Siklósbodony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siklósbodony
Siklósbodony címere
Siklósbodony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Siklósi
Jogállás község
Polgármester Roll Miklós (FIDESZ)[1]
Irányítószám 7814
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 142 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siklósbodony  (Magyarország)
Siklósbodony
Siklósbodony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 40″, k. h. 18° 07′ 19″
Siklósbodony  (Baranya megye)
Siklósbodony
Siklósbodony
Pozíció Baranya megye térképén

Siklósbodony község Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Siklóstól északnyugatra, Babarcszőlős és Hegyszentmárton szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siklósbodony és környéke már a honfoglalás előtt lakott hely volt. Erre utal a falu területén fekvő régi földvár is.

Nevét az oklevelek 1295-ben már említették Bodun néven.

1290-1300 között Budun, 1332-1335 között Sudun, Bundunh(er), Budun, Budu néven írták.

Siklósbodony-t (Bodony) a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád jobbágyai és rokonsága lakták, akiknek 1295-ben Nadicán volt szőlőbirtokuk.

1300 körül Jakab istván faluja, akkori falunagya szintén Jakab nevű volt.

1304-ből fennmaradt oklevél szerint a Szőllősi nemesek megengedték Ambrus fia Jakab ispánnak, hogy velük szomszédos bodonyi földrészt megvásároljon, azzal a kikötéssel, hogy az ő földjükből nem vásárolhat és nem foglalhat el.

Az 1332-es összeírás szerint papja 30 bani, 1334-ben pedig 19 báni pápai tizedet fizetett.

A falu a XV. században a Siklósi vár tartozéka volt.

A török időkben elnéptelenedett falu lakói Babarcszőlősre költöztek át. A település csak a Rákóczi szabadságharc után népesült be újra. Az újranépesült falu főleg az egykori földvár és az 1754-ben épült templom köré telepedett le.

Siklósbodony a XX. század elején Baranya vármegye Szentlőrinczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 272 lakosa volt, ebből 268 magyar, melyből 269 római katolikus volt.

A 2001-es népszámláláskor 148 lakosa volt, a 2008 január 1-jei adatok szerint pedig 136 lakos élt a településen.

Az 1770-es években a Batthyány család birtoka lett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1754-ben épült. Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Főoltára klasszicizáló, főhajója és szószéke barokk stílusú. Freskóit a XX. század elején készítette Gebauer Ernő pécsi festőművész.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Györffy György: Baranya vármegye
  • Dunántúli Napló
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára (2008).
  1. Siklósbodony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósbodony témájú médiaállományokat.