Bikal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikal
Bikal - Palace.jpg
Puchner-kastély
Bikal címere
Bikal címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Komlói
Kistérség Sásdi
Jogállás község
Polgármester Studer Imre[1]
Irányítószám 7346
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 744 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 44,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bikal (Magyarország)
Bikal
Bikal
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 53″, k. h. 18° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 53″, k. h. 18° 17′ 00″
Bikal (Baranya megye)
Bikal
Bikal
Pozíció Baranya megye térképén
Bikal weboldala

Bikal (németül Wickerl) község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Hegyháton, a Bükkerdő aljában, Mágocstól délkeletre, Mágocs és Egyházaskozár között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bikal nevét az oklevelek 1325-ben említették először Villa Bykol alakban írva. A település ekkor a Szente-Mágócs nemzetségből származó Chama testvére János birtoka volt. A település a török uralom alatt sem néptelenedett el. Az 1554-1556-os adóösszeíráskor itt 15-, az 1586-os összeíráskor pedig 16 házat írtak össze. A török felszabadító háborúk idején a lakosság a környéken folyó hadmozdulatok miatt menekülésre kényszerült. 1696-ban Bikalon 5 családot írtak össze. 1720-as években a faluba római katolikus horvát [3][4][5] és magyar családok költöztek a településre. Az 18. század végén evangélikus németek érkeztek a faluba. 1830-ban a falu a királyi kamara birtoka, ekkor 521 horvát és 540 német nemzetiségű lakos élt a faluban.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Bem József ellen harcoló Puchner Antal Szaniszló császári tábornok lett a falu birtokosa. A II. világháború után Moldvából érkezett csángó magyarok telepedtek le a faluban.

2001-ben már csak lakosságának 6,2%-a vallotta magát németnek, a többiek magyarok.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma:
    • Az 1729-es kánoni látogatás szerint a bikali ideiglenes anyagokból készült templomot a lakosok a saját költségükön sárral és faanyagból építették, náddal volt fedve. Az oltár alsó része téglából és sárból készült, felső részét kilenc papírképből összeragasztott háttér képezi. Védőszentje: Szent Jakab. Van egy harangjuk is. A templom mellett volt egy körülkerített temető. Talán korábban is lehetett temploma Bikalnak, ugyanis a harangon ez a felirat volt olvasható: „Ad honorem spiritus sacti AD 1475”, vagyis a Szentlélek tiszteletére készült az Úr 1475. évében. Nem tudjuk, hogy ma is megvan-e még ez a harang.
    • A kis fatemplomot – nyilván a hívek számának gyarapodása miatt – 1743-ban kibővítették, de a század vége felé már szinte romokban hevert, ezért Eszterházy püspök bezáratta. Sok huzavona volt az új megépítése körül, sem a község, sem pedig a kegyúri család nem igazán akart áldozni a felépítésére. A zsugori özvegyet, Nyitrai Máriát csak nehezen lehetett rávenni, hogy kegyúri kötelezettségét teljesítse. A birtok átvételekor még a korábbi tulajdonos, a Petrovszky fiúk által a helyszínen összegyűjtött téglákat is részben eladta, részben gazdasági épület emelésére használta fel. Csak Winkler Mihály gödrei esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok buzgóságának és anyagi támogatásának köszönhetően készült el. Az új templom 1797-ben lett felszentelve Szent Anna tiszteletére. Bikal vegyes nemzetiségi összetételét tükrözve nem csak magyarul, hanem horvátul és németül is elhangzottak az avató beszédek.
  • Puchner-kastély.
  • Horgásztó.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Croatian Scientific Bibliography Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
  4. Modruš 1/2004. Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
  5. Hrvatski glasnik 22/2007. Sanja Vulić: Jezik i književnost Hrvata u Mađarskoj, str. 8

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikal témájú médiaállományokat.