Honthy Hanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Honthy Hanna
Honthy Hanna-1.jpg
magyar színművésznő, operettprimadonna
Életrajzi adatok
Születési név Hügel Hajnalka
Született magyar 1867-1918 Budapest
1893. február 21.
Elhunyt magyar Budapest
1978. december 30.
(85 évesen)
Pályafutása
Aktív évek 1912–1978
Díjai
Kossuth-díj (1953)
Érdemes Művész (1950)
Kiváló Művész (1953)

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, Érdemes és Kiváló Művész.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. Honthy Hanna és Törzs Jenő (Magyar Színház, 1933)
Honthy Hanna sírja Budapesten, Farkasréti temető: 25-1-61 (Varga Imre szobrászművész alkotása)

Hügel János nyomdász és Hanrich Emma varrónő lánya, élete a Nefelejts utca egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni. Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.

Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, se a Nefelecs utcai szülőházra.

Pályája [szerkesztés]

fiatalon

Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben szerepelt. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.

1922-ben, a Bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.

1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár igazán csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de ő elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.

A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).

Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), Díszelőadás(1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.

Főbb szerepei [szerkesztés]

Filmjei [szerkesztés]

Játékfilmek [szerkesztés]

  • Budapesti hangos filmkabaré (1931)
  • Régi nyár (1941)
  • Déryné (1951)
  • Díszelőadás (1955)
  • Bástyasétány '74 (1974)

Tévéfilmek [szerkesztés]

  • Csárdáskirálynő (1963)
  • Nyolcvanéves Cecília (1973)

Irodalom [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Honthy Hanna témájú médiaállományokat.

További információk [szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Honthy_Hanna&oldid=13480661”