Honthy Hanna
| Honthy Hanna | |
| magyar színművésznő, operettprimadonna | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Hügel Hajnalka |
| Született | 1893. február 21. |
| Elhunyt | 1978. december 30. (85 évesen) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1912–1978 |
| Díjai | |
| Kossuth-díj (1953) Érdemes Művész (1950) Kiváló Művész (1953) |
|
Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, Érdemes és Kiváló Művész.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete a Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.
Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelecs utcai szülőházra.
Pályája [szerkesztés]
Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben szerepelt. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.
1922-ben, a Bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.
1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár igazán csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de ő elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.
A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).
Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), Díszelőadás(1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.
Főbb szerepei [szerkesztés]
- Médi (Schubert–Berté: Három a kislány)
- Királyné (Szirmai Albert: Mézeskalács)
- Kőrösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem)
- Friderika (Lehár Ferenc)
- Antónia (Huszka Jenő: Mária főhadnagy)
- Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő)
- Hansi (Lajtai László: Három tavasz)
- Juliette, Mme Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
- Csárdáskirálynő, Cecília (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Lilian (de Fries Károly: A romantikus asszony)
Filmjei [szerkesztés]
Játékfilmek [szerkesztés]
- Budapesti hangos filmkabaré (1931)
- Régi nyár (1941)
- Déryné (1951)
- Díszelőadás (1955)
- Bástyasétány '74 (1974)
Tévéfilmek [szerkesztés]
- Csárdáskirálynő (1963)
- Nyolcvanéves Cecília (1973)
Irodalom [szerkesztés]
- Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora (Budapest, 1967 ISBN 963-14-2066-3)
- Gál György Sándor: Honthy Hanna – Egy diadalmas élet regénye (Budapest, 1973 ISBN 963-330-019-3)
Források [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés

