Pécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Pécs
Pecs - Hungary - EU.JPG
Pécs belvárosa
Pécs címere
Pécs címere
Pécs zászlaja
Pécs zászlaja
Becenév: A kultúra városa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsi
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Dr. Páva Zsolt (Fidesz)
Irányítószám 7600-7636
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 147 719 fő (2013. január 1.)[1]
Népsűrűség 963,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 162,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Világörökség-azonosító 853
Elhelyezkedése
Pécs  (Magyarország)
Pécs
Pécs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 15″, k. h. 18° 13′ 59″
Pécs  (Baranya megye)
Pécs
Pécs
Pozíció Baranya megye térképén
Pécs weboldala

Pécs (horvátul Pečuh[2], németül Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.[3]

A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.[4]) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.[5]

A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.[6]

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák,[7] bevásárlóközpont[8] és irodaházak épültek.[9][10]

Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt.[11] A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards[12]) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.[13]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókeresztény sírkamra Pécs belvárosában

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott,[14] amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.[15]

A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal).[16] A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć.

A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.

Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva (szentpéterfai)[2] A város neve németül Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Mecsek lábánál

Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét.[17] A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.[18] A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,7 5,5 10,9 16,0 21,3 24,3 26,7 26,6 21,8 15,8 8,3 3,9
Átlaghőmérséklet (°C) −0,3 1,7 6,1 10,7 15,8 18,8 20,8 20,7 16,5 11,1 4,8 1,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,9 −1,5 1,9 6,0 11,0 13,7 15,0 15,2 11,7 6,9 1,9 −1,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 29 32 51 62 84 62 61 55 49 58 47 624
Havi napsütéses órák száma 68 105 151 183 245 259 289 269 203 159 85 65
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókori római és a kora középkori város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

296 után Sopianae lett Valeria fővárosa
Az ókeresztény sírkamra fölé emelt kápolna maradványai

A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy körülbelül 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványira találtak rá a régészek.[19] A vonaldíszes kerámia népe lakta ezt a környéket először, magaslati településük a Makár-hegy fennsíkján terült el.[20] A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken.

Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot csak később kapott Hadrianus császár uralkodása idején (117-138). A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.[6] Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannoniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű tartomány fővárosa.[21] A tartomány nevét, Galerius Maximianus (kb. 250311. május 5.) császár feleségének nevéről kapta. 2008 őszén a volt központtól több mint egy kilométerre, a Balokányban római leletekre bukkantak. Ezek már egyértelműen a római városon kívül helyezkedtek el.[22] Sopianae a rómaiak idejében 8-10 ezer fős város volt.

A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll.[23]

A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben.[24] Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott.

A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név utalhat arra, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel, de a város északnyugati határában létesített „központi” temetőre is.[25]

A város a középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház altemploma
Régi városfal Pécs belvárosában (Citrom utca)

A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget.[24]

Orseolo Péter magyar király idején épült a pécsi székesegyház, végül az uralkodó temetkezési helye is lett. 1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.[23]

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181-ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett.

Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van. A tanárok domonkos szerzetesek voltak, ám ennél több adat jóformán semennyi nem maradt fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan hol állt az egyetem és pontosan mennyi ideig. Az utolsó hiteles adat az egyetemről 1464-ből való.[26]

Kedves tartózkodási helye volt e város Mátyás királynak, s fia is, Corvin János herceg, a sárvári ütközet után a megmentett koronával Pécsre menekült Zsigmond püspökhöz. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét.[21] 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés is. 1485-ben II. Ulászló magyar király és a törtök porta között itt 3 évi fegyverszünetet kötött, a mohácsi vész után azonban a várost a törökök hamuvá égették.

Pécs a török uralom idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jakováli Hasszán dzsámija a Kórház téren
Jakováli Hasszán dzsámijának minaretje
Dóm tér: a káptalani levéltár homlokzata a székesegyház oszlopai mellől nézve

A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost.

Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére.

1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt.

Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vizű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban.

Székely Mózes erdélyi fejedelem is felkereste a Krími Kánság vezetőjét Pécsen, 1602-1603 telén. Székely Mózes Gázi Giráj kánnal folytatott megbeszéléseit Pecevi Ibrahim írta le a Tarih-i Pecevi című, Isztambulban megjelentett művében. Erre leírásra tesz utalást Várfalvi Nagy János is. Székely Mózes Pécsről még ugyanazon a télen, tehát 1602 novemberében vagy decemberében Isztambulba ment, hogy személyesen kérje a fejedelmi kinevezésének megerősítését a szultántól.

1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult (lásd bővebben: Pécs ostroma 1664-ben).

Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is. A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását.

A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak.[27]

A város újjászületése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház belseje
A székesegyházból: a Sámson-dombormű

A város lassan újra fejlődésnek indult, de korábbi pompáját többé soha nem érte el. A fejlődést tovább lassította az 1690-es években kitört két pestisjárvány.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost.

A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak. A török-balkáni hagyományoknak köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A század végén megkezdődött a kőszén bányászata. A lakosság – más városokhoz hasonlóan – főként iparűzéssel foglalkozott, de emellett a mezőgazdasági termelésnek (különösen a szőlészetnek) is igen nagy szerep jutott a város polgárainak életében. A mesterek ismét céhekbe szerveződtek, s fontos feladatokat láttak el a városi közigazgatásban is. Fellendült a kereskedelem, a Fő tér (ma Széchenyi tér), s a Kis tér (ma Jókai tér) újra a vásárok, piacok színhelyévé vált. Ebben az időben még sok volt a földszintes épület, a külvárosokban pedig a tűzveszélyesebb szalmatetős házak álltak. Ugyanakkor emeletes, cseréptetővel fedett egyházi, magán- és városi-megyei hivatali épületek is meghatározták a városképet (Városháza, Vármegyeháza, Káptalani Levéltár épülete, stb.).[28] Voltak mesteremberek, (pl. aranyművesek, csizmadiák, szabók stb.) akiknek műhelyei, illetve lakhelyei a belváros legforgalmasabb, központi részén, annak kelet-nyugati tengelyében, illetve a főtéren helyezkedtek el. Ugyanakkor Pécs iparának központja ekkor még a belvárostól keletre található terület volt. Itt, a Tettye-patak mentén malmok, műhelyek sorakoztak (puskapor-, gabonaőrlő-, papírmalom, olajütő, kállósműhelyek stb.) s e fontos vízforrást használták a patak mentén települt tímárok is.[29]

A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó György rendkívül felvilágosult ember volt, ő alapította a város első nyomdáját, és 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárát is ő hozta létre, ehhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Végül Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1780-ban (más adatok szerint 1777-ben), miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-étől.

Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, ezekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes.[30]

1785-ben a Győri Akadémia Pécsre költözött, és az idők folyamán jogi akadémiává alakult.

19. századi Pécs-térkép

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza. 1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott. A városban több jelentős bőrgyártó szervezet működött, a sok kicsi üzem mellett a Hamerli-, a Höfler-és az Erreth-üzemek váltak meghatározóvá. Igen fontosak voltak a gép- és vasipari üzemek, amelyek közül a Czindery és az Alsómalom utca sarkán álló Haberényi-(később Hamerli) gépgyár az egyik legjellegzetesebb emlék, de meg kell emlékeznünk a rézművesekről, harangöntőkről, a mezőgazdasági eszközöket gyártókról, s a messze földön híressé vált Angster orgonagyárról is.[31] A fejlődésnek induló gyáripar mellett megmaradt és sokat bővült a kisipar. Szorosan kötődött a pécsi ipar fellendüléséhez a helyi kereskedelem bővülése, a modern pénzintézmények (bankok, biztosítók stb.) szaporodása, a vasútrendszer kiépülése, az oktatási rendszer szélesedése. Hamarosan cukorgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay porcelángyár, amelyet I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatott.[32] Jelentős volt a szénbányászat. A városnak ekkor 14 616 lakója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér tartotta a várost megszállva. A kiegyezés (1867) után, az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is. A barcsi, mohácsi (elsőként ez épült meg, már 1857-ben) és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének.

Mivel a város tehetősebb lakói szerették a kultúrát, viszont a püspöki könyvtár nem volt elegendő, így felépült a jelenlegi klasszicista stílusú új könyvtárépület a mai Szepesy Ignác utcában. Liszt Ferenc két koncertet is tartott a városban a hangversenyszerető közönségnek 1846 végén. Vendégkönyvében I. Ferencz József neve áll az első lapon. Ő Felsége két ízben látogatta meg.” Lásd A Mecsek és környéke in Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi tér 2009 előtt

Már a világháború előtt elindult a városban a villamosközlekedés.[31]

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A szerb megszállás és rablás visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. Az új országhatárok meghúzása miatt a déli piaci területek elvesztek a város számára. 1923-ban, a háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének.

A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. Ez annak köszönhető, hogy a város nyugalmazott katonai parancsnoka, Péchy Kálmán, rábeszélte az akkori német vezetést a város katonai kiürítésére. Így a várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek.

A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsett és Komlón bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar. Tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki Kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, ami azóta Pécs egyik jelképévé vált.

A rendszerváltás óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-ben épült tudásközpont
A Cella Septichora bejárata
A 2010-ben épült Kodály Központ

A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A pécsi erőmű üzemeltetője 2011 novemberétől ismételten megkezdené a kitermelést a város szélén található vasasi külfejtésben, amivel 40-50 ember juthatna újra munkához.[forrás?] A sorkatonaság megszüntetése után pár héttel, 2004. november 30-án felszámolásra került a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes tüzérdandár, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. Az alakulat megszüntetése 500 főt érintett. A város szélén álló egykori laktanya 2009-ben magánkézbe került, 2010-ben pedig a helyszínen megkezdődtek a bontási munkálatok is.

Bár az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a város gazdasági szerkezete – egyre inkább a tudás-, az egészségügyi, a kulturális ipar lép előtérbe – ami azonban nem változott, Pécs sokarcú település maradt, ahol a nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződnek.[33] Ez is segíthette annak a törekvésnek a valóra válását, hogy Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), ennek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A nagy beruházások, úgy mint egy koncertközpont, egy tudásközpont és a Zsolnay kulturális negyed nem készültek el a 2010-es év első felére, ezért Pécs alternatív helyszínekkel is készült (a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Tudományegyetem orvoskari aulája, valamint a zsinagóga). Az EKF hivatalos nagykövetei a Pannon Filharmonikusok, a Mizo Pécs 2010 női kosárlabdacsapat, Vujity Tvrtko riporter, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar és a Pécsi Balett voltak.[34] A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Az elkészült M6-os és M60-as autópálya, Pécset Budapesttel kötik össze.

2010-ben a város élete erőteljesen felpezsdült. Számtalan daru nőtt ki a földből, mindenfelé felújítások és építkezések folytak. Látványosan nőtt a turisták száma is a megyeszékhelyen. A TDM Pécs adatai szerint 25 százalékkal nőtt március és április hónapokban a vendégéjszakák száma az előző évhez képest.[35]

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címeren három hegycsúcs található, a fallal körülvett város, nyitott kapukkal, egy híd, egy csillag, a hold, és „I II. M T” kezdőbetűk[36]

Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban – címerpajzs és a nagycímer – használható.[37][38]

A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.

A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók.”[39]

A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.”[37]

Pécs régi címere

A címert 1780 és 1950 között, valamint 1989 óta használják, 1974 és 1989 között – a szocialista gyakorlatnak megfelelően – antiheraldikus címert használtak. A címerpajzs felső, bástyára emlékeztető rész a város múltját jelképezi, a középső mélykék rész a műemlékekre utal (formájában a dzsámi vehető ki). A címer alsó részének fekete félköríves része a bányászatot, a benne szereplő vörös kalapács az ipart, a könyv a tudományt jelképezte. A felső arany részben bal oldalon vörös csillag kapott helyet. A város zászlója halványkék volt, benne a címerrel, alatta mélykék betűkkel a PÉCS felirat.[40] [41]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi városháza épülete a Széchenyi téren

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Polgármester: Dr. Páva Zsolt
  • Alpolgármesterek: Csizi Péter (Fidesz-KDNP), Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
  • Főjegyző: Dr. Lovász István

Kisebbségi önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett a 2006-os választáson a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség közül kilenc választott saját kisebbségi önkormányzatot.[42]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs városrészeit öt nagy csoportra osztják. Belső városrészek (36 184), Mecsekoldal városrészei (31 421), Nyugati kereskedelmi övezet, Meszes és Uránváros részei (27 894), Pécs dél városrészei (59 662) és a csatolt falvak (6070). A sárga vonalak a főútvonalakat jelölik.

Pécs térképe

Belváros
Budai
városrész
Diós
Havihegy
Ispitaalja
Piricsizma
Siklósi városrész
Szigeti külváros
Bálics
Csoronika
Deindol
Donátus
Gyükés
Makár
Mecsekoldal
Patacs
Pécsbánya
Rácváros
Rigóder
Rókusdomb
Szentkút
Szentmiklós
Szkókó
Ürög
Zsebedomb
Fogadó
Kovácstelep
Meszes
Mecsekszabolcs
Uránváros
Árpádváros
Balokány
Basamalom
Bolgárkert
Északmegyer
Füzes
Gyárváros
Kertváros
Málom
Megyer
Nagyárpád
Postavölgy
Tüskésrét
Újhegy
Hird
Somogy
Vasas
6-os főút Szentlőrinc felé
6-os főút Budapest felé
66-os főút Kaposvár felé
57-es főút Mohács felé
58-as főút Harkány felé

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszú időn keresztül a város lakossága az országos átlagnál dinamikusabban nőtt (az 1970-es években tetőzött), a 90-es évek elejétől azonban jelentősen csökkent a lélekszám. 1990 és 2011 között Pécs lakosságszáma 7,5%-kal csökkent (12 318 fő). Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. Az időskorúak aránya 6%-kal haladja meg a fiatalokét (14 éves korig).[43]

A lakosság korcsoport szerinti tagolódása 2011-ben:

  • 0-14 - 12,7%
  • 15-59 - 63,1%
  • 60-X - 24,2%

A következő ábra bemutatja, miként változott Pécs lakosainak száma 1850-től:

Nemzeti kisebbségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkör és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető.

Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac táncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsen mindenhol jelen vannak a Zsolnay család hagyatékai
Számokban:
  • GDP: 601 948 millió Ft[44]
  • GDP/fő: 1,5 millió Ft[45]
  • Beruházás: 90 566 millió Ft[46]
  • Regisztrált vállalkozások száma: 24 268 db (2006)[47]
  • Nonprofit szervezetek száma: 162 db (2006[47])
  • Regisztrált munkanélküliek száma 2001-től napjainkig[forrás?]
Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 3 565 3,62%
2002.01.20. 3 584 3,53%
2003.01.20. 3 320 3,27%
2004.01.20. 3 523 3,90%
2005.01.20. 3 757 3,76%
2006.01.20. 4 301 4,30%
2007.01.20. 4 204 4,16%
2008.01.20. 4 540 4,51%
2009.01.20. 5 709 5,61%
2010.01.20. 7 587 7,47%
2011.01.20. 7 663 7,60%
2012.01.20. 8 296 8,28%
2013.01.20. 8 643 8,68%
2014.01.20. 5 000 4,79%

Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.

Pécs város egyik legnagyobb munkáltatója az Elcoteq üzeme 2011. végén mintegy 1500 dolgozóját bocsájtotta el, a termelés befejezésének indoklásával. A megyeszékhely munkanélküli személyeinek száma egyre magasabbá vált a gazdasági válság ideje alatt.[48] A 2013-as év végén a város legnagyobb létszámot foglalkoztató intézménye a Pécsi Tudományegyetem is elbocsátásokba kezdett a hallgatói létszám csökkenése miatt. [49] A város egyik legismertebb és legrégebb óta üzemelő gyáregysége a Zsolnay-gyár is bejelentette, mintegy 160 fő elbocsájtását a csődközeli helyzetük végett.[50] 2013 végén a magyar állam átvállalta Pécs város összes 29,7 milliárd forintnyi értékű adósságát, elősegítve ezzel a jövőbeli fejlődését.[51]

Fontosabb évszámok:

Áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aldi diszkontáruház *3 - Árnyas utca 25., Tüzér utca 45/a., Zsolnay út 48.
  • Árkád Pécs üzletközpont - Bajcsy-Zsilinszky utca 11. (Főbb bérlők: Interspar, H&M, Reno, Bershka, Reserved, KFC, Burger King, Media Markt, C&A, New Yorker, Marks&Spencer)
  • Baumax barkácsáruház - Siklósi út 47.
  • Decathlon sportáruház - Makay István út 7.
  • Interspar *2 - Árkád hipermarket - Bajcsy-Zsilinszky utca 11., Siklósi út hipermarket - Siklósi út 37.
  • Jysk bútoráruház - Makay István út 13.
  • Kika bútoráruház - Makay István út 7.
  • Lidl diszkontáruház * 4 - Lahti utca 45., Lázár Vilmos utca 10., Puskin tér 22., Siklósi út 52/a.
  • Media Markt műszakiáruház - Bajcsy-Zsilinszky utca 11.
  • Metro Cash & Carry raktáráruház - Makay István út 6.
  • Park Center bevásárlópark - Siklósi út (Főbb bérlők: Deichmann, Müller drogéria, Takko Fashion)
  • Pécs Plaza bevásárlóközpont - Megyeri út 76.
  • Penny Market diszkontáruház * 4 - Keleti kőhíd dülő, Pécsváradi út, Siklósi út, Zsolnay út 22.)
  • Praktiker barkácsáruház - Makay István út 11.
  • SPAR szupermarket * 11 db
  • Tesco *4 - Budai Vám hipermarket - Budai Vám tér 1., Kertváros hipermarket - Kincses utca 1., Makay út hipermarket - Makay István út 5., Maléter Pál út 2.

Tervezett áruházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csomópont az M6-os autópályán
A pécsi Főpályaudvar
Mercedes autóbuszok a belvárosban

Közúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs a Dél-dunántúli régió, és Baranya megye központjaként az országos, és megyei jelentőségű utak gyűjtőpontja. A város a fővárosból az M6-os illetve az M60-as autópályán közelíthető meg. A Pécsen áthaladó 6-os főút a város fő kelet-nyugati közúti tengelye, mely nyugati irányban Barcsnál lépi át a magyar-horvát határt. A várost további három, másodrendű országos főútvonal érinti:

Bár az elmúlt évtizedben a főutak városon belüli összekapcsolása, a belváros tehermentesítése érdekében több közúti beruházás megépült, kelet-nyugati irányban azonban ezen nyomvonalak hosszuk miatt csak részben képesek tehermentesíteni megfelelően a belvárost az átmenő forgalom alól. Megoldást hozhat az M60-as autópálya, mely a Duna nyugati oldalán, a fővárostól délre végighaladó M6-oshoz csatlakozik Bóly térségében, illetve egy, a Pécsi-víz vonalában haladó városi tehermentesítő nyomvonal. Az utóbbi kiépítése csak középtávon várható.[55][56]

Vasúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a 40. sz. Budapest-Pécs egyvágányú, villamosított vasútvonal végpontja. Innen vezet tovább a 65.sz. Pécs-Mohács egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal, melyen a személy és tehervonatokon kívül napi két pár nemzetközi InterCity vonat közlekedik Szarajevó felé. A 2009. december 11-ei megszüntetéséig a 64.sz. Pécs-Pécsvárad-Bátaszék egyvágányú, nem villamosított vasúti mellékvonalon napi öt pár személyvonat közlekedett. A vasúti fővonalon a fővárossal való kapcsolatot InterCity szerelvények biztosítják. A domborzati viszonyok, és a vasúthálózat kiépítetlensége miatt a szomszédos megyeszékhelyekkel, Kaposvárral, és Szekszárddal nincs közvetlen vasúti kapcsolat.

A város kerámiákkal dúsan díszített vasúti főpályaudvara 1900-ban épült, a híres Pfaff Ferenc építész tervei alapján.[57] A sárga téglaépület rózsaszín árnyalatú kerámia díszítőelemei az épület egészén végigvonulnak. A legdúsabb díszítés a középső homlokzatrészen koncentrálódik, itt látható a James Watt-ot és George Stephensont ábrázoló kör alakú pirogránit domborművek, melyek Klein Ármin tervei alapján a Zsolnay gyárban készültek.[58] Az épületre ráférne a felújítás ám a városnak egyelőre nincs rá pénze.[59] A vasútállomás mögött helyi buszvégállomás található, ám a távolsági buszpályaudvar nem itt van, hanem a 2008 januárjában műemlékké nyilvánított épülettől kb. 1000 méter távolságban.[60]

Helyi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett főleg a belvárosban Mercedes és Ikarus típusú autóbuszok szállítják az utasokat. A pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. 51 és a Mecsekbusz Kft. 49 százalékos tulajdonában lévő PK Zrt. 2009. január 20-án 2,2 milliárd forint plusz áfáért eladta mintegy 150 buszból álló járműparkját a PK Zrt. és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek, majd rögtön 148 busz tíz éves bérletére kötöttek szerződést – évi 2,1 milliárd forint bérleti díjért – úgy, hogy előre kifizettek 2 milliárd forintot, úgynevezett rendelkezésre állási díj gyanánt.[61] Páva Zsolt polgármester büntetőfeljelentését követően, 2009. június 17-én nyomozást indított a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság.[62] A városnak jelenleg az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköze, mivel az 1913-tól beindult villamosforgalmat 1960-ban közlekedéspolitikai okok miatt beszüntették, a síneket mindenfelé felszedték. Egy-két rövid sínpár jelzi az egykori villamos nyomát, amelyet utólag tettek vissza a város több pontján is emlékként.

A közelmúltban többször felmerült egy új villamosvonal létesítése, amikor Pécs, Debrecennel karöltve csatlakozott a Civitas programhoz.[63] A tervezet azonban – nagy kiépítési költségei miatt – nem valósult meg és egy időre lekerült a napirendről. Elemzők szerint a város szerkezete miatt nem érdemes a jövőben villamost építeni, hiszen az csak az átszállási kényszert növelné. 2012 októberében a város új tömegközlekedési cége a Tüke Busz Zrt. a Pécs és Térsége Közösségi Közlekedéséért Egyesülettel karöltve egy hosszú autóbuszvonalakból álló, a kényszerű átszállások számát mintegy harmadával csökkentő hálózat bevezetését helyezte előtérbe, melyet 2014 februárjában az utazóközönség használatára bocsátottak. A peremterületek lakossága átszállás nélkül juthat el a belvárosba, így a város centrális jellegét erősítve 1 átszállással el lehet jutni Pécs egyik végéből a másikba. Az intézkedés jelentős nemzetgazdasági és helyi szinten is érvényesülő megtakarítást érhet el, továbbá hozzájárulhat az utazók számának növekedéséhez is.

A hosszú éveken át dédelgetett villamos terveket a jövőben ennek alapján érdemes lesz átgondolni és a duo-troli rendszer bevezetését kell szorgalmazni, mely az átszállási kényszer további csökkentése mellett lokálisan környezetbarát közlekedési eszközzé válhat a baranyai megyeszékhelyen.

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs nemzetközi, regionális szerepet betöltő reptere Pogány település közigazgatási területén helyezkedik el. Üzemeltetését a község a megyeszékhellyel együtt végzi, forgalmát elsősorban chartergépek adják, a Pécset Béccsel összekötő menetrend szerinti járat a közelmúltban megszűnt. A reptér ma üzletemberek kisgépeit fogadja, illetve a nyári turisztikai szezonban néhány utazási iroda közösen a reptérről indít gépeket Korfura. 2008. január és november között a kimutatások szerint a belföldi forgalomban 2061 induló és 2057 érkező utast regisztráltak, míg a külföldi ágazat 1783 induló és 1731 érkező személyt tett ki.[64] 2010. júniusától hetente ismét chartergépek indulnak a pogányi légikikötőből Korfura és Burgaszba (Bulgária). Ugyanaz az Embraer 120 típusú, harminc személyt szállítani képes gép viszi majd az utasokat, ami korábban is járt Pogány és a görög tengerpart között.[65]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Tudományos Akadémia pécsi épülete
A Barbakán és környéke
PTE a Bölcsészet- és Természettudományi Kar épülete
A Kispál és a Borz együttes 2010-ig Pécs kulturális életének szerves része volt
Színes fények játszanak a Barbakán falán egy pécsi fesztiválon

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős, amely szimfonikus zenekarának, a 2011-ben 200 éves fennállását ünneplő Pannon Filharmonikusoknak köszönhető. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik az ország legnagyobb hallgatói létszámú egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 34 000 hallgatóval.

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva.(2008-as adat[66]) 2008-ban Pécsen az általános iskolások száma 9342 volt, a középiskolásoké 10493.[66] Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felmérése szerint az óvodások, általános iskolások és középiskolások száma összesen 24182 volt az elmúlt évben. (ebbe bele tartoznak a többcélú intézmények is.)

Nagy Lajos király alapított először egyetemet Pécsett 1367-ben, ez volt az ország első egyeteme. Nagyon keveset tudunk róla, azt sem tudjuk pontosan, mikor szűnt meg. Az intézmény 1982-ben vette fel a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) nevet majd Pécsi Tudományegyetemmé (PTE) nevezték át. 2006 szeptemberében bevezették az Európai Unió által kezdeményezett modern oktatási struktúrát, a bolognai folyamat néven ismert felsőoktatási rendszert, mely lehetőséget ad a hallgatóknak, hogy részesei lehessenek egy dinamikusan fejlődő, átjárható európai felsőoktatási rendszernek. Ebben a rendszerben a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések helyett a diákok előbb alapképzési (BA, BSc) végzettséget kapnak, majd mesterképzési diplomát (MA, MSc) szerezhetnek, s ha a tudomány érdekli őket, akár doktori képzésbe (PhD, DLA) is léphetnek.[67]

Az egyetemen kívül még itt működik a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola is.

Pécsett található Magyarország első, kifejezetten romák számára létrehozott középfokú oktatási intézménye, a Gandhi Gimnázium.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsi múzeumok, galériák és kiállítóterek ábécésorrendben:

Egyéb művelődési intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Téli Mecsekoldal

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlő és Bor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlő levelek a székesegyház kapuján
A Pezsgőház épülete a Szent István téren

A mai Magyarország területén a pezsgőgyártást a Littke család indította el 1859-ben, Pécsen. A Littke pezsgőgyár az 1900-as évek elejére érte el fénykorát. Napjainkban is palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőket, valamint saját termelésű borokat készítenek. A Szent István téren található Pezsgőház alatt húzódó, Európában a legmélyebb, közel 2 km hosszúságú, ötszintes pincerendszer eredete egészen a 14. századig vezethető vissza.[68] Szőlőfürtökkel díszített római oltár-kő, szőlőindákkal és fürtökkel ékesített bronzlemezes ékszerszekrény, a borok fogyasztására szolgáló kecses formájú üvegpoharak, valamint írásos dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Probus császár (276282) uralkodása idején már folyt a szőlőtermelés Pécsett.[69] Bizonyítékok vannak a Frank Birodalom időszakából is a pécsi szőlőtermesztésre. Mivel a honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak már a szőlővel (a bor szavunk is ótörök eredetű), így nem csoda, hogy az itt talált szőlőt megbecsülték.[70] A Szent István által 1015-ben Pécsváradon létesített bencés apátság alapítólevelében a király által adományozott 41 falu lakói között „110 vinoratis” szerepelt.[71] A török hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc alatti rácdúlás és a szabad királyi városi korszak előtti püspökséggel folytatott csatározások visszavetették a szőlőtermelést, s ezzel együtt a bortermelést is. Csak azután, hogy Pécs szabad királyi városi rangra emelkedett alakult ki, hogy családi és közösségi események kezdtek kötődni a szőlőkbe járáshoz, a szürethez, a pinceszerekhez. Ekkor alakult ki a „pécsi tüke” fogalma. A város legelismertebb személyei voltak, visszamenően igazolható városi polgári léttel és család tulajdonában lévő szőlővel. Az 1840-es években nagyjából 1460 hektáron termesztettek szőlőt, s évente 3600 hektoliter körüli bor került a pincékbe.[72] A pécsi szőlőtermesztésre nagy csapást mért az itt is megjelenő filoxéra, mely 1887 tavaszán jelent meg először. Amerikai vadalanyokba oltott vesszőkkel történő újratelepítéssel sikerült megfékezni a hatalmas anyagi károkkal járó vészt.[73] A 20. században az államosítás és privatizáció után talán nyugodtabb vizekre evez a borkultúra a térségben. A borhoz és a gasztronómiához egész sor esemény kapcsolódik Pécsett, mint például a világon egyedülálló Pécsi Bordalfesztivál, valamint országos és nemzetközi hírű borpincék nőtték ki magukat a térségben.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi dóm
A pécsi zsinagóga főbejárata
A 2010-ben felújított Kossuth tér
Lakatok hemzsegnek a szerelmesek lakatjainál

Pécs 2009-ben 125 ezer turistát látott vendégül hivatalosan, a vendégéjszakák száma pedig 240 ezer volt. Ausztria legjelentősebb tesztmagazinjának (Bus&Hotel) 2010. februári számában Pécs a világ 20 legjobb úti célja között volt.[74] A New York Times 2013-ban olvasóinak Pécs városát is ajánlja egy 46 helyszínből álló listán (a 38. helyen).[75][76][77][78] Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 201 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 16. legnépszerűbb települése.[79]

Pécs utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek, a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a Káptalan utcai „múzeumnegyed”, a skandináv típusú lakótelep - Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa.[80]

Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található.[81] Pécsett egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Pécsett virtuális sétát lehet tenni a város honlapján,[82] valamint létezik a város nevezetességeiről hangos ismertető is.[83]

A város körül számos szabadidős program közül lehet választani. A Mecsextrém park Pécstől 2 km-re a 66-os főút mellett helyezkedik el.[84] A Mecseki Kisvasút a város állatkertje és vidámparkja között közlekedik 570 méter távon, mellyel az ország legrövidebb vonalú kisvasútja.[85] Pécs egyik új turistacsalogatója a szerelmesek lakatjai, amelynél lakatok lógnak fürtökben vaskerítésekről. Kezdetben csupán egy kerítésre kulcsolták a szerelmesek lakatokat, ma már többet is létrehoztak.

Templomok, vallási épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tass Olga tornász, Pécs egyetlen olimpiai aranyérmese
Jakabos a 400 méteres vegyes úszás eredményhirdetése után az eindhoveni 2010-es rövid pályás úszó-Európa-bajnokságon

Pécs sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza. Nemzetközi méretekben alig mutatkoztak látványos eredmények Pécs sportéletében, de megvan minden, amit egy közösségnek az egészség, a mozgás és szépség, a becsületes versenyzés keretei között megadhatott. Bizonyára megvoltak ezek a keretek korábban is, hiszen vannak adataink arról, hogy pécsi ifjoncok célba lőttek íjaikkal, vagy, hogy labdáztak és korcsolyáztak a várkertben. De mint a szabadidőt kitöltő, csoportos programokra is alkalmas tevékenység, csak a 19. században jelent meg a sport a város életében. Pécs egyetlen olimpiai aranyérmese Tass Olga tornász, edző, akinek férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó. Az ismert pécsi sportklubok közé tartozik a Pécsi VSK férfi kosárlabda szakosztálya (PVSK-Panthers) és a Pécsi Női Kosárlabda Kft. (Mizo Pécs 2010), a Pécsi Mecsek FC (PMFC) labdarúgó csapata,[87] valamint a PVSK-Füszért férfi vizilabda csapata, és a város első univerzális szabadidőcentruma, egyben teniszközpontja, az 1995-ben létesült Hotel Makár Sport & Wellness (MTSC) [88] A PVTC (Pécsi Városi Tenisz Club) uránvárosi központja, melyben tíz szabadtéri és négy fedett pályája épült, 2009. májusában került átadásra.[89]

A pécsi sportolók közül a legismertebbek a korábbi női kosárlabdázók (Mizo Pécs 2010), Rátgéber László edző és egy két labdarúgó, mint a válogatott Gera Zoltán vagy Dárdai Pál.

Knoch Viktor a 2006. évi téli olimpiai játékokon hatalmas meglepetésre a rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában a döntőbe jutott és végül az 5. helyen végzett. Ezzel 26 év óta a legjobb magyar eredményt érte el a téli olimpiák történetében.

Úszásban igazi sikereket ért el Hosszú Katinka a 2009-es római világbajnokságon, ahol 400 m vegyesen 4:30,31 perces idővel világbajnokság- és Európa-csúcsot úszva aranyérmet nyert.[90] Ezen felül 200 méteres vegyesúszó számban[91] és 200 m pillangón bronzérmes helyezést ért el.[92] 2010. március 15-én kimagaslóan eredményes sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

A 2010-es úszó-Európa-bajnokságon Budapesten 400 méteres vegyesúszásban ezüstérmes, majd a rövidebb távon 200 méteren Európa-bajnok lett. A női 4×200-as gyorsváltó tagjaként is aranyérmet nyert, valamint 200 méteres pillangóúszásban is nyert, Jakabos Zsuzsanna előtt.[93][94][95]

2009-ben a magyarországi szövetségek döntése szerint búvársportban Pusztai Máté (víz alatti hoki) első helyen, illetve gyorskorcsolyázásban Knoch Viktor (PKSE) a második helyen végzett.[96]

A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a magyar csapat egyik fogadalom tevője (Kásás Tamás mellett) Jakabos Zsuzsanna volt.[97] Pécsiek az olimpián érmet nem szereztek, ám a kézilabdázó Putics Barna és az úszó Hosszú Katinka (400m vegyes úszásban) 4. helyen végzett. Pontot szerzett még 6. helyével női sportpisztolyban Csonka Zsófia is. Financsek Gábor a vegyes váltó tartaléktagja volt, Jakabos Zsuzsanna 200m pillangóban a 7. helyen végzett, Hosszú Katinka a 200m vegyes úszás döntőjében a 8. helyet szerezte meg.

Sors Tamás a 2008-as és a 2012-es paralimpiai játékokon egyaránt aranyérmet szerzett S9 kategóriában 100 méter pillangóúszásban (2008-ban a magyar csapat egyetlen aranyérmese lett). Ezen a számon 2010-ben világbajnok, 2009-ben rövidpályás világbajnok lett.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pécsi tévétorony lábánál

Televízió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsen jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:

  • Pécs TV - A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának teljes tulajdonában álló Pécs TV a hazai televíziózás történetében először valósította meg a 24 órás, azaz a nonstop műsorszolgáltatást.[98] A Lyceum utcai központú tévécsatorna az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének tagja[99] A televízió az UHF 46-os frekvencián Pécsett és 18–30 km-es vételkörzetében fogható. A potenciális nézőszám 250-260.000 fő.[100]
  • Pannon Televízió - Közéleti és kulturális hírcsatorna Pécsen, Hosszúhetényben, Hirden és Komlón. A televízió potenciális nézőszáma 100.000.[101]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban fogható országos rádióadók: MR1[102], MR2[103], MR3[104], MR4[105], MR6[106], Class FM[107], Neo FM[108]

Helyi üzemeltetésű rádióadók:
  • Rádió 1 Pécs 90,6 MHz[109]
  • Rádió Aktív Pécs 94,6 MHz (2006-)[110] (2008 óta csak 12:00-16:00 óra között sugároz)
  • Mária Rádió 94,6 MHz (2008-)[111] (a Rádió Aktív Pécs frekvenciáján amikor az nem sugároz)
  • Periszkóp Rádió 97,1 MHz[112]
  • Remete Rádió 87,8 MHz (2004-)[113] (16:00-20:00)
  • Origó-ház Rádió 87,8 MHz[114] (H-P 16:30-20:30 Sz-V 09:00-13:00)
Korábban működő (megszűnt) helyi rádióadók:
  • Pécsi rádió 90,0 Mhz[115]
  • Expo Rádió 90,6 Mhz (2000 körül)[116]
  • Mambó Rádió 90,6 Mhz
  • Szubjektív Rádió 91,75 MHz (1999 előtt)[116]
  • Remény Rádió 94,6 MHz (2000-2006)[117]
  • Fordan-Zengő Rádió 101,2 MHz (1996-2001)[116]
  • Juventus Rádió 101,2 MHz (2001-2005)[118]
  • Mediterrán Rádió 101,2 MHz (2005-2011)[119]
  • Publikum Rádió 101,2 MHz (1995-)[116]
  • Rádió 2000 102,2 MHz (2000 körül)[116]
  • Dráva Rádió 104,4 MHz (1999 előtt)[116]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke 2005-2010 között
Zsolnay Vilmos keramikusművész
Hamerli János kesztyűgyáros
Dárdai Pál évekig volt a PMFC labdarúgója
Tarr Béla filmrendező
Molnár Farkas építész, festő
Victor Vasarely alkotása Pécsett
Bársony György Szent Ferenc-szobra a ferences templom mellett
Eötvös József gitárművész, zeneszerző

Pécsett születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécsett éltek vagy élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem pécsi születésű, de élete során huzamosabb ideig Pécsett élő közismert személyek (a Pécsett születettek nem itt, hanem a Pécsett születtek között vannak felsorolva):

Pécsett játszódó regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kantate hőse, Regen Richard orgonaművész és komponista a kiegyezést követő időszakban, Németország déli részéből érkezik meg Pécsre. Beteg felesége még a vonaton meghal, így a művész támasz nélkül lát hozzá a püspök szolgálatában nagyralátó zenei terveinek megvalósításához. A pécsi dóm karnagyaként pezsgő és európai színvonalú zenei életet szeretne létrehozni. A megnyerő művészemberre felfigyel, és a kegyeivel halmozza el a városban élő nagyszámú és fölötte csinos gyengébb nem is. Minden sikere és korábbi tragédiái mellett is eltörpül azonban Regen beteljesíthetetlen vágya és új fájdalma, amelynek tárgya felesége első házasságából származó leánya, Jenny.

A kisregény a Kantate folytatása. Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely. Életének mégis sok eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához, aki a Mohácsi-szigeten építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt. A regény óriási szenvedélyekről, művészetről, szerelemről, szülői szeretetről szól. A hősök életmenetét egészen fantasztikus körülmények között követi. A cselekmény a romantikus fordulatok és megrendítő egybejátszások ellenére sem szerves, inkább az egyes figurák, helyzetek, hangulatok megragadása szerencsés. Nem mentes a közvetett társadalomkritikától sem, annak ellenére, hogy ez általában elnéző anekdotába hajlik.

Az 1850-es évek Fünfkirchenjében, amikor még német szóval tereferéltek a városka polgárai, valamely tekervényes utcában volt egy kis bolt. Oroszlay Miklós hangszer és nürnbergi áru kereskedése. Ebben az öreg, igénytelen boltban találkozunk először a regény szereplőivel, de ők már magyar emberek. A vén Oroszlay Miklós, boltos, azután két fia, a világot járt nyughatatlan Tamás és a művészetekről álmodozó, de szorgalmas, kitartó kereskedő, Vilmos. Utóbbi a regény hőse is, ő lesz az, aki hosszas készülődés után a mecsekalji városkájának halhatatlanságot ad, világra jön a híres pécsi majolika. A szereplők mögött láthatóvá válik egész Fünfkirchen, a biedermeier-hangulatok kényelmes álmaiból nehezen ébreszthető lakosság, akik a gyárkémények magasba szökő füstje mögött csak nehezen eszmélnek rá, hogy új korba értek.

  • Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától

Szatirikus-misztikus krimi Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a Mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.

Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes I. Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét. Találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.

A mű színtere, Pécs városa, a regényben Sótként szerepel. A város neves oktatási intézménye a cisztercita főgimnázium, amely szigorú elveivel messze földről ide vonzotta a diákokat. A regény főhőse Timár Virgil, a csak a tudományoknak élő szerzetes, akinek sikerült kialakítania az érzelmektől mentes, ezért kiegyensúlyozott és elmélyülten békés szellemi életet. Tanítványai között felfedezte magának Vágner Pistát, akinek csillogó szelleme, mohó tudásvágya szinte meghatotta. A fiú magánéletén keresztül megismerte, mi a nyomor, a kiszolgáltatottság - és főként felfedezte önmagában, mi a részvét. Amikor Pista kétes múltú anyja meghalt, fiává fogadta a gyermeket.

Idézetek Pécsről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ágoston téri templom vörös színben pompázó frontja
  • Arany JánosToldi estéje” című költeményében, az Ötödik ének 12. versszakában az I. Lajos által alapított pécsi egyetem szerepel.[121]: „Nem egy azok közül látogatta Pécset,/Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset;”
  • Cseh Tamás egyik szerzeményének címe „Pécs”, szövegét Bereményi Géza írta.[122]
  • Haas Mihály (1845).[123]: „Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni.”
  • Haas Mihály[124]: „Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését.”
  • Náray János[125]: „Utcái keskenyek, s ó modor szerint rendetlenek, az egyik ház beljebb, a másik kijjebb állván; most azonban a nemes város, az új építkezéseknél nagyon figyel az irányra…”
  • Richard Bright (angol orvos): „Délről nézve a város elragadó látványt ad. Egy mészköves sziklagerinc oldalában fekszik. Egyik másik ház benne feltűnően nagyméretű és mivel a templomok egy két kistoronnyal vannak ellátva és mindegyik kolostor ugyanannyival, így az egész nagyobb külsővel bír, mint amilyen az ember egy alig 9000 lakost számláló várostól várna.”
  • Fényes Elek: „…a belvárosi házak általában csinosak, egészséges és kényelmes lakást nyújtanak, csaknem mindnyájának van udvara, kertve… A külvárosi házak azonban még többnyire zsuppal födvék, alacsonyak és többnyire nedvesek.”
  • Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról: „Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit.”[126]
  • Weöres Sándor: Rongyszőnyeg: „Pécs az ország déli városa,/néha télen is meleg van itt,/Jakabhegy és Tettye hajlatán/januárban hóvirág virít. ”[127]
  • Bertók László: "Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt? Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?"[128]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pécs testvérvárosairól röviden[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eszék (horvátul Osijek, németül Essegg, latinul Mursia) város a mai Horvátországban. Graz (szlovénül Gradec, csehül Štýrský Hradec, németül Gradec) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa illetve második legfontosabb egyetemvárosa. 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt. Arad ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát 1132-ben említik először. Kütahya 930 méterrel fekszik a tengerszint felett, a Porsuk folyó partján. Egyre iparosodó mezőgazdasági vidék központja. Lahti (svédül Lahtis) egy 98 413 főt számláló finn város (2005), Vesijärvi tó partján. 1905-ben nyerte el a városi rangot. A város szimbóluma egy égő vasútkerék. A hegyhátra épült város domborzata, a finn átlagnál sokkal dombosabb. Lyon város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió és Rhône megye székhelye. Párizs után a legnagyobb agglomerációval rendelkezik. Az 1999. évi népszámlálás szerint a város lakóinak száma 445 452 volt, elővárosaival együtt 1 648 216. Olomouc (archaikus magyar nevén Alamóc, németül és ma használt magyar nevén Olmütz, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium) törvényhatósági jogú város Csehországban, Morvaország középső részén. Seattle az Egyesült Államok északnyugati régiójának (Pacific Northwest) legnagyobb városa Washington államban, Puget Sound és a Washington-tó között terül el, 174 km-re délre a kanadai határtól. Szlivennel 1968-1990 között állt fenn a kapcsolat, 2001. májusában kerül sor az együttműködési megállapodás aláírására a kapcsolat folytatása céljából.

Pécsi panorámakép

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  2. ^ a b Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  3. A világörökség része
  4. www.okm.gov.hu, Oktatási és Kulturális Minisztérium oldala, Az Oktatási Évkönyv 2008/2009 letölthető PDF-formátumban.
  5. Pécs kulturális központ
  6. ^ a b Pécs nevezetességei
  7. www.pbkik.hu, 2007. március 30., péntek, Szabó Ágnes - Élményfürdő, újabb négycsillagos szállodák Pécsett, olvasva: 2009. december 18.
  8. www.bama.hu, 2008. február 22., Kaszás E. - Már építik a pécsi Búza téren a Corsót, olvasva: 2009. december 18.
  9. www.peh.hu, Elindult a Sopianae-terv, épül a Déli Ipari Park
  10. [Pécsre áramlik a tőke www.origo.hu, 2008. július 17. - Pécsre áramlik a tőke]
  11. www.hetek.hu, 1998. április 4. (II/14), HOFFMANN ZSOLT - Pécs, a toleráns város
  12. www.livcomawards.com, Az Élhető Települések nemzetközi díjának hivatalos oldala (angolul)
  13. www.ddrkh.hu, 2008. november 12. - Pécs második lett az Élhető Települések döntőjében
  14. Dercsényi 1966. 55.p.
  15. FNESZ. 1978. 505.p.
  16. Györffy-Árpád-kor 1987. 357.p.
  17. Pécs klímája
  18. Pécs domborzata
  19. www.cograf.hu
  20. www.aquincum.hu, ÚJKŐKOR (Neolitikum) Kr. e. 6. évezred – 5. évezred vége
  21. ^ a b pécsi egyházmegye honlapja
  22. Szenzációs ókori leletek Pécsett
  23. ^ a b első keresztény temetők
  24. ^ a b http://cograf.hu/lexikon/foldrajz/pecs.html
  25. www.crnl.hu, A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán talált római kori temetőrészlet
  26. www.efott2000.hu
  27. Milyen volt Pécs városa a török korban?
  28. www.ujkor.jpm.hu - Gál Éva írása
  29. www.ujkor.jpm.hu - Gál Éva írása folyt.
  30. Pécs lakossága
  31. ^ a b www.oroksegjetek.hu
  32. A Mecsek környéke. Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben
  33. [1]
  34. Magyarország egy kicsit Pécs lesz 2010-ben, 2009. február 27., www.kultura.hu
  35. www.bama.hu, Egyre több az idegen szó, jó turistavonzó az EKF - 2010. június 1.
  36. www.heraldika.hu
  37. ^ a b Pécs jelképei
  38. www.bama.hu, Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett, 2009. május 22. 07:52 Forrás: MTI, olvasva: 2009. szeptember 23.
  39. Pécs Szabad Királyi Város Diplomája Mária Terézia-Bécs, 1780. január 21. Facsimile kiadás, BML-Pécs. 2002. 67-68.p. A szöveget fordította Dr. Tímár György
  40. Pécs címerének története
  41. Castiglione Endre. A magyar városok címerei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. ISBN 9632202597 (1975) 
  42. A pécsi kisebbségi önkormányzatok képviselőinek listája Pécs hivatalos oldalán
  43. A Pécsi Önkormányzat oldaláról Olvasva: 2008-02-11.
  44. Baranya megye, 2004. év
  45. Baranya megye, 2004. év
  46. Baranya megye, 2005. év
  47. ^ a b Pécs, a határtalan város, 2007
  48. http://www.bama.hu/baranya/gazdasag/bezar-a-pecsi-elcoteq-1500-an-kerulnek-utcara-405541
  49. http://hvg.hu/itthon/20131115_Elbocsatasok_jonnek_a_PTEn_oktatok_is_me
  50. http://www.bama.hu/baranya/kozelet/zsolnay-gyar-a-cegvezetot-felfuggesztettek-leepites-kezdodott-528497
  51. http://www.bama.hu/baranya/kozelet/eltunt-a-nagy-pecsi-hitel-kerdes-vegul-ez-nyereseg-lesz-e-530094
  52. Juhász Béla beszámolója a tűzről.
  53. www.lib.pte.hu
  54. Huszonötmilliárdba került…, www.nol.hu, olvasva:2009. július 27.
  55. - Március 31-én átadják az M6-os autópályát, 2010. február 21.
  56. www.bama.hu, 2009. november 24., Időre elkészül az M6-os autópálya - videó, olvasva: 2009. december 18.
  57. www.idokep.hu, Pécs
  58. www.sketchup.google.com, Pécs railway station
  59. www.helyitema.hu, Holtvágányon a pályaudvar ügye, 2009. szeptember 25.
  60. www.pecsinapilap.hu, Műemléki védettséget kapott a pécsi vasútállomás - 2008-01-19
  61. www.origo.hu Nyomoznak az eladott városi buszok miatt Pécsett, 2009. június 22., olvasva:2009. június 23.
  62. www.bama.hu Rendőrség vizsgálja a pécsi autóbuszok eladását, 2009. június 22., olvasva:2009. június 23.
  63. Az infrastruktúra nem tud lépést tartani a változásokkal
  64. "Hamarosan meghirdethetik a pécs-pogányi repteret" 2009. február 6.
  65. Ismét indulhatnak chartergépek - 2010. március 21.
  66. ^ a b Közoktatási intézkedési terv
  67. A Pécsi Tudományegyetem hivatalos oldaláról.
  68. Pécsi Pezsgőház
  69. Fülep Lajos: Sophiane: a római kori Pécs. Pécs, 1975.
  70. www.borportal.hu
  71. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963.
  72. www.korunk.org, Szőlők Pécsett 1918-ig, olvasva:2009. június 24.
  73. Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon. Bp., 2005.
  74. www.penzcentrum.hu,
  75. www.origo.hu, Pécset ajánlja a New York Times, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10.
  76. www.mno.hu, New York Times: Pécs a világ legvonzóbb célállomásai között, 2013. 01. 14. - olvasva: 2013.02.10.
  77. www.magyarhirlap.hu, New York Times: kulturális ötvözet Pécs városa, 2013. 01. 28. - olvasva: 2013.02.10.
  78. www.nytimes.com, The 46 Places to Go in 2013, 2013. 01. 11. - olvasva: 2013.02.10.
  79. Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)
  80. Pécs a kulturális főváros 2010-ben
  81. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal oldaláról. Utolsó módosítás dátuma: 2006 december 21. Olvasva: 2008-02-10.
  82. Virtuális séta a város honlapján
  83. Hangos ismertető Pécsről a www.infomap.hu oldalán.
  84. A mecsextrém park hivatalos oldala. Olvasva:2009. április 13
  85. Az állatkert hivatalos honlapja
  86. Unesco magyarországi honlapja
  87. PMFC honlapja
  88. Makártanya. A 2010. évi fejlesztések eredményeként létrejött az ország egyik legnívósabb teniszcsarnoka, 3 db PROFLEX borítású teniszpályával.
  89. www.pvtc.hu, 2009 májusi első játékok, olvasva:2009. június 1.
  90. Szenzáció!!! Hosszú Katinka világbajnok!”, sporthirado.hu, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 3.) 
  91. Hosszú Katinka szerezte az első magyar érmet a világbajnokságon”, nso.hu, 2009. július 27. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 3.) 
  92. Újabb érmek: Cseh ezüstje után Hosszú ismét bronzot szerzett”, nso.hu, 2009. július 30. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 3.) 
  93. Úszó Eb: Hosszú ezüst-, Jakabos bronzérmet nyert 400 m vegyesen”, mti.hu, 2010. augusztus 9. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 13.) 
  94. Magyar örömünnep a Szigeten: három arany!”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 12. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 12.) 
  95. Úszó Eb: Hosszú első, Jakabos második női 200 m pillangón”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 15. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 15.) 
  96. www.bama.hu, Sportágak, melyekben a baranyaiak az év legjobbjai, olvasva: 2009. december 15.
  97. London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
  98. www.pecstv.hu, Bemutatkozás
  99. Az Európai Nagyvárosi Televíziók Egyesületének hivatalos oldala.
  100. www.pecstv.hu, Szolgáltatások.
  101. Pannon Televízió
  102. MR1 - Kossuth Rádió - FM 104,6 MHz
  103. MR2 - Petőfi Rádió - FM 103,7 MHz
  104. MR3 - Bartók Rádió - FM 107,60 MHz
  105. MR4 - Nemzetiségi adások - 873 KHz (AM, KH)
  106. MR6 - A régió rádiója - FM 101,7 MHz
  107. Class FM
  108. Neo FM
  109. Rádió 1 Pécs
  110. Rádió Aktív Pécs
  111. Mária Rádió
  112. Periszkóp Rádió
  113. Remete Rádió
  114. Origó-ház Rádió
  115. Pécsi rádió
  116. ^ a b c d e f Magyar Éter 1999 - Médiaévkönyv
  117. Remény Rádió
  118. Megszűnt rádiók
  119. Megszűnt a Mediterrán Rádió
  120. Magyar Elektronikus Könyvtár - Tímár Virgil fia
  121. www.magyar-irodalom.elte.hu, Arany János - Toldi estéje - Ötödik ének
  122. Cseh Tamás: Pécs, olvasva: 2009. április 26.
  123. Változó világ honlapja
  124. TVT Általános iskola honlapja
  125. Pécs szabad királyi város iparstatisztikai leírása, Hetilap, 1845. június 3., Pest
  126. MEK honlapjáról kiírva
  127. www.digitus.itk.ppke.hu
  128. www.pecs.hu Az idei díszpolgár Bertók László Kossuth-díjas költő, olvasva: 2009. július 16.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a Pécs címszóra a Wikiszótárban!
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Pécs témájú leírást.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Linz, Vilnius
Európa kulturális fővárosa
2010
Essen és Isztambul mellett
Következő:
Turku, Tallinn