Epreskert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kert nyugati oldala
A kert északi oldala, a volt józsefvárosi kálváriával

Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban. 1921 óta a mai Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Ma az egyetem műtermei és a Parthenon-Fríz Terem, a Szobrász Tanszék kiállítóterme található meg benne. (Címe: VI. Bajza utca 41.)

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály utca és a Kmety György utca határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1882 előtt elvadult eperfaliget volt e helyen, ezt Stróbl Alajos, a legendás „szobrászpápa” hozatta rendbe. Az egykori kert a mainál nagyobb kiterjedésű volt és magába foglalta a környező utcák nagy részét is. Az első műtermek az 1870-es években jöttek benne létre. 1879-ben Huszár Adolf kapott itt telket, hogy elkészíthesse Deák Ferenc szobrát a politikus Kerepesi temetőben fölépített mauzóleumába.

1882-ben a főváros néhány telekrészt adott át a Mintarajztanodának, amelyekben két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát hoztak létre. 1883-ban az iskolák tanárai, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály térítésmentes műtermet kaptak a területén. Benczúr mesteriskolája a Benczúr és a Szondi, Lotzé a Kmety és a Bajza utcák sarkán állt. 1886-ban a Lendvay utcai részen állította föl pavilonját Zala György és itt készítették el Schikedanz Alberttel a Hősök téri Millenniumi emlékmű szobrait.

Mivel a művésztanárok szívesen telepedtek le a Bajza és a Lendvay utcában, az első világháború előtt a magánvillák már kezdték kiszorítani a műteremházakat. 1921-ben megmaradt műtermei beolvadtak a Képzőművészeti Főiskolába.

A közepén a Mayerhoffer András által 17441749-ben készített józsefvárosi kálvária áll, amelyet Stróbl kezdeményezésére 1894-ben kövenként vittek át mai helyére a Kálvária térről. Ugyancsak a kertben helyezték el a budavári Nagyboldogasszony-templom átépítésekor a régi templom egyes részleteit.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Végváry Annamária (szerk.): Adalékok a Külső Terézváros történetéhez. Budapest, 1998

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Epreskert témájú médiaállományokat.