Magyar Képzőművészeti Egyetem

Magyar Képzőművészeti Egyetem (Hungarian University of Fine Arts)
Alapítva	1871
Korábbi nevei	Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1871–1908) Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1908–1945) Magyar Képzőművészeti Főiskola (1945–2001)
Típus	művészeti egyetem
Oktatók száma	Kb. 170
Rektor	Kőnig Frigyes
Elérhetőség
Cím	1062 Budapest, Andrássy út 69.
Az egyetem főhomlokzata
Elhelyezkedése
Magyar Képzőművészeti Egyetem Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26,29″, k. h. 19° 4′ 0,85″47.5073027778, 19.0669027778
A Magyar Képzőművészeti Egyetem weboldala

A Magyar Képzőművészeti Egyetem a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69-71. szám alatt. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2001 óta viseli.

Története

A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a 19. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása.Az 1861-ben megalakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, s ezen belül is Keleti Gusztáv festő és műkritikus állt a kezdeményezés élére. Ennek köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A Keleti igazgatta intézmény első tanárai közé tartozott Székely Bertalan és Schulek Frigyes.

Az egyetem épülete az Izabella utca sarkán

A kis hallgatói létszámmal induló Mintarajztanoda hamar kinőtte a terézvárosi épületet, így az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elhatározta egy önálló, tanításra és kiállításra egyaránt alkalmas székház megépítését. Végül mai helyén, a korabeli Epreskertben, a Sugárúton (Andrássy úton) 1876-ra készült el a 71. szám alatti épület Rauscher Alajos, a 69. szám alatti központi épület pedig 1877 novemberére Láng Adolf tervei alapján, Lotz Károly belső freskóival és Róth Zsigmond színes ablakaival. A Mintarajztanodának és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokának is helyet adó, ma ismert épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült fel. Az intézmény az elkövetkezendő évtizedekben egyre szélesebb körű képzést nyújtott, s intézményei mind több epreskerti épületre kiterjedtek (Festészeti Mesteriskola, Szobrászati Mesteriskola, Női Festőiskola stb.). 1896-ban kivált belőle az Iparművészeti Iskola, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje.

1920-ban Lyka Károly vezetésével oktatási reformot hajtottak végre. A mesteriskolákat összevonták, s a tanárképzés helyett a művészképzésre helyezték a hangsúlyt. A második világháborút követően az immár Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő intézményben az iparművészképzés végleg megszűnt, a képzőművészeti szakok viszont differenciálódtak (freskó-, mozaikfestés, gobelintervezés stb.),és elindult a restaurátorok képzése. 1971-ben az intézmény egyetemi rangot kapott, később megindult a díszlet- és jelmeztervezői, majd a látványtervezői szak is.

A tanintézmény története során a rektorok mellett a tanári kart is koruk elismert képzőművészei erősítették, gyakran olyan alkotók, kiknek híre külföldön éppúgy ismert, mint idehaza. Az 1948-1991 közötti időszakban a pártállami berendezkedés befolyásolta az intézmény oktatóinak kiválasztását.

Híres oktatók: a festő-grafikus Ferenczy Károly, Vaszary János, Olgyai Viktor, Berény Róbert, Kmetty János, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Koffán Károly, Gerzson Pál, a szobrászok közül Ferenczy Béni, Bencsik István, Farkas Ádám, Jovánovics György.

Rektorai 1871-től napjainkig

1871–1902: Keleti Gusztáv festő 1902–1905: Székely Bertalan festő 1905–1920: Szinyei Merse Pál festő 1921–1923: Lyka Károly művészettörténész 1923–1925: Csók István festő 1925–1927: Glatz Oszkár festő 1927–1931: Réti István festő 1931–1932: Andreetti Károly építész 1932–1935: Réti István 1935–1937: Benkhard Ágost festő 1937–1939: Meyer Antal iparművész 1939–1940: Rudnay Gyula festő 1940: Pilch Dezső festő 1940–1941: Sidló Ferenc szobrász

1941–1943: Pilch Dezső festő 1943: Kandó László festő 1943–1945: Bory Jenő építész, szobrász 1945: Varga Nándor Lajos grafikus, festő 1945–1947: Kandó László festő 1947–1949: Pátzay Pál szobrász 1949–1956: Bortnyik Sándor festő, grafikus 1956–1973: Domanovszky Endre festő 1973–1985: Somogyi József szobrász 1985–1989: Kiss István szobrász 1990–1995: Sváby Lajos festő 1995–2002: Szabados Árpád festő 2002–2005: Farkas Ádám szobrász 2005-től: Kőnig Frigyes festő

Szervezeti felépítése

A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt található, itt van az egyetem kiállítóterme, a Barcsay-terem is, továbbá 1949 óta az épületben működik a Budapesti Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) is. Az egyetem további intézményei az Epreskert néven is ismert épületkomplexum (VI. kerület, Kmetty György utca 26–28., öt épület kálváriával), valamint a Feszty-ház (VI. kerület, Bajza utca 39.). Az egyetem saját művésztelepe a Tihanyban található Somogyi József Művésztelep.

Az egyetem aulája

A tanszékek a következők: Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Intermédia Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Restaurátor Tanszék, Tanárképző Tanszék, Művészetelméleti Tanszék, Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszék, Művészettörténet Tanszék

A következő művészeti szakokra lehet jelentkezni:

• festőművész
• intermédia művész
• grafikusművész
• restaurátor művész
• szobrászművész
• képzőművészet-elmélet
• alkalmazott látványtervezés
• látványtervező művész
• képzőművész-tanár

További indormációk

• Magyar Képzőművészeti Egyetem
• http://www.facebook.com/kepzomuveszetiegyetem
• http://www.bestofdiploma.hu/