Móricz Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móricz Zsigmond
Moricz Zsigmond Radio 1935.jpg
Móricz Zsigmond arcképe és aláírása, 1935
Élete
Született 1879. június 29.
Tiszacsécse
Elhunyt 1942. szeptember 5. (63 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Felesége Holics Eugénia (1905–1925)
Simonyi Mária (1926–1937)
Pályafutása
Írói álneve Zicshy
Móricz Zsigmond aláírása.jpg
Móricz Zsigmond aláírása

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29.Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.[1]) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén

Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt "valósággal elsorvadt", a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A hitelre vett cséplőgép, amelyet Pallagi László, okleveles gépész-kovács megpróbált megjavítani, felrobbant. A tiszai jégzajlás tönkretette a jól jövedelmező vízimalmot is. A család kénytelen volt Istvándiba, Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.

Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894–97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

Móricz Zsigmond 1928-ban

1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett.

1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt föl igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ez az állapota szabadította föl benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.

1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel. 1929. december és 1933. február között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot; Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.

1942-ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt.


Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…

– Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929)

Gyermekei [szerkesztés]

Móricz Zsigmond és Blaha Lujza

A húszas években az író magánélete gyökeresen átalakult. 1924-ben megismerkedett Simonyi Mária színésznővel. Felesége a túlzott féltékenységtől öngyilkosságba menekült: 1925 áprilisában halt meg. Móricz külföldi utazásokkal próbálta enyhíteni önvádló gyötrelmeit. Osvát Ernő halála után, 1929 és 1933 között Babitscsal együtt szerkesztették a Nyugatot, szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. 1926-ban újra megházasodott, feleségül vette Simonyi Mária színésznőt. Ez a házassága is tönkrement, így 1937-ben Móricz végleg visszavonult csodálatos otthonába, Leányfalura. A nehéz időkben e gyönyörű település sokszor nyújtott számára menedéket, lelki támaszt.

Sárospataki Református Kollégium [szerkesztés]

Rippl-Rónai József: Móricz Zsigmond portréja
Móricz Zsigmond sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-1-28. Medgyessy Ferenc alkotása
Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének a reklám-hirdetése, 1932-ben

Az Iskolakertben, a Kossuth kollégiumhoz vezető út bal oldalán található kő mellszobra, amelyet Andrássy Kurta János szobrászművész készített. 1968-ban avatták fel. Állíttatta – a Pataki Diákok Baráti Körének kezdeményezésére – a Képzőművészeti Alap.

Művei [szerkesztés]

  • 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
  • 1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
  • 1908 – Judith és Eszter (novella)
  • 1908Hét krajcár (novella)
  • 1910 – Sári bíró (színmű)
  • 1910 – Tragédia (novella)
  • 1911 – Sárarany (regény)
  • 1911 – Az Isten háta mögött (regény)
  • 1912 – Boldog világ (állatmesék)
  • 1912 – A galamb papné (regény)
  • 1912 – Harmatos rózsa (regény)
  • 1912 – Magyarok (elbeszélés)
  • 1912 – Tavaszi szél (novella)
  • 1913 – Kerek Ferkó (regény)
  • 1913 – Szerelem (színmű)
  • 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
  • 1916 – Pacsirtaszó
  • 1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
  • 1917 – Szegény emberek (novella)
  • 1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
  • 1917 – A fáklya (regény)
  • 1917 – Árvalányok (regény)
  • 1918 – Fortunatus (novellák)
  • 1918 – Vérben, vasban (novella)
  • 1920Légy jó mindhalálig (regény)
  • 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
  • 1924 – A vadkan (dráma)
  • 1924 – Búzakalász (regény)
  • 1925 – Pillangó (regény)
  • 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
  • 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
  • 1928Úri muri (regény)
  • 1929 – Forró mezők (regény)
  • 1929 – Esőleső társaság (novella)
  • 1931Forr a bor (regény)
  • 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
  • 1931 – Karácsonyi ének (novella)
  • 1932 – Barbárok (novella)
  • 1932Rokonok (regény)
  • 1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
  • 1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
  • 1935 – Égi madár (novella)
  • 1935 – A boldog ember (riportkönyv)
  • 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
  • 1936 – Bál (regény)
  • 1936 – Komor ló (elbeszélés)
  • 1936 – Rab oroszlán (regény)
  • 1937 – Betyár (regény)
  • 1938 – Míg új a szerelem (regény)
  • 1939 – Életem regénye (önéletleírás)
  • 1941Árvácska (regény)
  • 1941Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
  • 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)

Művei feldolgozása filmeken [szerkesztés]

Származása [szerkesztés]

Móricz Zsigmond családfája
Móricz Zsigmond
(Tiszacsécse, 1879. jún. 29.–
Budapest, 1942. szep. 4.)
író, újságíró, ref.
Apja:
Móricz Bálint
Apai nagyapja:
Móricz Mihály
Apai nagyapai dédapja:
Móritz Ferenc
Apai nagyapai dédanyja:
Pap Mária
Apai nagyanyja:
Lengyel Zsuzsanna
Apai nagyanyai dédapja:
Lengyel József
Apai nagyanyai dédanyja:
n. a.
Anyja:
Pallagi Erzsébet
Anyai nagyapja:
Pallagi József
beregújfalusi református pap
Anyai nagyapai dédapja:
n. a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n. a.
Anyai nagyanyja:
Nyilas Katalin
Anyai nagyanyai dédapja:
nagyváradi Nyilas József
csécsi református pap
Anyai nagyanyai dédanyja:
kisdobronyi Isaák Erzsébet

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti anyakönyv 1812/1942. folyószáma alatt.

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond témájú médiaállományokat.