1928

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1928 más naptárakban
Gergely-naptár 1928
Ab urbe condita 2681
Bahái naptár 84 – 85
Berber naptár 2878
Bizánci naptár 7436 – 7437
Buddhista naptár 2472
Burmai naptár 1290
Dzsucse-naptár 17
Etióp naptár 1920 – 1921
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1983 – 1984
Shaka Samvat 1850 – 1851
Kali juga 5029 – 5030
Holocén naptár 11928
Iráni naptár 1306 – 1307
Japán naptár 2588 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4624–4625
Kopt naptár 1644 – 1645
Koreai naptár 4261
Muszlim naptár 1346 – 1347
Örmény naptár 1377
ԹՎ ՌՅՀԷ
Thai szoláris naptár 2471
Zsidó naptár 5688 – 5689

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek

Évek: 19231924192519261927192819291930193119321933

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 1.
    • Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
    • Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon "gépalkatrésznek" feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.[1]
  • január 5. - Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
  • január 10.
    • A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja a Numerus clausus törvényjavaslatot.
    • A Franciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • január 17.Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. Az OGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el "megbízhatatlanság" miatt. Letartóztatják egyebek közt Lev Davidovics Trockijt is.
  • január 19. - A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
  • január 20. – Csehszlovák egyesség született Vatikánnal, amelynek értelmében Csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet, és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.[2]
  • január 21.
    • A Szovjetunióban Nyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, január 30.án jobboldali elhajlónak nyilvánítja központi bizottság.
    • Felkínálja átadásra Ausztriának a Szentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
  • január 29. - Esztergomban Serédi Jusztinián a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
  • január 31.Lev Davidovics Trockijt is száműzik több társával együtt Alma-Atába.

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 1. - A Kisantant képviselői Genfben a Népszövetséghez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
  • február 3. – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
  • február 8. – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
  • február 11. – Megkezdődnek a svájci St. Moritzban az 1928. évi téli olimpiai játékok
  • február 13. - A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a Numerus clausus módosítása körüli viták miatt.
  • február 16. - A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
  • február 20. - A magyar kormány elrendeli, hogy a Szentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárverezteti február 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
  • február 22. - Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
  • február 23. - Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
  • február 24.
    • Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák "vádaskodásra".
    • A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
  • február 24. - A Népszövetséghez adott magyar válasz kapcsán éles hangú Magyarországot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a Kisantant országainak vezető lapjaiban.
  • február 28. - A magyar képviselőház elfogadja a Numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • március 1. - Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
  • március 4. – A lengyel általános választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között. S bár a kormánylista a szavatok 27,6 %-át kapja, mégis Józef Piłsudski alakíthat kormányt.
  • március 5. – A Szovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A Pravda hasábjain közlik a "Vörös Viborg"-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.[3]
  • március 12.
    • Málta brit fennhatóság alá kerül
    • A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával. Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.
    • A dél-amerikai Santos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
  • március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték le Kossuth Lajos szobrát.[2]
  • március 18. - A magyarországi Solt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
  • március 21. - Spanyolország kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a Népszövetségbe.
  • március 23. - Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma Erkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett a "Húzd rá Jonny" előadása miatt.
  • március 26. - Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
  • március 27. - Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a szejm.

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április 1. – Az éjszaka folyamán a törökországi İzmir városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
  • április 10.
    • Az Atlanti-óceán egyes térségeinél nagy viharokat észlelnek. Megsérül egyebek mellett a teljesen biztonságosnak tartott Leviathan óriás gőzös.
    • Törökországban megszüntetik az iszlám államvallás jellegét.
  • április 11.Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót Otto Braunt. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó III. Viktor Emánuel és kísérete ellen milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok a sérült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
  • április 13. - A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű Junkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi Baldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).[4]
  • április 14.
    • Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos Lengyelország és Litvánia között.
    • Bulgáriában földrengés pusztít Csirpan és Plovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
  • április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 ember marad fedél nélkül, sok száz halott.
  • április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.
  • április 23. – Kora hajnalban görögországi Korinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.[5]
  • április 27.Bécsben letartóztatják Kun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül Anton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
  • július 5. – Görögországban megalakul a Elefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
  • július 7. – Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívott Komintern vezetőségi ülésen eltávolítják Nyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
  • július 8.Chile partvidékén, Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
  • július 9. - Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.
  • július 10. – Az 1924-óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai Csang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
  • július 13. - Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
  • július 17.Mexikó elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
  • július 28. – Elkezdődnek a 1928. évi nyári olimpiai játékok a hollandiai Amszterdamban
  • július 31. - Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • augusztus 1.Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
  • augusztus 6.
    • Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyedt, legénysége nem élte túl a balesetet.
    • A jugoszláv parlament elfogadja a nettunoi egyezményt.
    • Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.[7]
  • augusztus 313. – A prágai magyar egyetemisták Szent György-körének gombaszögi táborozásán megalakul a csehszlovákiai magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.
  • augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.[8]
  • augusztus 22. - Berlinben megkezdi munkáját az Interparlamentáris Unió.
  • augusztus 27.Párizsban ünnepélyes külsőségek között aláírják a Kellogg–Briand-paktumot
  • augusztus 28.
  • augusztus 31. – A magyar minisztertanács ülésen tárgyalja az infláció letörésére szóló intézkedési terveket.

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmed Zogut, I. Zog albán királlyá nevezi ki.
  • szeptember 2.Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak Dessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel Tokióba.
  • szeptember 3.
    • Magyarországon Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. "Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg".[9]
    • Risztics János magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
  • szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszon egy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
  • szeptember 19.Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része a Kisantant későbbi kialakulásának

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alexander Fleming felfedezi a penicillint
  • Budapesten üzembe helyezik az első regiszteres rotary rendszerű telefon központot (Krisztina-központ)

1928 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjasok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Owen Willans Richardson
Kémiai Adolf Otto Reinhold Windaus
Orvosi-fiziológiai Charles Jules Henri Nicolle
Irodalmi Sigrid Undset
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pesti Hírlap 1928-évi naptára 21. oldal
  2. ^ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 480. old
  3. Baló György - Lipovez Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 172. old
  4. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 47. oldal
  5. Pesti Hírlap 1929 évi naptára / 47. old.
  6. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 44. oldal
  7. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 46. oldal
  8. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 38. oldal
  9. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 39. oldal
  10. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 485. old