárok az irodalomban [szerkesztés]
A „kutyafejű tatárok” kifejezés Petőfi Sándor János vitéz című művéből vált közismertté. [3]
Híres tatárok [szerkesztés]
- Gabdulhalj Ahatov, nyelvész
- Marat Szafin, sportoló
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- Krími tatárok
- Volgai tatárok
- Szibériai tatárok
- Lipekek
- Tatárjárás
- Tatárföld, Tatár Köztársaság
- Híres tatárok listája
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 25. o.
- ↑ Oбщественное движение "Болгарский Национальный конгресс" (БНК)
- ↑ Petőfi Sándor összes művei. Kritikai kiadás, 3. kötet, szerk. Kerényi Ferenc. Bp. 1997. 321. - Magyarországon eredetileg az orosz szolgálatot vállalt Turkolly Sámuel 1725-ös leveléből vált ismertté ez a kifejezés. Turkolly ezt vagy az orosz krónikákból ismerhette meg, vagy a 18. században Oroszországban még használatban volt.
Források [szerkesztés]
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István. Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó. ISBN 963 09 2792 6 (1986)
|
|||||
