Lendvay Kamilló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lendvay Kamilló
Életrajzi adatok
Született 1928. december 28. (85 éves)
Budapest
Pályafutás
Díjak Kossuth-díj
Tevékenység zeneszerző, karmester

Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. –) Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző, karmester.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zongorázni tanult Varró Margitnál, majd 1948-ig Kámán György ingyenes tanítványa volt (szülei nem tudták volna fedezni tanulmányait a budapesti Fodor Zeneiskolában), majd a Zenészek Szabad Szakszervezetének iskolájában tanult Hajdú Annánál. 1949-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1957-ig Viski János zeneszerzés-tanítványa volt, és két évig Somogyi László karmester is a mestere volt, zongorát Kósa Györgytől, Tiharich Zdenkától, Ferenczi Györgytől és Ambrózy Bélától tanult. Közben a könnyű műfajba is kirándult: játszott dixieland-együttesben, bálokon és az Angol Parkban zongorázott. Tanulmányai alatt katona is volt három évig: a Légierők Zenekara trombitása volt.

1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, korrepetitora, az operatársulat és a kórus vezetője lett. 1960 és 1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetőjeként dolgozott, majd 1968-ig a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1970-től pedig a Budapesti Operettszínház karmestere volt. 1962 óta a Magyar Rádió lektora. 1972-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-tanára lett, 1976-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Zeneszerzői munkássága rendkívül szerteágazó, a zenei műfajok csaknem mindegyikére kiterjed, a szimfonikus művektől a kamarazenén át az operáig terjed, és figyelemre méltó fúvószenekari munkássága is. Műveit a hazai koncertpódiumokon kívül Európa és Ázsia országain kívül az Ameriaki Egyesült Államokban is játsszák. Művei többségéből hangfelvétel készült, A tisztességtudó utcalány lemezfelvétele megkapta a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique kitüntetését 1979-ben.

Még főiskolás korában írta Mesemondó tánc című fúvószenekari darabját (a Pénzügyőrzenekar számára), a Triószerenádot (ez volt első nyomtatásban megjelent műve), a Rapszódiát hegedűre és zongorára, valamint a Vonóstriót. A magyar zenei élet figyelmébe 1960-ban került, amikor bemutatták Concertinóját. Az 1970-es évek fontos alkotásai az Orogenesis című oratórium és a Pro Libertate című kantáta, illetve a Thomas Mann József és testvérei című regénye alapján íródott Jelenetek kantáta. 1972-ben, a Magyar Televízió felkérésére komponálta A bűvös szék című egyfelvonásos operáját, amely Karinthy Frigyes írása alapján készült. Ugyancsak a televízió rendelte meg a A tisztességtudó utcalány című operát (Jean-Paul Sartre drámája alapján), amelyet az intézmény 1978-ban mutatott be. Mindkét operát – Görlitz-ben és Párizsban – színpadon is bemutatták. 1975-ben komponált Csellóversenye (Pezzo Concertato per violoncello e orchestra) a trieszti zeneszerzőverseny I. díját nyerte el. 1989-ben Párizsban mutatták be a Festival d’Art Sacre felkérésére készült Via crucis-t. 1991-ben a Stabat Materét is Párizsban mutatták be, a Forum des Orgue fesztiválon. 2000-ben Zongoraversenyt írt, a 2005-ös Tsunamit a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar számára írta. 2008-ban a Vaszy Viktor Kórus ötvenéves jubileumára írta Psalmus XCV (Kilencvenötödik zsoltár) című művét. A 2009-ben írt Jazz szimfóniát a Szegedi Szimfonikus Zenekar mutatta be.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mesemondó tánc – fúvószenekarra (1952)
  • Triószerenád hegedűre, brácsára és gordonkára (1954)
  • Rapszódia hegedűre és zongorára (1955)
  • Kis szvit – fúvószenekarra (1956)
  • Mauthausen – szimfonikus költemény zenekarra (1958)
  • Tragikus nyitány – zenekarra (1958)
  • Concertino zongorára, fúvósokra, ütőkre és hárfára (1959, 1982-ben átdolgozva)
  • Három farsangi maszk – koncert fúvószenekarra (1960)
  • A rendíthetetlen ólomkatona – szimfonikus szvit Andersen meséje alapján, narrátorral (1961)
  • 1. hegedűverseny (1962)
  • 1. vonósnégyes (1963)
  • Négy duó fuvolára és zongorára (1965)
  • Négy invokáció – zenekarra (1966)
  • Téli reggel – vegyeskar Hollós Korvin Lajos versére (1966)
  • Concerto da camera/Kamarakoncert (1969)
  • Kocsiút az Éjszakában – kantáta (1970)
  • Orogenesis – oratórium (1970)
  • A bűvös szék – opera (1972)
  • Kifejezések 11 vonósra (1974)
  • Disposizioni – cimbalomra (1975)
  • Pezzo Concertato per violoncello e orchestra/Csellóverseny (1975)
  • Pro Libertate – kantáta (1975)
  • Favágó – vegyeskar József Attila versére (1975)
  • A tisztességtudó utcalány – opera Jean-Paul Sartre műve alapján (1978)
  • Egy cimbalom átváltozása (1979)
  • Kvintzene szólógordonkára (1979)
  • Öt pökhendi ötlet – rézfúvós szextettre (1979)
  • Tájdal – Weöres Sándor versére, ének, cimbalom (1979)
  • Sotto voce No. 2 – Verlaine Chanson d’automne című versére (1979)
  • A csend harmóniája – zenekarra (1980)
  • Jelenetek – Thomas Mann: József és testvérei tetralógiájából szoprán és basszus szólóra és zenekarra, német nyelven (1981)
  • Öt tétel idézőjelben (1981)
  • As You Like It – két zongorára (1983)
  • Senza sordina – koncertdarab trombitára és zongorára (1983)
  • Fesztiváljáték nyitány – koncert fúvószenekarra (1984)
  • 24 duó két hegedűre (1985)
  • Concertino semplice – cimbalomra és vonós kamarazenekarra (1986)
  • 2. hegedűverseny (1986)
  • További nyolc pökhendi ötlet – rézfúvós kvintettre (1986)
  • Variazioni con tema – for trumpet and organ (1986)
  • Tiszteletem, Mr. Goodman! (1987)
  • Chaconne – zenekarra (1988)
  • Via crucis – oratórium vegyeskarra és 11 hangszerre (1989)
  • Concerto trombitára és fúvószenekarra (1990)
  • Fantázia és fúga (1990)
  • Kettősverseny hegedűre, cimbalomra és vonós kamaraegyüttesre (1991)
  • Stabat Mater – oratórium mezzoszoprán szólóra vegyeskarra, orgonára és zenekarra (1991)
  • Tercjáték – fuvolára és zongorára (1993)
  • A tücsök, a hangya és a többiek – kamaraegyüttesre, narrátorral (1993)
  • 12 könnyű hegedűduó gyermekeknek (1994)
  • Csajkovszkij mester utolsó üzenete – koncert-fúvószenekarra (1994)
  • Három tétel – fagottra és zongorára (1994)
  • Die Himmlische Stadt – Zitate aus der Offenbarung des Johannes (1994)
  • Rondó két trombitára és zenekarra (1994)
  • Musica la dolce – una serenata per archi (1995)
  • Six B. to B. – zongorára (1995)
  • Tanulmány mélyhegedűre (1995)
  • Concerto szopránszaxofonra, zenekarra és 12 női hangra (1996)
  • Szvit No. 2 – koncert-fúvószenekarra (1996)
  • Két capriccio – trombitára (1997)
  • Sotto Voce No. 3, In memoriam Claude Achille Debussy (1997)
  • Rapszódia – zenekarra (1997)
  • Az erdő dalai (1999)
  • Hét rövid darab két csellóra (1999)
  • Kettős játék két cimbalomra (2000)
  • Zongoraverseny (2000)
  • Requiem – szoprán szólóra, vegyeskarra és zenekarra (2003)
  • A mennyei város – Idézetek János Jelenések könyvéből – basszus szólóra, gordonkaszólóra, vegyeskarra és kamarazenekarra (2004)
  • Tsunami (2005)
  • Szonáta gordonkára (2006)
  • Három tétel harsonára (2007)
  • 2. vonósnégyes (2007)
  • Psalmus XCV (Kilencvenötödik zsoltár) – vegyeskarra és négy harsonára (2008)
  • Jazz szimfónia (2009)

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]