Pécs

A településen világörökségi helyszín található

Pécs
Pécs belvárosa
Pécs címere Pécs zászlaja
Becenév: A kultúra városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség	Pécsi
Rang	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Dr. Páva Zsolt (Fidesz)
Irányítószám	7600-7636
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	157 721 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	968,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	162,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pécs Pozíció Magyarország térképén
Pécs Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46° 4′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″46.0708333333, 18.2330555556
Pécs weboldala

Pécs (horvátul Pečuh (irodalmi), Pečuj (Hajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva, németül Fünfkirchen, szerbül Печуј / Pečuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek.

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.

Nevének eredete

Ókeresztény sírkamra Pécs belvárosában .

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.

A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magános szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve Peć.

A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.

Földrajza

A város a Mecsek lábánál.

Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.

Fekvése

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, mely a Drávába torkollik.

Éghajlata

Pécs éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,7	5,5	10,9	16,0	21,3	24,3	26,7	26,6	21,8	15,8	8,3	3,9
Átlaghőmérséklet (°C)	−0,3	1,7	6,1	10,7	15,8	18,8	20,8	20,7	16,5	11,1	4,8	1,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,9	−1,5	1,9	6,0	11,0	13,7	15,0	15,2	11,7	6,9	1,9	−1,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	34	29	32	51	62	84	62	61	55	49	58	47
Havi napsütéses órák száma	68	105	151	183	245	259	289	269	203	159	85	65
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

Története

Az ókori római és a kora középkori város

296 után Sopianae lett Valeria fővárosa.

A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy körülbelül 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványira találtak rá a régészek. A vonaldíszes kerámia népe lakta ezt a környéket először, magaslati településük a Makár-hegy fennsíkján terült el. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken.

Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot csak később kapott Hadrianus császár uralkodása idején (117-138). A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet. Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannoniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű tartomány fővárosa. A tartomány nevét, Galerius Maximianus (kb. 250–311. május 5.) császár feleségének nevéről kapta. 2008 őszén a volt központtól több, mint egy kilométerre, a Balokányban római leletekre bukkantak, melyek már egyértelműen a római városon kívül helyezkedtek el. Sopianae a rómaiak idejében 8-10 ezer fős város volt.

A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.

Az ókeresztény sírkamra fölé emelt kápolna maradványai

A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név utalhat arra, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel, de a város északnyugati határában létesített „központi” temetőre is.

A város a középkorban

A székesegyház

Régi városfal Pécs belvárosában.

A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja volt, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.

Orseolo Péter magyar király idején épült a pécsi székesegyház, mely végül az uralkodó temetkezési helye is lett. 1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van. A tanárok domonkos szerzetesek voltak, ám ennél több adat jóformán semennyi nem maradt fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan hol állt az egyetem és pontosan mennyi ideig. Az utolsó hiteles adat az egyetemről 1464-ből való.

Kedves tartózkodási helye volt e város Mátyás királynak, s fia is, Corvin János herceg, a sárvári ütközet után a megmentett koronával Pécsre menekült Zsigmond püspökhöz. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés is. 1485-ben II. Ulászló magyar király és a törtök porta között itt 3 évi fegyverszünetet kötött, a mohácsi vész után azonban a várost a törökök hamuvá égették.

Pécs a török uralom idején

Pécs legismertebb dzsámija

Jakováli Hasszán dzsámija a Kórház téren

Jakováli Hasszán dzsámijának minaretje.

A Barbakán

Belvárosi utcarészlet.

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vizű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

Székely Mózes erdélyi fejedelem is felkereste a Krími Kánság vezetőjét Pécsen, 1602-1603 telén. Székely Mózes Gázi Giráj kánnal folytatott megbeszéléseit Pecevi Ibrahim írta le a Tarih-i Pecevi című, Isztambulban megjelentett művében. Erre leírásra tesz utalást Várfalvi Nagy János is. Székely Mózes Pécsről még ugyan azon a télen, tehát 1602. november, vagy decemberében Isztambulba ment, hogy személyesen kérje a fejedelmi kinevezésének megerősítését a szultántól.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult. (lásd: bővebben Pécs ostromáról)

Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is. A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását.

A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több, mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak.

A város újjászületése

A székesegyház belseje

A székesegyházból: a Sámson-dombormű

A város lassan újra fejlődésnek indult, de korábbi pompáját többé soha nem érte el. A fejlődést tovább lassította az 1690-es években kitört két pestisjárvány.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost.

A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak. A török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A század végén megkezdődött a kőszén bányászata. A lakosság – más városokhoz hasonlóan – főként iparűzéssel foglalkozott, de emellett a mezőgazdasági termelésnek (különösen a szőlészetnek) is igen nagy szerep jutott a város polgárainak életében. A mesterek ismét céhekbe szerveződtek, s fontos feladatokat láttak el a városi közigazgatásban is. Fellendült a kereskedelem, a Fő tér (ma Széchenyi tér), s a Kis tér (ma Jókai tér) újra a vásárok, piacok színhelyévé vált. Ebben az időben még sok volt a földszintes épület, a külvárosokban pedig a tűzveszélyesebb szalmatetős házak álltak. Ugyanakkor emeletes, cseréptetővel fedett egyházi, magán- és városi-megyei hivatali épületek is meghatározták a városképet (Városháza, Vármegyeháza, Káptalani Levéltár épülete, stb.). Voltak mesteremberek, (pl. aranyművesek, csizmadiák, szabók stb.) akiknek műhelyei, illetve lakhelyei a belváros legforgalmasabb, központi részén, annak kelet-nyugati tengelyében, illetve a főtéren helyezkedtek el. Ugyanakkor Pécs iparának központja ekkor még a belvárostól keletre található terület volt. Itt, a Tettye-patak mentén malmok, műhelyek sorakoztak (puskapor-, gabonaőrlő-, papírmalom, olajütő, kállósműhelyek stb.) s e fontos vízforrást használták a patak mentén települt tímárok is.

A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó György rendkívül felvilágosult ember volt, ő alapította a város első nyomdáját, és 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárát is ő hozta létre, melyhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Végül Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1780-ban (más adatok szerint 1777-ben), miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-étől.

Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, melyekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.

19. századi Pécs térkép.

1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult.

19. század

A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza. 1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott. A városban több jelentős bőrgyártó szervezet működött, a sok kicsi üzem mellett a Hamerli-, a Höfler-és az Erreth-üzemek váltak meghatározóvá. Igen fontosak voltak a gép- és vasipari üzemek, amelyek közül a Czindery és az Alsómalom utca sarkán álló Haberényi-(később Hamerli) gépgyár az egyik legjellegzetesebb emlék, de meg kell emlékeznünk a rézművesekről, harangöntőkről, a mezőgazdasági eszközöket gyártókról, s a messze földön híressé vált Angster orgonagyárról is. A fejlődésnek induló gyáripar mellett megmaradt és sokat bővült a kisipar. Szorosan kötődött a pécsi ipar fellendüléséhez a helyi kereskedelem bővülése, a modern pénzintézmények (bankok, biztosítók stb.) szaporodása, a vasútrendszer kiépülése, az oktatási rendszer szélesedése. Hamarosan cukorgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay porcelángyár, melyet I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatott. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak ekkor 14 616 lakója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér tartotta a várost megszállva. A kiegyezés (1867) után, az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi (elsőként ez épült meg, már 1857-ben) és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének (1857-ben a Pécs-Mohács vasútvonal, 1868-ban Pécs-Barcs, 1882-ben a Pécs-Budapest).

Mivel a város tehetősebb lakói szerették a kultúrát, viszont a püspöki könyvtár nem volt elegendő, így felépült a jelenlegi klasszicista stílusú új könyvtárépület a mai Szepesy Ignác utcában. Liszt Ferenc két koncertet is tartott a városban a hangversenyszerető közönségnek 1846 végén. Vendégkönyvében I. Ferencz József neve áll az első lapon. Ő Felsége két ízben látogatta meg.” Lásd A Mecsek és környéke in Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben.

20. század

A 2010-ben felújított Széchenyi tér.

Már a világháború előtt elindult a városban a villamosközlekedés.

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A szerb megszállás és rablás visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. Az új országhatárok meghúzása miatt a déli piaci területek elvesztek a város számára. 1923-ban, a háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének.

A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. Ez annak köszönhető, hogy a város nyugalmazott katonai parancsnoka, Péchy Kálmán, rábeszélte az akkori német vezetést a város katonai kiürítésére. Így a várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsett és Komlón bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar, melynek tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki Kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, mely azóta Pécs egyik jelképévé vált.

A Cella Septichora bejárata.

A 2010-ben épült Kodály Központ.

A rendszerváltás óta

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A pécsi erőmű üzemeltetője 2011. novemberétől ismételten megkezdené a kitermelést a város szélén található vasasi külfejtésben, amivel 40-50 ember juthatna újra munkához.^[forrás?] A sorkatonaság megszüntetése után pár héttel, 2004 november 30.-án felszámolásra került a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes tüzérdandár, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. Az alakulat megszüntetése 500 főt érintett. A város szélén álló egykori laktanya 2009-ben magánkézbe került, 2010-ben pedig a helyszínen megkezdődtek a bontási munkálatok is.

A 2010-ben épült tudásközpont.

Bár az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi, a kulturális ipar lép előtérbe – ami azonban nem változott, Pécs sokarcú település maradt, ahol a nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződnek. Ez is segíthette annak a törekvésnek a valóra válását, hogy Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), melyek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A nagy beruházások, úgy mint egy koncertközpont, egy tudásközpont és a Zsolnay kulturális negyed nem készültek el a 2010-es év első felére, ezért Pécs alternatív helyszínekkel is készült (a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Tudományegyetem orvoskari aulája, valamint a zsinagóga). Az EKF hivatalos nagykövetei a Pannon Filharmonikusok, a Mizo Pécs 2010 női kosárlabdacsapat, Vujity Tvrtko riporter, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar és a Pécsi Balett voltak. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Elkészült az M6-os és M60-as autópálya, mely Pécset Budapesttel köti össze.

2010-ben a város élete erőteljesen felpezsdült. Számtalan daru nőtt ki a földből, mindenfelé felújítások és építkezések folytak. Látványosan nőtt a turisták száma is a megyeszékhelyen. A TDM Pécs adatai szerint 25 százalékkal nőtt március és április hónapokban a vendégéjszakák száma az előző évhez képest.

Címere

A címeren három hegycsúcs található, a fallal körülvett város, nyitott kapukkal, egy híd, egy csillag, a hold, és „I II. M T” kezdőbetűk

Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható.

A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.

A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók.”

A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.”

Közigazgatás

A pécsi városháza épülete a Széchenyi téren.

Önkormányzat

• Polgármester: Dr.Páva Zsolt
• Alpolgármesterek: Csizi Péter (Fidesz-KDNP), Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
• Főjegyző: Dr. Papp Judit

Kisebbségi önkormányzatok

Pécsett a 2006-os választáson a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül kilenc választott saját kisebbségi önkormányzatot.

Pécsi kisebbségi önkormányzatok és elnökeik
Pécsi Bolgár Kisebbségi Önkormányzat	Bonev Jordan
Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat	dr. Kosztics István
Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat	Georgiou Grigorisz
Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat	dr. Gyurok János
Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat	Zemplényi Mária Jolanta
Pécsi Német Kisebbségi Önkormányzat	dr. Frank Gábor
Pécsi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat	Csehily József Joszifovics
Pécsi Szerb Kisebbségi Önkormányzat	Gorjánác Radován
Pécsi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat	dr. Petrov Anatolij

Városrészek

Pécs városrészeit öt nagy csoportra osztják. Belső városrészek (36 184), Mecsekoldal városrészei (31 421), Nyugati kereskedelmi övezet, Meszes és Uránváros részei (27 894), Pécs dél városrészei (59 662) és a csatolt falvak (6070). A sárga vonalak a főútvonalakat jelölik.

Belváros

Budai
városrész

Diós

Havihegy

Ispitaalja

Piricsizma

Siklósi városrész

Szigeti külváros

Bálics

Csoronika

Daindol

Donátus

Gyükés

Makár

Mecsekoldal

Patacs

Pécsbánya

Rácváros

Rigóder

Rókusdomb

Szentkút

Szentmiklós

Szkókó

Ürög

Zsebedomb

Fogadó

Kovácstelep

Meszes

Mecsekszabolcs

Uránváros

Árpádváros

Balokány

Basamalom

Bolgárkert

Északmegyer

Füzes

Gyárváros

Kertváros

Málom

Megyer

Nagyárpád

Postavölgy

Tüskésrét

Újhegy

Hird

Somogy

Vasas

6-os főút Szentlőrinc felé

6-os főút Budapest felé

66-os főút Kaposvár felé

57-es főút Mohács felé

58-as főút Harkány felé

Népesség

Hosszú időn keresztül a város lakossága az országos átlagnál dinamikusabban nőtt (az 1970-es években tetőzött), a 90-es évek elejétől azonban jelentősen csökkent a lélekszám. 1985 és 2005 között Pécs lakosságszáma 12,3%-kal csökkent (20 988 fő). Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. Az időskorúak aránya 3%-kal haladja meg a fiatalokét (14 éves korig).

A város legidősebb lakosa 1908-ban született.

Légifotó Pécs belvárosáról.

Nemzeti kisebbségek

Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkör és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető.

Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac táncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

Gazdaság

A pécsi Megyeháza

Pécsen mindenhol jelen vannak a Zsolnay család hagyatékai.

Zsolnay-kút a Széchenyi téren (Zsolnay Vilmos alkotása c. 1900)

Számokban:

• GDP: 601 948 millió Ft
• GDP/fő: 1,5 millió Ft
• Beruházás: 90 566 millió Ft
• Regisztrált vállalkozások száma: 24 268 db (2006)
• Nonprofit szervezetek száma: 162 db (2006)
• Nyilvántartott álláskeresők száma: 12%
• Regisztrált munkanélküliek száma (2010): 10110 fő

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Pécsett 31 bank és biztosító társaság fiókja, illetve regionális igazgatósága működik. A közelmúltban pécsi önkormányzat iparterületeket hozott létre. Először a város közvetlen belsejében - nagy hagyományokkal rendelkező helyi iparágak reprezentánsai: gépgyártás, bőrfeldolgozás és a műszeripar - majd a keleti és déli iparterületeken teljes körű rekultivációval. Így jött létre a Pécsi Ipari Park 50 hektáros területen az országos főhálózati utak mellett.

Fontosabb évszámok:

• 1773 – Klimó György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására.
• 1780 – Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától, ezzel felszabadult a püspökök földesúri hatalma alól, ami megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak.
• 1782 – Vasason megnyílt az első szénbánya.
• 1844 – Megalapították a Limberger féle cukorgyárat.
• 1845 – Megalakult a Madarász-féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az Első Pécsi Bőrgyárat.
• 1850 – Megépült az első Pécsi Mész és Téglagyár.
• 1852 – Megnyílt Zsolnay Imre fazekasműhelye.
• 1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak alapításának éve.
• 1858 – Ekkor épült a Weidinger-féle gőzmalom, mely az új évezred elején tűz martalékává lett.
• 1859 – Littke Lőrinc bornagykereskedő pezsgőgyárát fia, József (1840-1902) a világhírnévre emelte. Ferenc József császár és Frigyes főherceg udvari szállítója lett, raktárai, telepei és ügynökségei működtek Európa számos országában.
• 1861 – Hamerli János tímárságát és kesztyűkészítő műhelyét két évtized alatt jól jövedelmező gyárrá fejlesztette.
• 1862 – Engel Adolf faipari üzemet, parkettagyárat hozott létre, a Duna Gőzhajózási Társaság sorra megnyitott bányáit ő látta el fával.
• 1862 – Erre az évre datálható a Havas és Ritter-féle gépgyár, valamint a Haberényi gépgyár.
• 1867 – Angster orgonagyár (alapítója: Angster József)
• 1868 – A Zsolnay porcelángyár a város talán leghíresebb gyára lett.
• 1880 – Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára.
• 1980 - Átadták a második pécsi felüljárót.
• 2000 - A Pécsi Pláza átadása.
• 2004 - Átadták a pécsi Árkád bevásárlóközpontot, mely 25 milliárd forintba került.
• 2010 - Pécs Európa kulturális fővárosa.

Közlekedés

Csomópont az M6-os autópályán.

A pécsi Főpályaudvar.

Mercedes autóbuszok a belvárosban.

Pécs-Pogány repülőtér.

Közúthálózat

Pécs a Dél-dunántúli régió, és Baranya megye központjaként az országos, és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet-nyugati közúti tengelye, mely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar-horvát határt. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti:

• az 57-es főút Pécs - Mohács,
• az 58-as főút Pécs - Drávaszabolcs,
• valamint a 66-os főút , a Pécset Kaposvárral összekötő.

Bár az elmúlt évtizedben a főutak városon belüli összekapcsolása, a belváros tehermentesítése érdekében több közúti beruházás megépült, kelet-nyugati irányban azonban ezen nyomvonalak hosszuk miatt csak részben képesek tehermentesíteni megfelelően a belvárost az átmenő forgalom alól. Megoldást hozhat az M60-as autópálya, mely a Duna nyugati oldalán, a fővárostól délre végighaladó M6-oshoz csatlakozik Bóly térségében, illetve egy, a Pécsi-víz vonalában haladó városi tehermentesítő nyomvonal. Az utóbbi kiépítése csak középtávon várható.

Vasúthálózat

A város a 40. sz. Budapest-Pécs egyvágányú, villamosított vasútvonal végpontja. Innen vezet tovább a 65.sz. Pécs-Mohács egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal, melyen a személy és tehervonatokon kívül napi két pár nemzetközi InterCity vonat közlekedik Szarajevó felé. A 2009 december 11.-ei megszüntetéséig a 64.sz. Pécs-Pécsvárad-Bátaszék egyvágányú, nem villamosított vasúti mellékvonalon napi öt pár személyvonat közlekedett. A vasúti fővonalon a fővárossal való kapcsolatot InterCity szerelvények biztosítják. A domborzati viszonyok, és a vasúthálózat kiépítetlensége miatt a szomszédos megyeszékhelyekkel, Kaposvárral, és Szekszárddal nincs közvetlen vasúti kapcsolat.

A város kerámiákkal dúsan díszített vasúti főpályaudvara 1900-ban épült, a híres Pfaff Ferenc építész tervei alapján. A sárga téglaépület rózsaszín árnyalatú kerámia díszítőelemei az épület egészén végigvonulnak. A legdúsabb díszítés a középső homlokzatrészen koncentrálódik, itt látható a James Watt-ot és George Stephensont ábrázoló kör alakú pirogránit domborművek, melyek Klein Ármin tervei alapján a Zsolnay gyárban készültek. Az épületre ráférne a felújítás ám a városnak egyelőre nincs rá pénze. A vasútállomás mögött helyi buszvégállomás található, ám a távolsági buszpályaudvar nem itt van, hanem a 2008 januárjában műemlékké nyilvánított épülettől kb. 1000 méter távolságban.

Helyi tömegközlekedés

Pécsett főleg a belvárosban Mercedes és Ikarus típusú autóbuszok szállítják az utasokat. A pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. 51 és a Mecsekbusz Kft. 49 százalékos tulajdonában lévő PK Zrt. 2009. január 20-án 2,2 milliárd forint plusz áfáért eladta mintegy 150 buszból álló járműparkját a PK Zrt. és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek, majd rögtön 148 busz tíz éves bérletére kötöttek szerződést – évi 2,1 milliárd forint bérleti díjért – úgy, hogy előre kifizettek 2 milliárd forintot, úgynevezett rendelkezésre állási díj gyanánt. Páva Zsolt polgármester büntetőfeljelentését követően, 2009. június 17-én nyomozást indított a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. A városnak jelenleg az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköze, mivel az 1913-tól beindult villamosforgalmat 1960-ban közlekedéspolitikai okok miatt beszüntették, a síneket mindenfelé felszedték. Egy-két rövid sínpár jelzi az egykori villamos nyomát, amelyet utólag tettek vissza a város több pontján is emlékként.

A közelmúltban többször felmerült egy új villamosvonal létesítése, amikor Pécs, Debrecennel karöltve csatlakozott a Civitas programhoz. A tervezet azonban – nagy kiépítési költségei miatt – nem valósult meg és egy időre lekerült a napirendről. Elemzők szerint a város szerkezete, és a forgalom intenzitása miatt hatékony közlekedési eszköz lehetne Pécs számára a villamos. 2010 elején a városi közgyűlés egy kötöttpályás tömegközlekedésről szóló megvalósíthatósági tanulmányról tárgyalt, melynek elkészítését követően európai uniós pénzekre is pályázhat a város. Ideális esetben is csak 2014-re rendelkezhet újra villamosvonallal Pécs. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére a pécsi önkormányzat összesen 749 milló forintos támogatást nyert meg 2010. év végén (várhatóan szakvélemény fog készülni, hogy egyáltalán érdemes-e belevágni).

Repülőtér

Pécs nemzetközi, regionális szerepet betöltő reptere Pogány település közigazgatási területén helyezkedik el. Üzemeltetését a község a megyeszékhellyel együtt végzi, forgalmát elsősorban chartergépek adják, a Pécset Béccsel összekötő menetrend szerinti járat a közelmúltban megszűnt. A reptér ma üzletemberek kisgépeit fogadja, illetve a nyári turisztikai szezonban néhány utazási iroda közösen a reptérről indít gépeket Korfura. 2008. január és november között a kimutatások szerint a belföldi forgalomban 2061 induló és 2057 érkező utast regisztráltak, míg a külföldi ágazat 1783 induló és 1731 érkező személyt tett ki. 2010. júniusától hetente ismét chartergépek indulnak a pogányi légikikötőből Korfura és Burgaszba (Bulgária). Ugyanaz az Embraer 120 típusú, harminc személyt szállítani képes gép viszi majd az utasokat, ami korábban is járt Pogány és a görög tengerpart között.

Kultúra

A Magyar Tudományos Akadémia pécsi épülete.

A Pécsi Nemzeti Színház épülete

A Barbakán és környéke.

PTE a Bölcsészet- és Természettudományi Kar épülete

A Kispál és a Borz együttes 2010-ig Pécs kulturális életének szerves része volt.

Színes fények játszanak a Barbakán falán egy pécsi fesztiválon.

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős, amely szimfonikus zenekarának, a 2011-ben 200 éves fennállását ünneplő Pannon Filharmonikusoknak köszönhető. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 34 000 hallgatóval.

Színházak

• Bóbita Bábszínház
• Janus Egyetemi Színház
• Pécsi Horvát Színház
• Pécsi Nemzeti Színház
• Pécsi Harmadik Színház

Oktatás

Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva.(2008-as adat) 2008-ban Pécsen az általános iskolások száma 9342 volt, a középiskolásoké 10493. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felmérése szerint az óvodások, általános iskolások és középiskolások száma összesen 24182 volt az elmúlt évben. (ebbe bele tartoznak a többcélú intézmények is.)

Nagy Lajos király alapított először egyetemet Pécsett 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Nagyon keveset tudunk róla, azt sem tudjuk pontosan, mikor szűnt meg. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet majd Pécsi Tudományegyetemmé (PTE) nevezték át. 2006 szeptemberében bevezették az Európai Unió által kezdeményezett modern oktatási struktúrát, a bolognai folyamat néven ismert felsőoktatási rendszert, mely lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy részesei lehessenek egy dinamikusan fejlődő, átjárható európai felsőoktatási rendszernek. Ebben a rendszerben a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések helyett a diákok előbb alapképzési (BA, BSc) végzettséget kapnak, majd mesterképzési diplomát (MA, MSc) szerezhetnek, s ha a tudomány érdekli őket, akár doktori képzésbe (PhD, DLA) is léphetnek.

Az egyetemen kívül még itt működik a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola is.

Pécsett található Magyarország első, kifejezetten romák számára létrehozott középfokú oktatási intézménye, a Gandhi Gimnázium.

Múzeumok

• Amerigo Tot Múzeum
• Csontváry Múzeum
• Gyugyi-féle Zsolnay-kiállítás
• Janus Pannonius Múzeum
• Martyn Ferenc Múzeum
• Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
• Modern Magyar Képtár
• Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
• Nemes Endre Múzeum
• Néprajzi Múzeum
• Pécsi Galéria
• Postapalota
• Reneszánsz Kőtár
• Schaár Erzsébet: „Utca”
• Szerecsen Múzeumpatika
• Természettudományi Múzeum
• Várostörténeti Múzeum
• Városi Képtár Pécs
• Victor Vasarely Múzeum
• Zsolnay-mauzóleum
• Zsolnay Múzeum

Egyéb művelődési intézmények

• Alliance Française
• ANK Művelődési Ház
• Civil Közösségek Háza
• Ifjúsági Ház
• Dominikánus Ház
• Művészetek és Irodalom Háza
• Pécsi Kulturális Központ
• Szivárvány Gyermekház

Kulturális események

• ICWiP
• Pécsi Bordalfesztivál
• Pécsi Egyetemi Napok
• Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál
• Pécsi Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál
• Pécsi Országos Színházi Találkozó
• Pécsi Sörmajális
• Pécsi Szabadtéri Játékok
• PTE Táncoló Egyetem
• Rockmaraton

Téli Mecsekoldal

Gasztronómia

Szőlő és Bor

Szőlő levelek a pécsi székesegyház kapuján.

A Pezsgőház épülete a Szent István téren.

A mai Magyarország területén a pezsgőgyártást a Littke család indította el 1859-ben, Pécsen. A Littke pezsgőgyár az 1900-as évek elejére érte el fénykorát. Napjainkban is palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőket, valamint saját termelésű borokat készítenek. A Szent István téren található Pezsgőház alatt húzódó, Európában a legmélyebb, közel 2 km hosszúságú, ötszintes pincerendszer eredete egészen a 14. századig vezethető vissza. Szőlőfürtökkel díszített római oltár-kő, szőlőindákkal és fürtökkel ékesített bronzlemezes ékszerszekrény, a borok fogyasztására szolgáló kecses formájú üvegpoharak, valamint írásos dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Probus császár (276–282) uralkodása idején már folyt a szőlőtermelés Pécsett. Bizonyítékok vannak a Frank Birodalom időszakából is a pécsi szőlőtermesztésre. Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szőlővel (a bor szavunk is ótörök eredetű), így nem csoda, hogy az itt talált szőlőt megbecsülték. A Szent István által 1015-ben Pécsváradon létesített bencés apátság alapítólevelében a király által adományozott 41 falu lakói között „110 vinoratis” szerepelt. A török hódoltság, a Rákóczi szabadságharc alatti rácdúlás és a szabad királyi városi korszak előtti püspökséggel folytatott csatározások visszavetették a szőlőtermelést, s ezzel együtt a bortermelést is. Csak azután, hogy Pécs szabad királyi városi rangra emelkedett alakult ki, hogy családi és közösségi események kezdtek kötődni a szőlőkbe járáshoz, a szürethez, a pinceszerekhez. Ekkor alakult ki a „pécsi tüke” fogalma. A város legelismertebb személyei voltak, visszamenően igazolható városi polgári léttel és család tulajdonában lévő szőlővel. Az 1840-es években nagyjából 1460 hektáron termesztettek szőlőt, s évente 3600 hektoliter körüli bor került a pincékbe. A pécsi szőlőtermesztésre nagy csapást mért az itt is megjelenő filoxéra, mely 1887 tavaszán jelent meg először. Amerikai vadalanyokba oltott vesszőkkel történő újratelepítéssel sikerült megfékezni a hatalmas anyagi károkkal járó vészt. A 20. században az államosítás és privatizáció után talán nyugodtabb vizekre evez a borkultúra a térségben. A borhoz és a gasztronómiához egész sor esemény kapcsolódik Pécsett, mint például a világon egyedülálló Pécsi Bordalfesztivál, valamint országos és nemzetközi hírű borpincék nőtték ki magukat a térségben.

Turizmus

A pécsi dóm

A pécsi zsinagóga főbejárata

A 2010-ben felújított Kossuth tér.

Lakatok hemzsegnek a szerelmesek lakatjainál.

Pécs 2009-ben 125 ezer turistát látott vendégül hivatalosan, a vendégéjszakák száma pedig 240 ezer volt. Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt.

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján, valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.

A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os út mellett helyezkedik el. A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja. Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak.

Templomok, vallási épületek

• Cella Septichora (Hétkaréjos templom, 4. század)
• Ferhád pasa dzsámija
• Gázi Kászim pasa dzsámija
• Háromkaréjos templom (Cella Trichora, a 4. századból)
• Idrisz Baba türbéje
• Jakováli Hasszán dzsámija
• Ókeresztény sírkamrák – 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
• Pécsi pálos templom
• Pécsi székesegyház
• Pécsi zsinagóga – 1869-ben épült
• Püspöki palota
• Tettyei romok
• Ágoston téri templom

Egyéb látnivalók

• Hungaricum Ház
• Király utca
• Pannon Filharmonikusok
• Pécsi Állatkert
• Pécsi Barbakán – a pécsi várfal 15. század végi, kör alakú bástyája
• Magasház
• Tévétorony és kilátó, "Érdekességek a Mecsek történetéből" kiállítás (a mecseki dinoszaurusz)
• Pécsváradi, Pécsbányatelepi és Zengővárkonyi szelídgesztenyések - látványos természetvédelmi területek szelídgesztenyefákkal
• Szerelmesek lakatjai
• Széchenyi tér
• Szent István tér
• Vasváry-villa – 1884-ben épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia székháza
• Zsolnay-kút – a Széchenyi tér déli részén

Sport

A PMFC címere.

Pécs sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy pécsi ifjoncok célba lőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében. Pécs egyetlen olimpiai aranyérmese Tass Olga tornász, edző, akinek férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó. Az ismert pécsi sportklubok közé tartozik a Pécsi VSK férfi kosárlabda szakosztálya (Pécsi VSK Pannonpower) és a Pécsi Női Kosárlabda Kft. (Mizo Pécs 2010), a Pécsi Mecsek FC (PMFC) labdarúgó csapata, valamint a PVSK-Füszért férfi vizilabda csapata, és a város első univerzális szabadidőcentruma, egyben teniszközpontja, az 1995-ben létesült Hotel Makár Sport & Wellness (MTSC) A PVTC (Pécsi Városi Tenisz Club) uránvárosi központja, melyben tíz szabadtéri és négy fedett pályája épült, 2009. májusában került átadásra.

A pécsi sportolók közül a legismertebbek a női kosárlabdázók (Mizo Pécs), Rátgéber László edző és egy két labdarúgó, mint a válogatott Gera Zoltán vagy Dárdai Pál.

Knoch Viktor a 2006. évi téli olimpiai játékokon hatalmas meglepetésre a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában a döntőbe jutott és végül az 5. helyen végzett. Ezzel 26 év óta a legjobb magyar eredményt érte el a téli olimpiák történetében.

Úszásban igazi sikereket ért el Hosszú Katinka a 2009-es római világbajnokságon, ahol 400 m vegyesen 4:30,31 perces idővel világbajnokság- és Európa-csúcsot úszva aranyérmet nyert. Ezen felül 200 méteres vegyesúszó számban és 200 m pillangón bronzérmes helyezést ért el. 2010. március 15-én kimagaslóan eredményes sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

A 2010-es úszó-Európa-bajnokságon Budapesten 400 méteres vegyesúszásban ezüstérmes, majd a rövidebb távon 200 méteren Európa-bajnok lett. A női 4×200-as gyorsváltó tagjaként is aranyérmet nyert, valamint 200 méteres pillangóúszásban is nyert, Jakabos Zsuzsanna előtt.

2009-ben a magyarországi szövetségek döntése szerint búvársportban Pusztai Máté (víz alatti hoki) első helyen, illetve gyorskorcsolyázásban Knoch Viktor (PKSE) a második helyen végzett.

Média

A pécsi tévétorony lábánál.

Televízió

Pécsen jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:

• Pécs TV - A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának teljes tulajdonában álló Pécs TV a hazai televíziózás történetében először valósította meg a 24 órás, azaz a nonstop műsorszolgáltatást. A Lyceum utcai központú tévécsatorna az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének tagja A televízió az UHF 46-os frekvencián Pécsett és 18–30 km-es vételkörzetében fogható. A potenciális nézőszám 250-260.000 fő.
• Pannon Televízió - Közéleti és kulturális hírcsatorna Pécsen, Hosszúhetényben, Hirden és Komlón. A televízió potenciális nézőszáma 100.000.

Rádió

A városban az országos rádiók mellett (MR1,, MR2 MR3, MR4, MR6,) több olyan adó is van, amit helyben üzemeltetnek: Pécsi rádió, Mediterrán Rádió, Rádió 1 Pécs, Rádió aktív Pécs - (korábban Remény rádió)

Híres emberek

Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke (2005-2010).

Zsolnay Vilmos keramikusművész.

Hamerli János kesztyűgyáros.

Dárdai Pál évekig volt a PMFC labdarúgója.

Gera Zoltán a West Bromwichban.

Tarr Béla filmrendező

Angster József, az Angster orgonagyár alapítója.

Molnár Farkas építész, festő.

Victor Vasarely alkotása Pécsett.

Csontváry Kosztka Tivadar szobra, Kerényi Jenő alkotása, a Csontváry Múzeum előtt.

Bársony György Szent Ferenc-szobra a ferences templom mellett

Eötvös József gitárművész, zeneszerző.

Pécsett születtek

• Abai Kálmán - csendőrtiszt, a Hadak Útján c. emigráns folyóirat szerkesztője.
• Andretzky József - levéltáros, geneaológus
• Asztalos Lajos - sakknagymester
• Beleznay Endre - színész
• Besenczi Árpád - színész
• Bornemissza Gergely - végvári vitéz
• Breuer Marcell - építész
• Csepregi János - író, költő
• Csorba Győző - Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
• Dárdai Pál - labdarúgó
• Eötvös József - gitárművész
• Fejér Lipót - matematikus
• Ferenczfy-Kovács Attila - Kossuth-díjas építészmérnök, iparművész, díszlettervező, látványtervező.
• Festetics Leó - a pesti Nemzeti Színház egykori igazgatója, zeneszerző
• Frank Adél - iparművész, divattervező
• Frei Tamás - újságíró, író, műsorvezető
• Gábor Jenő - festőművész, grafikus
• Galsai Pongrác - József Attila-díjas író
• Gera Zoltán - labdarúgó
• Gothár Péter - filmrendező
• Gyarmathy Tihamér - festőművész
• Hamerli János - az első hazai kesztyűgyár alapítója
• Horvay János - szobrász
• Ibrahim Pecsevi - magyar származású oszmán kori történész
• Jandó Jenő - zongoraművész
• Keresztes-Fischer Ferenc - magyar belügyminiszter.
• Keserü Ilona - Kossuth-díjas festőművész
• Kokas Katalin - hegedűművész
• Koltay Miklós - gyermekgyógyász, egyetemi docens
• Ligeti András - karmester, hegedűművész
• Lomb Kató - tolmács, nyelvzseni
• Lauber Dezső - sportoló, építész
• Lovasi András - zenész
• Maximinusz - ügyvéd, Korzika és Szardínia helytartója a 4. században
• Mehlmann Ibolya - kézilabdázó
• Mesz János - 56-os forradalmár
• Miroslav Krleža - horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja.
• Molnár Farkas - építész, grafikus, festőművész
• Péchy Blanka - színésznő, előadóművész
• Peitler István - festőművész
• Petar Dobrović - szerb festőművész és politikus.
• Pilch Jenő katonatiszt, hadtörténész, katonai szakíró, az MTA tagja
• Pere János - dalénekes, előadóművész, magánénektanár
• Pécsi Kiss Ágnes - dalénekesnő
• Pozsgai Zsolt - drámaíró, rendező
• Rónaki László - hidrogeológus
• Rőder Vilmos - honvédelmi miniszter
• Rudán Joe - zenész
• Sáritz László - korcsolyázó
• Sólyom László - jogász, köztársasági elnök
• Tarr Béla - rendező
• Tass Olga - olimpiai bajnok tornász
• Tillai Aurél - Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző
• Tomanek Nándor - Jászai Mari-díjas magyar színművész, Érdemes és Kiváló művész
• Várkonyi Nándor - művelődéstörténész
• Victor Vasarely (szül. Vásárhelyi Győző) - festőművész
• Vujity Tvrtko - újságíró, riporter
• Zsámbéki Gábor - rendező, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja
• Zombori Sándor - labdarúgó
• Zsolnay Vilmos - keramikusművész

Pécsett éltek vagy élnek

• Abay Nemes Oszkár - úszóbajnok, ügyvéd
• Andrásfalvy Bertalan - miniszter, etnográfus
• Angster József - orgonagyártó
• Babits Mihály - író, költő, műfordító
• Bachmann Zoltán - Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész (egyetemi tanár, PTE PMMK építész tanszékének vezetője)
• Bagossy László - Jászai Mari-díjas színházrendező, író
• Bagossy Levente - Jászai Mari-díjas díszlettervező, grafikus
• Balásfy Tamás - püspök
• Balikó Tamás - színész, rendező, színigazgató
• Bárány István - úszó
• Bársony György - szobrász
• Beniczky János Károly - pécsi kanonok
• Bertók László - Kossuth-díjas költő, író
• Blattner Géza - festőművész
• Boldog Mór - püspök
• Calanus Coelius - püspök
• Cserháti József - püspök
• Dávid Ibolya - politikus
• Dávid Pál - püspök
• Dévényi Sándor - Kossuth-díjas építész
• Dudith András - a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári királyi tanácsos.
• Entz Béla - világhírű patológus, orvosprofesszor
• Ergelics Ferenc - főpap
• Esterházy László Pál - püspök
• Falábú Jancsi - tüzérparancsnok, 1956-os forradalom
• Fábry Sándor - humorista
• Fejér Lipót - matematikus
• Festetics Leó - a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző.
• Frei Tamás - riporter
• Gálszécsy András - jogász
• Gömöry János - építész
• Gyarmathy Tihamér - festőművész, grafikus
• Gyurcsány Ferenc - miniszterelnök
• Gyüdi Sándor - karmester, színigazgató
• Hagymási Bálint - humanista költő
• Hetyey Sámuel - püspök
• Hoffmann Károly - asztalosmester
• Horvay János - szobrász
• Hübner Mátyás - Ybl-díjas építész, várostervező
• Ibrahim Pecsevi - török származású történész
• Janus Pannonius - költő
• Kertész Mihály - Oscar-díjas filmrendező
• Király József (püspök)
• Kispál András - zenész
• Klimó György - püspök
• Kodály Zoltán - zeneszerző, népzenekutató
• Kodolányi János - író
• Kokas Katalin - hegedű- és brácsaművész
• Kulka János - színész
• Lang Györgyi - énekesnő
• Martyn Ferenc - szobrász, festőművész
• Mehlmann Ibolya - válogatott kézilabdázó
• Munkácsy Mihály - festőművész
• Neszmélyi Miklós - festőművész
• Papp Lajos - szívsebész professzor
• Pásztory Dóra - paralimpiai aranyérmes úszó
• Pere János - dalénekes, előadóművész, magánénektanár
• Radonay Mátyás Ignác - püspök
• Raile Jakab - jezsuita páter
• Rapai Ágnes - költő, író
• Rauss Károly - Kossuth-díjas orvosprofesszor, a mikrobiógia nemzetközi tekintélye,
• Romhányi György - a molekuláris patológia kiemelkedő egyénisége, orvosprofesszor
• Romváry Ferenc - művészettörténész
• Róth Antal - labdarúgó
• Scitovszky János - bíboros, hercegprímás
• Sólyom László - köztársasági elnök
• Szepesy Ignác - püspök
• Széplaky Endre - színész
• Szili Katalin - politikus, az Országgyűlés elnöke
• Tarr Béla - filmrendező
• Tass Olga - olimpiai bajnok tornász, Pécs egyetlen olimpiai aranyérmese.
• Telegdi Miklós - püspök, egyházi író
• Tillai Ernő - építész, fotóművész
• Toller László - pécsi polgármester
• Tóth Zoltán - Ybl-díjas építész, egyetemi tanár
• Verancsics Antal - püspök
• Vitéz János - püspök
• Varga Kovács Roland - zenész, zeneszerző
• Várkonyi Nándor - író
• Verancsics Antal - püspök
• Vitéz János - püspök
• Weöres Sándor - költő
• Wusching Konrád Pál - karnagy, zeneszerző és publicista.

Pécsett játszódó regények

Nemere István az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2010. június.

• Surányi Miklós: Kantate

A Kantate hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista a kiegyezést követő időszakban, Németország déli részéből érkezik meg Pécsre. Beteg felesége még a vonaton meghal, így a művész támasz nélkül lát hozzá a püspök szolgálatában nagyralátó zenei terveinek megvalósításához. A pécsi dóm karnagyaként pezsgő és európai színvonalú zenei életet szeretne létrehozni. A megnyerő művészemberre felfigyel, és a kegyeivel halmozza el a városban élő nagyszámú és fölötte csinos gyengébb nem is. Minden sikere és korábbi tragédiái mellett is eltörpül azonban Regen beteljesíthetetlen vágya és új fájdalma, amelynek tárgya felesége első házasságából származó leánya, Jenny.

• Surányi Miklós: Noé bárkája

A kisregény a Kantate folytatása. Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely. Életének mégis sok eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához, aki a Mohácsi-szigeten építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt. A regény óriási szenvedélyekről, művészetről, szerelemről, szülői szeretetről szól. A hősök életmenetét egészen fantasztikus körülmények között követi. A cselekmény a romantikus fordulatok és megrendítő egybejátszások ellenére sem szerves, inkább az egyes figurák, helyzetek, hangulatok megragadása szerencsés. Nem mentes a közvetett társadalomkritikától sem, annak ellenére, hogy ez általában elnéző anekdotába hajlik.

• Dénes Gizella: Csodálatos fazekas

Az 1850-es évek Fünfkirchenjében, amikor még német szóval tereferéltek a városka polgárai, valamely tekervényes utcában volt egy kis bolt. Oroszlay Miklós hangszer és nürnbergi áru kereskedése. Ebben az öreg, igénytelen boltban találkozunk először a regény szereplőivel, de ők már magyar emberek. A vén Oroszlay Miklós, boltos, azután két fia, a világot járt nyughatatlan Tamás és a művészetekről álmodozó, de szorgalmas, kitartó kereskedő, Vilmos. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki hosszas készülődés után a mecsekalji városkájának halhatatlanságot ad, világra jön a híres pécsi majolika. A szereplők mögött láthatóvá válik egész Fünfkirchen, a biedermeier-hangulatok kényelmes álmaiból nehezen ébreszthető lakosság, akik a gyárkémények magasba szökő füstje mögött csak nehezen eszmélnek rá, hogy új korba értek.

• Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától

Szatirikus-misztikus krimi Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a Mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.

• Horváth Viktor: Török tükör

Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes I. Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét. Találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.

• Babits Mihály: Tímár Virgil fia

A mű színtere, Pécs városa, a regényben Sótként szerepel. A város neves oktatási intézménye a cisztercita főgimnázium, amely szigorú elveivel messze földről ide vonzotta a diákokat. A regény főhőse Timár Virgil, a csak a tudományoknak élő szerzetes, akinek sikerült kialakítania az érzelmektől mentes, ezért kiegyensúlyozott és elmélyülten békés szellemi életet. Tanítványai között felfedezte magának Vágner Pistát, akinek csillogó szelleme, mohó tudásvágya szinte meghatotta. A fiú magánéletén keresztül megismerte, mi a nyomor, a kiszolgáltatottság - és főként felfedezte önmagában, mi a részvét. Amikor Pista kétes múltú anyja meghalt, fiává fogadta a gyermeket.

Idézetek Pécsről

Az Ágoston téri templom vörös színben pompázó frontja.

• Arany János „Toldi estéje” című költeményében, az Ötödik ének 12. versszakában az I. Lajos által alapított pécsi egyetem szerepel.: „Nem egy azok közül látogatta Pécset,/Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset;”
• Cseh Tamás egyik szerzeményének címe „Pécs”, melynek szövegét Bereményi Géza írta.
• Haas Mihály (1845).: „Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni.”
• Haas Mihály: „Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését.”
• Náray János: „Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra…”
• Richard Bright (angol orvos): „Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna.”
• Fényes Elek: „…a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve… A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek.”
• Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról: „Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit.”
• Weöres Sándor: Rongyszőnyeg: „Pécs az ország déli városa,/néha télen is meleg van itt,/Jakabhegy és Tettye hajlatán/januárban hóvirág virít. ”
• Bertók László: "Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?"

Testvérvárosok

Dijon, Franciaország Eszék, Horvátország Fellbach, Németország Grác, Ausztria Grenoble, Franciaország Kolozsvár, Románia Arad, Románia

Lahti, Finnország Lyon, Franciaország Olomouc, Csehország Seattle, Washington, USA Szeged, Magyarország Szliven, Bulgária Terracina, Olaszország

Tucson, Arizona, USA Tuzla, Bosznia-Hercegovina Újvidék, Vajdaság, Szerbia Krakkó, Lengyelország (partnerváros) Póla, Horvátország (partnerváros) Kütahya, Törökország

Pécs testvérvárosairól röviden

Eszék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursia) város a mai Horvátországban. Graz (szlovénül Gradec, csehül Štýrský Hradec, németül Gradec) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa illetve második legfontosabb egyetemvárosa. 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt. Arad ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja. Lahti (svédül Lahtis) egy 98 413 főt számláló finn város (2005), Vesijärvi tó partján. 1905-ben nyerte el a városi rangot. A város szimbóluma egy égő vasútkerék. A hegyhátra épült város domborzata, a finn átlagnál sokkal dombosabb. Lyon város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió és Rhône megye székhelye. Párizs után a legnagyobb agglomerációval rendelkezik. Az 1999. évi népszámlálás szerint a város lakóinak száma 445 452 volt, elővárosaival együtt 1 648 216. Olomouc (archaikus magyar nevén Alamóc, németül és ma használt magyar nevén Olmütz, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium) törvényhatósági jogú város Csehországban, Morvaország középső részén. Seattle az Egyesült Államok északnyugati régiójának (Pacific Northwest) legnagyobb városa Washington államban, Puget Sound és a Washington-tó között terül el, 174 km-re délre a kanadai határtól. Szlivennel 1968-1990 között állt fenn a kapcsolat, 2001. májusában kerül sor az együttműködési megállapodás aláírására a kapcsolat folytatása céljából.

Pécsi panorámakép

Lásd még

A Pécsi Sörfőzde az 1860-as években.

A Somogyi pincészet épülete.

• Somogyi pincészet
• Pécsi Sörfőzde
• Szalon sör
• Villámcsődület
• Tettye

Források

• Magyarország /Cellár Katalin, Somorjai Ferenc. Budapest : Panoráma, 1996. ill. Pécs lásd 466-476. o. ISBN 963-243-761-6
• Aknai Tamás: Pécs – Változó Világ sorozat 12. kötete (Útmutató Kiadó, 1997.) ISBN 963-9001-16-3
• Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. Budapest : Terc, 2004. Pécs l. 108, 393, 443. o. ISBN 963-9535-02-8
• Pécs-Somogy története /Hámori Istvánné, Vokó János. Pécs : Pro Pannónia, 2006. 223 o. ill. ISBN 963-9498-63-7

Külső hivatkozások

• Pécs város hivatalos oldala
• Pécs 2010 – Európa kulturális fővárosa
• Pécs internetes naplója
• www.pecskep.hu - Pécs - Tényképek a változó városról: számtalan fotó Pécs változásairól.
• A Pécsi Dohánygyár története
• Pécs.lap.hu - linkgyűjtemény
• Légifotók Pécsről
• Baranya Magyarország internetes hírportálja.
• Pécsi Napilap internetes hírportálja.
• A Pécsi Tudományegyetem hivatalos oldala.
• Pécs a www.utikonyvem.hu oldalon
• A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának honlapja
• A Pécsi Közlekedési Részvénytársaság
• Pécsi Advent
• Pécs postai irányítószámai
• Kantate és Noé bárkája
• Csodálatos fazekas
• Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme
• A Csontváry-kód
• Török tükör

Előző: Linz, Vilnius

Európa kulturális fővárosa 2010 Essen és Isztambul mellett

Következő: Turku, Tallinn