Mohács
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Mohács | |||
| Fogadalmi templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Mohácsi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Szekó József | ||
| Irányítószám | 7700 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 035 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 169,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 112,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Mohács weboldala | |||
Mohács (horvátul: Mohač, németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi kistérség központja.
Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen.
[szerkesztés] Fekvése
A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.
A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvát–szerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a. A balparti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi kistérség keleti részén, az árvízmentes területeken 15-20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.
A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.
[szerkesztés] Klímája
A mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú térség területén az évi napsütéses órák száma 2060 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,5 - 10,8 oC között mozog, s csak a kistérség északi részén jellemző 10 oC - nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A csapadék évi mennyisége 650-700 mm körül ingadozik.
[szerkesztés] Története
A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.
Az i. e. 1. századtól az 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. Az 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.
A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza. A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.
1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1920-tól a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.
Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.
A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.
[szerkesztés] Nevének eredete
A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.
[szerkesztés] Közlekedése
[szerkesztés] Közút
A város Budapesttől autóval a 6-os, majd az 56-os úton közelíthető meg, ami 190 km. Mohácson hidat is terveznek, de ez valószínűleg csak jóval 2010 után valósulhat meg. A várost elkerüli az 56-os út, az elkerülő szakaszon két körforgalom, és egy felüljáró is van. Közlekedés szempontjából igen kedvező, hogy 2010 márciusára elkészül az M6-os számú autópálya, ami a várostól mindössze 10–20 km-re fog elhaladni.
[szerkesztés] Vasút
Mohácsot egyetlen vasút vonalon lehet megközelíteni. A vonal 1857-ben készült el Mohács és Pécs között. Amely akkor a mai Magyarország 2. személyszállítási vasútvonala lett. 2007-ben a 150.-ik évfordulóra egy gőzvonat szállította az utasokat Pécstől Mohácsig. A személyforgalom Mohács és Villány között igen gyér, ezért nincs kizárva a szakasz személyforgalmának jövőbeni leállítása.
[szerkesztés] Vízi
A város, és Újmohács között már régóta jár a komp minden órában. 2007 októberében adták át a mohácsi határkikötőt, mely az Európai Unió egyetlen folyami határkikötője. Az építkezés összesen hárommilliárd forintba került. A nagyrészt EU-s támogatású beruházással, Bécsből Mohácsra helyeződik át, így a vámbevételek 25%-a Magyarországban marad. A határkikötőhöz 340 méter hosszú partszakasz, valamint iparvágány is tartozik. A létesítmény az 56-os főút mellett fekszik. [1]
[szerkesztés] Gazdaság
Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztenek. A mohácsi kézműipar alapját a város mezőgazdasági termelése, forgalmi helyzete, virágzó kereskedelme teremtette meg. A céhes ipart korán kiszorította a gyáripar, hamarabb, mint az ország sok más, hasonló méretű városában. A város legnagyobb ipari üzeme, a farostlemezgyár az ártéri erdők faanyagát dolgozza föl, termékei viszont részben a mohácsi bútorgyárban kerülnek felhasználásra. Az üzem 2006-2007 során jelentős modernizáláson esett át és Kronospan MOFA Rt. néven folytatja tevékenységét. A város ipari szerkezetében a könnyűipar van túlsúlyban. A város nagyobb üzemei:
- farostlemezgyár
- áruforgalmi és határellenőrzési kikötő
- selyemgyár
- malom
- vasöntöde
- Danubia Zrt.
[szerkesztés] Lakosság
A város lakóinak nemzetiségi összetétele 2001-ben: magyar: 93%; cigány: 2,4%; horvát: 4,7%; német: 9,6%; szerb: 0,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 5,9%.[2]
A kisebbségek nemzeti idenditásának megőrzésében nagy szerepe van az 1988-ban, Darazsácz István vezetésével alakult Zora Táncegyüttesnek. Az együttes repertoárjában makedón, szerb, horvát (bunyevác, sokác, bosnyák) táncok szerepelnek.
[szerkesztés] Lakónépesség alakulása 1990-től
|
|
[szerkesztés] Vallás
A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus: 74,8%; görög katolikus: 0,3%; református: 6,2%; evangélikus: 1,0%; más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,7%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 9,0%.[2]
[szerkesztés] Templomok
- Fogadalmi templom (Római katolikus)
- Belváros plébániatemplom (Római katolikus)
- Ferences templom (Római katolikus)
- Püspök templom (Római katolikus)
- Református templom
- Evangélikus templom
- Szerb-ortodox templom
- Szent Rókus kápolna
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeumok
Kanizsai Dorottya Múzeum
[szerkesztés] Könyvtárak
Mohácsi Jenő Könyvtár
[szerkesztés] Rendezvények
- A mohácsi busójárás
- Nepumuki Szent János ünnepség
- Mohácsi sport és városnapok
- Lovas fesztivál
- Nemzetközi Néptáncfesztivál
- Mohácsi Babfőzőverseny
- Szüreti és Borfesztivál
- Mohácsi csata ünnepségsorozat
- Szeptemberfeszt
- Októberfeszt
[szerkesztés] Oktatás
A városban 8 óvoda és 5 általános iskola működik, emellett 3 középiskolával is rendelkezik.
[szerkesztés] Középiskolák
- Kisfaludy Károly Gimnázium
- Dr. Marek József Szakközépiskola
- Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola.
[szerkesztés] Általános Iskolák
- Széchenyi István ÁMK Általános iskolája
- Brodarics István Általános Iskola
- Park utcai Általános Iskola
- Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola
- Völgyesi Jenő Általános Iskola
[szerkesztés] Óvodák
- Rókus utcai óvoda
- Jókai utcai óvoda
- Brodarics István óvoda
- Park utcai óvoda
- Boldog Gizella Katolikus óvoda
- Eötvös utcai óvoda
- Völgyesi Jenő óvoda
- Szőlőhegyi óvoda
[szerkesztés] Művészeti Iskolák
- Szederinda Alapfokú Művészeti Iskola
- Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola
- Kolping Alapfokú Művészeti Iskola
[szerkesztés] Bölcsöde
Dózsa György utcai Bölcsöde
[szerkesztés] Építészet és látnivalók
[szerkesztés] Széchenyi tér
A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.
[szerkesztés] Városháza
A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban épült. Keleties elemekkel is rendelkezik, mint a sarok- és toronykupolás homlokzat. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.
[szerkesztés] Széchenyi István Általános Iskola
A tér nyugati oldalán található épület 1896-1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.
[szerkesztés] Fogadalmi templom
A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.
[szerkesztés] A három leány szobra / Mohácsi országzászló
Az 1932. 08. 28-án fölavatott szoborcsoport, melyet Martinelli Jenő (1886-1954) szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. Az építmény a város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni, valamint a trianoni traumára kívánt figyelmeztetni. A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak és egyet akarásnak képviselői. Az összefogást még az is erősíti, hogy a sokác és a sváb leány támasztja a magyar középcímet. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán a következő Lessing idézet olvasható:
"Nyújtsatok itt kezet egymásnak, / jöjjetek! / Hadd tartsa meg mindnyája az ő / szokását, hadd vélje anyját szebbnek / mindenkinél, hadd járjon azután a / nyelvetek ezerfelé. A szívnek / csakis egy nyelve van közöttünk".
Az országzászló fontos szerepet játszott a város életében, mivel itt tartották a cserkészavatásokat, a tanévnyitó-ünnepségeket; valamint a Fogadalmi Templom miatt nagyon sok rendezvény a Széchenyi térről indult.
[szerkesztés] Szentháromság-szobor
A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromság-szobor körül volt egykoron Mohács első körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte. A 90-es években az épületet jelenleg üzletek, éttermek és irodák foglalják el.
[szerkesztés] Duna-part
Mohácsot komp köti össze a jóval kisebb Mohácsi-szigetben fekvő Újmoháccsal. A komp mohácsi állomása mellett található a Hotel Csele, valamint a nem messze lévő Nepomuki Szent János szobra. A Dunaparton áll a határőrség, a Vám, és Vízirendőrség közös épülete. A belvárosban, ugyancsak a Duna partján áll a ma is működő selyemgyár, mely 1902 és 1905 között épült.
[szerkesztés] Csatatér Emlékkápolna
[szerkesztés] II. Lajos emlékmű
[szerkesztés] Szepessy park és környéke
A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.
A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.
Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.
[szerkesztés] A hősök parkja
A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér. A tér Mohács német testvérvárosáról, Bensheimról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.
[szerkesztés] Mohácsi Történelmi Emlékhely
A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.
A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versében:
-
- Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
- …virúlj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
- Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!
-
-
-
-
-
-
- (Mohács – részlet)
-
-
-
-
-
-
- Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!
[szerkesztés] Mohács Városi Tanuszoda és Termálfürdő
A mohácsi termálvízre épülő fürdőt 2007-ben nyitották meg. A víz gazdag ásványi sókban, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, fluoridos, magas vas és jód tartalommal rendelkezik. Ízületi, reumatikus panaszokat, sportsérüléseket kezelnek vele, izomlazításra és a szervezet immunitásának növelésére hasznosítják. Nátriumtartalma lehetővé teszi nőgyógyászati panaszok ápolásra. Ivókúra- és inhalációs lehetőségeit is kihasználják.
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Bán István (1922–1984) textilművész
- Bencsik Gábor (1980) evező
- Czógler Alajos (1853–1893) fizikatörténész
- Dunai Tamás (1949) színművész
- Gaál Antal (1905–1975) bányamérnök
- Gábor Éva Mária (1953) Munkácsy-díjas szobrász
- Gál Sándor (1901–1966) színész, énekes művész
- Gálos László (1899–1968) teológus, egyházjogász
- Horváth János (1905–1975) fazekas, a népművészet mestere
- Kató Kálmán (1876–1946) festő, restaurátor
- Kiss József (1852–1897) állatorvos
- Kováts Kolos (1948) operaénekes
- Kürthy Lajos súlylökő
- Láng István (1931) agrokémikus, az MTA tagja
- Mohácsi Jenő (1886–1944) költő, író, műfordító
- Pfaff Ferenc (1851–1913) építész
- Rozsda Endre (1913–1999) festőművész
- Salagius István (1730–1796) könyvtáros, régész
- Sipos István (1875–1949) egyházjogász
- Tímár Mátyás (1923) közgazdász, gazdaságpolitikus
- Verőczy Lídia evező
- Zsigmond László (1907–1992) Kossuth-díjas történész, az MTA tagja
[szerkesztés] Testvérvárosok
Pélmonostor – 1967 óta
Bensheim – 1987 óta
Aranyosgyéres – 1990 óta
Wattrelos – 1993 óta
Siemianowice Śląskie – 1999 óta
Isztambul Beykoz – 2008 óta
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ http://www.mohacseco.hu/index.php?page=main044.php mohacseco.hu
- ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=23959 Központi Statisztikai Hivatal
[szerkesztés] Források
- Keserü Sándor-Tüskés Tibor: Mohács (1986)
- Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.25.old.) - (termálfürdő fejezet)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Komló | Szekszárd | Baja | ||
| Pécs | Homorúd | |||
| Villány | Udvar | Hercegszántó |
|
|||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||

