Kósa György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kósa György
Életrajzi adatok
Született Budapest,
1897. április 24.
Elhunyt Budapest,
1984. augusztus 16. (87 évesen)
Pályafutás
Hangszer zongora
Tevékenység zeneszerző

Kósa György (Budapest, 1897. április 24. – Budapest, 1984. augusztus 16.) magyar zeneszerző, zongoraművész.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kósa György már fiatal gyerekként elkezdte zenei tanulmányait. Zongoratanárnője hétéves korábban bemutatta Bartók Bélának, aki azonnal felfigyelt tehetségére. 1905-től 1916-ig a Zeneakadémián tanult, ahol zeneszerzéstanára Siklós Albert, Herzfeld Viktor és Kodály Zoltán, zongoratanára Bartók Béla és Dohnányi Ernő volt. Első művét, a Boszorkánytánc című scherzót 1915-ben mutatták be. Diplomája megszerzése után, 1916-ban a budapesti Operaház korrepetitora lett, ahol részt vett Bartók Fából faragott királyfi című táncjátéka bemutatójának előmunkálataiban. 1917-től zongoraművészként hangversenyezett – először Vecsey Ferenc és Koncz János hegedűművészek zongorakísérőjeként, majd szólóban – Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Afrikában. 1920-tól 1920-ig a tripoliszi színház karmestere volt. 1922-ben Dohnányi Ernő mutatta be Hat darab című művét, amit később, 1925-ben Erich Kleiber karmester is előadott a prágai IGNM (Internationale Gesellschaft für Neue Musik) fesztiválon. Az 1920-as években részt vett a Modern Magyar Muzsikusok társaságának megalapításában (Kadosa Pállal, Kelen Hugóval, Szabó Ferenccel és Szelényi Istvánnal). 1927-től 1960-ig a Zeneművészeti Főiskola zongoratanára volt. Jutka nevű kislányát a fasiszták gyilkolták meg. Fia, Kósa Gábor szintén zeneszerző és hangszeres művész (ütőhangszerek, zongora, orgona, csembaló), aki testvérével együtt sokat tevékenykedik apja hagyatékának ápolása terén.

Kósa a klasszikus zene széles műfaji területein alkotott: kilenc szimfóniát, nyolc vonósnégyest, nyolc operát, nyolc balettet, huszonöt oratóriumot és kantátát, három misét, számos kamara-, kórus- és szólóhangszeres művet stb. alkotott, de dalai is művészetének fontos vonulatát jelentik. 1955-ben Erkel-, 1963-ban érdemes művész, 1972-ben kiváló művész lett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. 369–370. o.
  • Magyar Nagylexikon 11. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2000. 366–367. old. ISBN 963-9257-04-4
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa György témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]