Pogány (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pogány
Pogány címere
Pogány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsi
Jogállás község
Polgármester Dragovácz Ágnes[1]
Irányítószám 7666
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 1183 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 97,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pogány  (Magyarország)
Pogány
Pogány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 05″, k. h. 18° 15′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 05″, k. h. 18° 15′ 37″
Pogány  (Baranya megye)
Pogány
Pogány
Pozíció Baranya megye térképén
Pogány weboldala

Pogány község (horvátul Pogan[3], németül Pogern) Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pogány Pécstől délre az 58-as főút közelében fekszik, Pécsudvardtól délnyugatra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baranyavártól Harsányon és Gyűdön át Pécsre vezető egykori romai út Pogányt is érintette.[4]

A település neve először 1181-ben fordult elő különböző alakokban: Pogan, Bugan, Pugan, Pokan. 1190-ben „Pagan-villa”-ba[5] való egyházi nemesek tanúként szerepeltek.

A község neve a 14. században szerepelt a pápai listán és saját parókiával is rendelkezett. 1334-ben Pogánynak András nevű papja volt. Temploma, amelynek romjai már a múlt század közepén sem látszottak állítólag Szent Borbálának lett szentelve.

A 15-16. században csak annyit árulnak el a források, hogy a falu a pécsi püspökség birtoka.[5] Miután a törökök elfoglalták Baranyát, a falunak 9 adófizetője volt: két Tót és egy Kovács nevezetű.[5] 1582-ben egy háza volt a településnek. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a 17. században újratelepült. Ebben az időben Zrínyi Ádám volt a tulajdonos és három szerb lakosa volt.

A 18. században a szerbek mellé baranyai bosnyákok érkeztek. Ezután a szerbek elhagyták Pogányt.

1703-ban a császári oklevélben a pécsi püspök tulajdonaként jelenik meg a falu.[5] 1714-ben Pogány a szalántai plébánia filiája volt.[5][6]

Az 1757. évi canonina visisatioban a községben 62 házaspár lakott és 223 gyónóképes lélek volt.[5] Ekkor a községet Pogannak hívták.

1845-ben alapították meg az iskolát. Az iskolaépületben van egy osztályterem és egy tanítói lakás.[5]

1851-ben kiadott Magyarország geographiai szótárban a következő áll a faluról: „Pogány horvát falu, Baranya vármegyében, völgyben, szétszórva. Fekete agyag földje terem buzát, rozsot, kukoriczát. Lakja 730 katholikus, kik nem épen szorgalmasok, hanem káposztából sok pénzt bevesznek. Földesura a pécsi székesegyház.”

1891-ben megalapították az evangélikus iskolát is, ahova a német gyerekek jártak. Az evangélikus lelkész Pécsről, a katolikus pap pedig Szalánta-Németiből jött kéthavonta.

1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:

„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”

Nemzetiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben lakosságának 8.8%-a horvát, 8,7%-a pedig német nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pogány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. horvát név
  4. Pogányi Hírek 1995. 2. szám
  5. ^ a b c d e f g MGS
  6. Merényi: Domsics. 14. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • MGS: Magyarország geographiai szótára

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]