Budapesti Operettszínház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Budapesti Operettszínház (az előtérben Kálmán Imre szobra)

A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Somossy Orfeum (Nagymező u. 17.) épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és építtette át színházzá. 1923-tól Fővárosi Operettszínház néven működött. Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgató idején Művész Színházként működött, prózai előadásokat tűztek műsorra. A Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.

Stúdiószínpada az épületen belül Raktárszínház néven működik.

Az első világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők".

1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.

Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.

A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.

1998. január 1-jétől a színház Budapesti Operettszínház néven működik.

Épülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.

1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.

Budapesti Operettszínház

Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.

A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.

A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerényi Miklós Gábor igazgatása idején a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik.

A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, látogatottsága gyakorlatilag száz százalékos. A 2006/2007-es szezonban 492 előadásra került sor, amelyet 401 079 néző élvezhetett.

A teátrum musical- és operett-bemutatói egyaránt sikeresek. A Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Szépség és a Szörnyeteg, a Menyasszonytánc, a Rudolf, az Elisabeth és az Abigél előadásaira hónapokkal előre elfogynak a jegyek, a dr. Bőregér, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csókos asszony című előadások végén a közönség állva ünnepel[forrás?].

A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.

A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.

Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.

A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.

A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.

Igazgatói 1923-tól napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Operettszínház témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap