Magyarhertelend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarhertelend
Magyarhertelend.JPG
Magyarhertelend címere
Magyarhertelend címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Komlói
Jogállás község
Polgármester ifj. Kovács Gyula[1]
Irányítószám 7394
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 620 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarhertelend  (Magyarország)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″
Magyarhertelend  (Baranya megye)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarhertelend weboldala

Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra, Barátúr (2 km) és Bodolyabér (3 km) között fekvő település.

Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: 1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancak a helynévcédulákból tudjuk, hogy 1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték . A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakja a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.

1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napszentély kilátó
  • Római katolikus templom
  • Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat.