Magyar Képzőművészeti Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Képzőművészeti Egyetem
(Hungarian University of Fine Arts)

Magyar Képzőművészeti Egyetem.JPG
Az egyetem főhomlokzata
Alapítva 1871
Korábbi nevei Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1871–1908)
Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1908–1945)
Magyar Képzőművészeti Főiskola (1945–2001)
Típus művészeti egyetem
Oktatók száma Kb. 170[1]
Rektor Somorjai-Kiss Tibor
Elérhetőség
Cím 1062 Budapest, Andrássy út 69.
Elhelyezkedése
Magyar Képzőművészeti Egyetem  (Budapest)
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″
A Magyar Képzőművészeti Egyetem
weboldala

A Magyar Képzőművészeti Egyetem a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69-71. szám alatt. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2001 óta viseli.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a 19. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása.Az 1861-ben megalakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, s ezen belül is Kelety Gusztáv festő és műkritikus állt a kezdeményezés élére. Ennek köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A Keleti igazgatta intézmény első tanárai közé tartozott Székely Bertalan és Schulek Frigyes.

Az egyetem épülete az Izabella utca sarkán

A kis hallgatói létszámmal induló Mintarajztanoda hamar kinőtte a terézvárosi épületet, így az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elhatározta egy önálló, tanításra és kiállításra egyaránt alkalmas székház megépítését. Végül mai helyén, a korabeli Epreskertben, a Sugárúton (Andrássy úton) 1876-ra készült el a 71. szám alatti épület Rauscher Alajos, a 69. szám alatti központi épület pedig 1877 novemberére Láng Adolf tervei alapján, Lotz Károly belső freskóival és Róth Zsigmond színes ablakaival. A Mintarajztanodának és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokának is helyet adó, ma ismert épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült fel. Az intézmény az elkövetkezendő évtizedekben egyre szélesebb körű képzést nyújtott, s intézményei mind több epreskerti épületre kiterjedtek (Festészeti Mesteriskola, Szobrászati Mesteriskola, Női Festőiskola, stb.). 1896-ban kivált belőle az Iparművészeti Iskola, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje.

1920-ban Lyka Károly vezetésével oktatási reformot hajtottak végre. A mesteriskolákat összevonták, s a tanárképzés helyett a művészképzésre helyezték a hangsúlyt. A második világháborút követően az immár Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő intézményben az iparművészképzés végleg megszűnt, a képzőművészeti szakok viszont differenciálódtak (freskó-, mozaikfestés, gobelintervezés, stb.) és elindult a restaurátorok képzése. 1971-ben az intézmény egyetemi rangot kapott, később megindult a díszlet- és jelmeztervezői, majd a látványtervezői szak is.

A tanintézmény története során a rektorok mellett a tanári kart is koruk elismert képzőművészei erősítették, gyakran olyan alkotók, kiknek híre külföldön éppúgy ismert, mint idehaza. Az 1948-1991 közötti időszakban a pártállami berendezkedés befolyásolta az intézmény oktatóinak kiválasztását.

Híres oktatók: a festő-grafikus Ferenczy Károly, Vaszary János, Olgyai Viktor, Berény Róbert, Kmetty János, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Koffán Károly, Gerzson Pál, a szobrászok közül Ferenczy Béni, Bencsik István, Farkas Ádám, Jovánovics György.

Rektorai 1871-től napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt található, itt van az egyetem kiállítóterme, a Barcsay-terem is, továbbá 1949 óta az épületben működik a Budapesti Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) is. Az egyetem további intézményei az Epreskert néven is ismert épületkomplexum (VI. kerület, Kmetty György utca 26–28., öt épület kálváriával), valamint a Feszty-ház (VI. kerület, Bajza utca 39.). Az egyetem saját művésztelepe a Tihanyban található Somogyi József Művésztelep.

Az egyetem aulája

A tanszékek a következők: Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Intermédia Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Restaurátor Tanszék, Tanárképző Tanszék, Művészetelméleti Tanszék, Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszék, Művészettörténet Tanszék

A következő művészeti szakokra lehet jelentkezni:

  • festőművész
  • intermédia művész
  • grafikusművész
  • restaurátor művész
  • szobrászművész
  • képzőművészet-elmélet
  • alkalmazott látványtervezés
  • látványtervező művész
  • képzőművész-tanár

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Képzőművészeti Egyetem témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Magyar Képzőművészeti Egyetem szócikkét lásd 675. p. ISBN 963 8477 45 8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]