Magyarhertelend
| Magyarhertelend | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Komlói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | ifj. Kovács Gyula[1] | ||
| Irányítószám | 7394 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 655 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Magyarhertelend weboldala | |||
Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra, Barátúr (2 km) és Bodolyabér (3 km) között fekvő település.
Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon.
[szerkesztés] Története
A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték . A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakja a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.
1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus templom
- Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyarhertelend Önkormányzatának honlapja
- Magyarhertelend a Vendégvárón
- A Magyarhertelendi Termálfürdő honlapja
|
|||||

