1920
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| 1920 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1920 |
| Ab urbe condita | 2673 |
| Bahái naptár | 76 – 77 |
| Berber naptár | 2870 |
| Bizánci naptár | 7428 – 7429 |
| Buddhista naptár | 2464 |
| Burmai naptár | 1282 |
| Etióp naptár | 1912 – 1913 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1975 – 1976 |
| Shaka Samvat | 1842 – 1843 |
| Kali juga | 5021 – 5022 |
| Holocén naptár | 11920 |
| Iráni naptár | 1298 – 1299 |
| Japán naptár | 2580 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4616–4617 |
| Kopt naptár | 1636 – 1637 |
| Koreai naptár | 4253 |
| Muszlim naptár | 1338 – 1339 |
| Örmény naptár | 1369 ԹՎ ՌՅԿԹ |
| Thai szoláris naptár | 2463 |
| Zsidó naptár | 5680 – 5681 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek
Évek: 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 11. – A Versailles-i békeszerződés határozatának megfelelően megkezdi működését a Népszövetség.
- január 16. – Szesztilalom az USA -ban.
- január 25. – Lezajlik a modern kori Magyarország első országgyűlési választása, mely után először kerül be nő a parlamentbe.
- február 20. – A román hadsereg megkezdi a Tiszántúl kiürítését, mely március 30-án fejeződik be.
- február 29. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát.
- március 1. – Horthy Miklóst kormányzóvá választják.
- március 1. – Pozsonyban, az egykori Városi Színház épületében elkezdi működését a Szlovák Nemzeti Színház.
- március 23. – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.
- április 24. – Az I. világháború utáni sanremói konferencia.
- június 2. – A prágai parlamentben – az első kisebbségi magyar felszólalásban – Körmendy-Ékes Lajos kijelenti, hogy a magyarok akaratukon kívül kerültek a csehszlovák államhoz.
- június 4. – Aláírják a versailles-i Trianon-palotában a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békediktátumot.
- június 19. – Horthy Miklós kormányzó megbízásából gróf Teleki Pál, a neves földrajztudós megalakítja első kormányát.
- július 30. – Egy Francia Kiss Mihály vezette 800 főnyi magyar alakulat kirabolja az ausztriai Fürstenfeld katonai raktárát.
- augusztus 10. – A török kormány – a szultáni hatalom megmentése érdekében – elfogadja az ország felosztását szentesítő sèvres-i békeszerződést.[1]
- augusztus 11. – A Lett köztársaság függetlenségének elismerése.
- augusztus 14. – Szövetség Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között: a kisantant első szerződése.
- augusztus 22. – Az első salzburgi ünnepi játékok megnyitója.
- szeptember 1.
- Sipőcz Jenőt Budapest polgármesterévé választják.
- Horthy Miklós megalapítja a Vitézi Rendet.
- szeptember 10. – A szlovénlakta karintiai területeken tartott népszavazás Ausztria mellett dönt.
- szeptember 26. – A nemzetgyűlés elfogadja az 1920. évi XXV. törvénycikket, ismertebb nevén a numerus clausus-t, mely az egyetemi hallgatók nemzetiségi számarányát szabályozza.
- november 12. – Az olasz–SZHSZ rapallói szerződéssel kialakulnak a délszláv állam végleges területi határai és kikiáltják a Fiumei Szabadállamot.
- november 28. – Alkotmányozó nemzetgyűlési választások a SZHSZ Királyságban a nagyszerb-centralista pártok győzelmével, de a horvát voksok zömét a konföderalista Horvát Köztársasági Parasztpárt (HRSS) szerzi meg.
- december 10–15. – A Baloldali Szociáldemokraták általános sztrájkfelhívása nyomán kiterjedt sztrájkmozgalom bontakozik ki, s nyomában súlyos összeütközések történnek Prágában, az észak-csehországi Most városában és a szlovákiai Verebélyben.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1920 a tudományban
[szerkesztés] 1920 a légi közlekedésben
[szerkesztés] 1920 a vasúti közlekedésben
[szerkesztés] 1920 a filmművészetben
[szerkesztés] 1920 az irodalomban
- Hercule Poirot első megjelenése Agatha Christie A titokzatos stylesi eset című könyvében.
- Február 21-én a Petőfi Társaság kizárja tagjai közül Babits Mihályt és Móricz Zsigmondot a forradalmak idején vállalt közéleti szerepük miatt.
[szerkesztés] 1920 a zenében
[szerkesztés] 1920 a sportban
- április 20. – szeptember 15. VII. nyári olimpiai játékok megrendezése Antwerpen-ben, 28 ország sportolóinak részvételével.
- A MTK nyeri az NB1-et. Ez a klub hetedik bajnoki címe.
[szerkesztés] Születések
- január 2. – Isaac Asimov orosz származású amerikai író († 1992)
- január 8. – Posch Gyula Magyar Optikai Művek vezérigazgatója († 1998)
- január 10. – Csanádi Imre költő, író, műfordító († 1991)
- január 20. – DeForest Kelley amerikai színész († 1999)
- január 20. – Federico Fellini olasz filmrendező, forgatókönyvíró († 1993)
- január 22. – Chiara Lubich olasz katolikus aktivista, a Fokoláre mozgalom alapítója († 2008)
- február 7. – Béres József tudományos kutató († 2006)
- március 3. – James Doohan kanadai színész, Scotty a Star Trek-ből († 2005)
- április 1. – Mifune Tosiró japán színész († 1997)
- április 8. – Fónagy Iván nyelvész, az MTA tagja († 2005)
- április 9. – Bakó Márta magyar színésznő
- április 18. – Ács Ilona úszó († 1976)
- április 24. – Zenthe Ferenc színművész († 2006)
- április 29. – Bizse János festő, rajzpedagógus († 1981)
- május 14. – Hegedűs Frigyes öttusázó, edző, sportvezető († 2008)
- május 18. – Karol Józef Wojtyła lengyel származású, későbbi (II. János Pál pápa) († 2005)
- május 26. – Tóth Eszter költő, író († 2001)
- május 29. – Harsányi János (John C. Harsanyi), magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász († 2000)
- június 14. – Nizsinszkij-Márkus Tamara magyar színésznő, Márkus Emília színésznő unokája
- július 11. – Kozma Pál kertészmérnök, szőlőnemesítő, az MTA tagja († 2004)
- augusztus 22. – Ray Bradbury amerikai író, költő
- szeptember 1. – Richard Farnsworth amerikai színész († 2000)
- szeptember 4. ‑ Csergő János postafőigazgató, kohó- és gépipari miniszter († 1980)
- szeptember 14. – Simonyi Imre költő († 1994)
- szeptember 17. – Kéry László irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az MTA tagja († 1992)
- október 1. – Walter Matthau amerikai színész († 2000)
- október 8. – Frank Herbert amerikai sci-fi író, A Dűne-ciklus szerzője († 1986)
- november 11. – Walter Krupinski német pilóta a második világháborúban, utána a nyugatnémet légierő tisztje († 2000)
- november 18. – Mustafa Khalil egyiptomi politikus, kormányfő († 2008)
- november 26. – Daniel Petrie kanadai filmrendező († 2004)
- november 28. – Somlyó György magyar író († 2006)
- november 30. – Virginia Mayo amerikai színésznő († 2005)
- december 3. – Baranyó Sándor festőművész († 2001)
- december 6. – Dave Brubeck amerikai zeneszerző, zongorista
- december 6. – George Porter Nobel-díjas angol kémikus († 2002)
- december 14. – Saly Németh László festőművész († 2001)
- december 21. – Kecskési Tollas Tibor magyar költő († 1997)
[szerkesztés] Halálozások
- január 24. – Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász (* 1884)
- február 2. – Szinyei Merse Pál festőművész (* 1845)
- február 9. – Friedrich von Beck-Rzikowsky német származású katonatiszt, katonai térképész, cs (* 1830)
- március 7. – Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező (* 1849)
- május 12. – Kozma Ferenc pedagógus, művelődésszervező, publicista, az MTA tagja (* 1844)
- május 20. – Ábrányi Emil, ifj. költő, műfordító, újságíró (* 1850)
- május 23. – Svetozar Borojević az Osztrák–Magyar Monarchiában (* 1856)
- június 14. – Max Weber német szociológus és gazdaságtörténész (* 1864)
- június 16. – Körösfői-Kriesch Aladár festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője (* 1863)
- július 11. – Eugénia francia császárné, III. Napóleon felesége (* 1826)
- július 16. – Benczúr Gyula festő (* 1844)
- október 17. – Gerard Leman belga tábornok, a liège-i erődítményrendszer védőinek parancsnoka az első világháborúban (* 1851)
- november 18. – Matthías Jochumsson izlandi költő, író, műfordító (* 1835)
- december 29. – Kégl Sándor orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja (* 1862)
[szerkesztés] Nobel-díjak
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
| Fizikai | Charles Edouard Guillaume svájci fizikus |
| Kémiai | Walther Hermann Nernst német kémikus |
| Orvosi-fiziológiai | August Krogh dán fiziológus |
| Irodalmi | Knut Pedersen Hamsun norvég író |
| Béke | Léon Bourgeois francia politikus, a parlament elnöke |
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 59. p.

