Budapest Bábszínház
| Budapest Bábszínház | |
 | |
| Általános adatok | |
| Korábbi nevei | Állami Bábszínház (1949–1992) |
| Alapítva | 1949 |
| Műfaj | bábművészet |
| Személyzet | |
| Főigazgató | Ellinger Edina |
| Gazdasági vezető | Pintér Judit |
| Művészeti főtitkár | Márton Éva |
| Dramaturg | Gimesi Dóra |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 69. |
| Honlap | https://budapestbabszinhaz.hu/ |
 Budapest Bábszínház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Bábszínház témájú médiaállományokat. | |
A Budapest Bábszínház a budapesti színházak egyike, amely eredetileg a VI. kerületben az Andrássy úton, ma pedig három játszóhelyen működik.
Története[szerkesztés]
1949 szeptemberében a Mesebarlang együttesből alakult meg az Állami Bábszínház, a korábbi Régi Műcsarnok, majd a Nemzeti Kamaraszínház játszóhelyén, az Andrássy út 69. szám alatt. A kezdetben kizárólag gyermekelőadásokat játszó intézmény 1951-től felnőtt darabokat is színre visz. 1971-től a Jókai tér 10. szám alatt játszott a színház, 1976 decemberében költöztek vissza a régi színház helyén felépült épületbe. A Jókai téri helyiség ezután az intézmény kamaraszínházaként működött tovább.
1992-től az Állami Bábszínház Budapest Bábszínház néven folytatta tevékenységét. A Jókai téri épület ekkor került a Kolibri Színház tulajdonába.[1]
A színház saját társulata napjainkban három játszóhelyen játszik gyermekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadásokat.[2] Az Andrássy úti épület a Magyar Képzőművészeti Egyetem birtokába került.
Igazgatói[szerkesztés]
- Szilágyi Dezső (1958-1992)
- Villányi László[3]
- Meczner János (1994-2020)[4]
- Ellinger Edina (2020-)[5]
Társulat (2022/2023)[szerkesztés]
- Ács Norbert
- Bánky Eszter
- Barna Zsombor
- Bartha Bendegúz
- Beratin Gábor
- Blasek Gyöngyi
- Csarkó Bettina
- Ellinger Edina
- Hannus Zoltán
- Hoffer Károly
- Juhász Ibolya
- Karádi Borbála
- Kemény István
- Kovács Judit
- Kovács Katalin
- L. Nagy Attila
- Márkus Sándor
- Pájer Alma Virág
- Pallai Mara
- Pethő Gergő
- Podlovics Laura
- Rusz Judit
- Spiegl Anna
- Szolár Tibor
- Tatai Zsolt
- Teszárek Csaba
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Állami Bábszínház (angol nyelven). mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
- ↑ Színház története – Budapest Bábszínház (magyar nyelven). budapestbabszinhaz.hu. [2018. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 27.)
- ↑ 70 éves a Budapest Bábszínház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
- ↑ Meczner János (magyar nyelven). Budapest Bábszínház. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 27.)
- ↑ Ők vezethetik tovább az Örkényt, a Kolibrit és a Budapest Bábszínházat (magyar nyelven). Színház.org, 2019. november 27. [2019. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
Források[szerkesztés]
- A színház társulata Archiválva 2020. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
- 15 éves az Állami Bábszínház; összeáll. Koós Iván; Magyar Nők Országos Tanácsa, Bp., 1962
- A mai magyar bábszínház; szerk. Szilágyi Dezső, tan. Halász László, Kroó György, Szilágyi Dezső, kritikai elemzés Molnár Gál Péter; Corvina, Bp., 1978
- Selmeczi Elek: Világhódító bábok. Az Állami Bábszínház krónikája; Corvina, Bp., 1986
- Bábszínház 1949–1999; szerk. Balogh Géza, tan. Molnár Gál Péter; Budapest Bábszínház, Bp., 1999
- Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon. A mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig; Budapest Bábszínház–Vince, Bp., 2010
- Tiltottak menedéke. Művészek az Állami Bábszínház műhelyében; szerk. Kolozsváry Marianna; Bábszínház, Bp., 2020
