Pogány (település)
| Pogány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dragovácz Ágnes[1] | ||
| Irányítószám | 7666 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1123 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 97,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pogány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pogány
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 45,98463°, k. h. 18,26039° | |||
| Pogány weboldala | |||
Pogány község (horvátul Poganf [3], németül Pogern) Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Pogány Pécstől délre az 58-as főút közelében fekszik, Pécsudvardtól délnyugatra.
Története[szerkesztés]
A Baranyavártól Harsányon és Gyűdön át Pécsre vezető egykori romai út Pogányt is érintette.[4]
A település neve először 1181-ben fordult elő különböző alakokban: Pogan, Bugan, Pugan, Pokan. 1190-ben „Pagan-villa”-baf [5] való egyházi nemesek tanúként szerepeltek.
A község neve a 14. században szerepelt a pápai listán és saját parókiával is rendelkezett. 1334-ben Pogánynak András nevű papja volt. Temploma, amelynek romjai már a múlt század közepén sem látszottak állítólag Szent Borbálának lett szentelve.
A 15-16. században csak annyit árulnak el a források, hogy a falu a pécsi püspökség birtoka.f [5] Miután a törökök elfoglalták Baranyát, a falunak 9 adófizetője volt: két Tót és egy Kovács nevezetű.f [5] 1582-ben egy háza volt a településnek. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a 17. században újratelepült. Ebben az időben Zrínyi Ádám volt a tulajdonos és három szerb lakosa volt.
A 18. században a szerbek mellé baranyai bosnyákok érkeztek. Ezután a szerbek elhagyták Pogányt.
1703-ban a császári oklevélben a pécsi püspök tulajdonaként jelenik meg a falu.f [5] 1714-ben Pogány a szalántai plébánia filiája volt.f [5][6]
Az 1757. évi canonina visisatioban a községben 62 házaspár lakott és 223 gyónóképes lélek volt.f [5] Ekkor a községet Pogannak hívták.
1845-ben alapították meg az iskolát. Az iskolaépületben van egy osztályterem és egy tanítói lakás.f [5]
1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótárban a következő áll a faluról: „Pogány horvát falu, Baranya vármegyében, völgyben, szétszórva. Fekete agyag földje terem buzát, rozsot, kukoriczát. Lakja 730 katholikus, kik nem épen szorgalmasok, hanem káposztából sok pénzt bevesznek. Földesura a pécsi székesegyház.”
1891-ben megalapították az evangélikus iskolát is, ahova a német gyerekek jártak. Az evangélikus lelkész Pécsről, a katolikus pap pedig Szalánta-Németiből jött kéthavonta.
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Nemzetiségek[szerkesztés]
2001-ben lakosságának 8.8%-a horvát, 8,7%-a pedig német nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Pécs-Pogány repülőtér
- Pogányi-tó
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pogány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ horvát név
- ↑ Pogányi Hírek 1995. 2. szám
- ^ a b c d e f g MGS
- ↑ Merényi: Domsics. 14. oldal
Források[szerkesztés]
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ MGS: Magyarország geographiai szótára
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||||||||
