Mohács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mohács
Mohácsi Fogadalmi templom (by Pudelek).JPG
Fogadalmi templom
Mohács címere
Mohács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Megye Baranya
Járás Mohácsi
Kistérség Mohácsi
Jogállás város
Polgármester Szekó József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7700
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 17 738 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 169,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 112,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mohács  (Magyarország)
Mohács
Mohács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 45″, k. h. 18° 40′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 45″, k. h. 18° 40′ 47″
Mohács  (Baranya megye)
Mohács
Mohács
Pozíció Baranya megye térképén
Mohács weboldala

Mohács (horvátul Mohač [3][4] németül Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi járás központja.

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a magyar sereg vereséget szenvedett a török sereg ellen.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Mohácsnál
Mohács belvárosa

A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa. Kedvező infrastrukturális ellátottsággal bíró, rendkívül jó minőségű mezőgazdasági területekkel övezett város.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad. A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját. A két ág a horvátszerb határon találkozik ismét. Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács. A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a. A bal parti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő. 2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője. A várost elkerüli az 56-os főút, mely Szekszárdtól a horvát határig tart. Mohácsot Baranya megye székhelyével, Péccsel az 57-es főút köti össze. A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van. A Mohácsi járás keleti részén, az árvízmentes területeken 15–20 m vastagságú lösztakaró található, a Mohácsi-sziget felszíne iszapos hordalék rétegekből áll. Sajnos jelentős területen fordul elő nitrátosodás. A sziget ártéri síksága ár- és belvíz veszélyes terület.

A város belterületének része a Duna töltése mellett fekvő Kismohács is. A Rákóczi utcához csatlakozó terület egyetlen házsorból áll.

Klímája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú térség területén az évi napsütéses órák száma 2060 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,5–10,8 °C között mozog, s csak a kistérség északi részén jellemző 10 °C-nál alacsonyabb évi középhőmérséklet. A csapadék évi mennyisége 650–700 mm körül ingadozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása
II. Lajos emlékműnél tartott megemlékezés - képeslap, feladási dátuma szerint 1902-ből

A 20. századig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A római birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. Az 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt a várost palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata. Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették). A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.

A 20-21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Ekkortájt kezdte meg működését a gimnázium.

Mohács 1944. november 26-án „szabadult fel”. 1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba, a mai Dunaújvárosba költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.

A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

Horvátul a hivatalos neve Mohač. A Muvač alakot Hercegszántón használták. Ezenkívül számos horvát elnevezése is volt a városnak.[5][4] Németül hivatalosan Mohatsch, de a Moosach is használják ill. használták.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Budapesttől autóval a 6-os, majd az 56-os főúton közelíthető meg, ami 190 km. Mohácson hidat is terveznek, de ez valószínűleg csak jóval 2010 után valósulhat meg. A várost elkerüli az 56-os út, az elkerülő szakaszon két körforgalom és egy felüljáró is van. Közlekedés szempontjából igen kedvező, hogy 2010-ben elkészült az M6-os autópálya, ami a várostól mindössze 10 km-re halad.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost egyetlen vasútvonalon lehet megközelíteni, amely 1857-ben készült el Mohács és Pécs között, és akkor a mai Magyarország 2. személyszállítási vasútvonala lett. 2007-ben a 150. évfordulóra gőzvonat szállította az utasokat Pécstől Mohácsig. A személyforgalom Mohács és Villány között igen gyér, ezért nincs kizárva a szakasz személyforgalmának jövőbeni leállítása.

Vízi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komp a Dunán Mohácsnál

A város és Újmohács között már régóta jár a mohácsi komp fél óránként. 2007 októberében adták át a mohácsi határkikötőt, mely az Európai Unió egyetlen folyami határkikötője. 340 méter hosszú partszakasz, valamint iparvágány is tartozik hozzá. Az építkezés összesen hárommilliárd forintba került. A nagyrészt EU-s támogatású beruházással a határkikötő Bécsből Mohácsra helyeződött át, így a vámbevételek 25%-a Magyarországon marad. A létesítmény az 56-os főút mellett fekszik.[6]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohács környékét kitűnő minőségű talajok borítják, amelyek kiválóak mezőgazdasági termelésre. A szántóföldeken főleg búzát és kukoricát termesztenek. A mohácsi kézműipar alapját a város mezőgazdasági termelése, forgalmi helyzete, virágzó kereskedelme teremtette meg. A céhes ipart korán kiszorította a gyáripar, hamarabb, mint az ország sok más, hasonló méretű városában. A város legnagyobb ipari üzeme, a farostlemezgyár az ártéri erdők faanyagát dolgozza föl, termékei viszont részben a mohácsi bútorgyárban kerülnek felhasználásra. Az üzem 2006–2007 során jelentős modernizáláson esett át és Kronospan MOFA Rt. néven folytatja tevékenységét. A város ipari szerkezetében a könnyűipar van túlsúlyban. A város nagyobb üzemei:

  • farostlemezgyár
  • áruforgalmi és határ-ellenőrzési kikötő
  • selyemgyár
  • malom
  • vasöntöde
  • Danubia Zrt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zora néptáncegyüttes
Egy busó
A Kisfaludy Károly Gimnázium belső udvara
II. Lajos szobra a Fogadalmi templom mellett, a főtéren

A város lakóinak nemzetiségi összetétele 2001-ben: magyar: 93%; cigány: 2,4%; horvát: 4,7%; német: 9,6%; szerb: 0,6%; ismeretlen, nem válaszolt: 5,9%.[7]

A kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésében nagy szerepe van az 1988-ban, Darazsácz István vezetésével alakult Zora Táncegyüttesnek. Az együttes repertoárjában makedón, szerb, horvát (bunyevác, sokác, bosnyák) táncok szerepelnek.

Lakónépesség alakulása 1990-től[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lélekszám
1990 20 326
1991 20 325
1992 20 314
1993 20 120
1994 19 970
1995 20 063
1996 19 916
1997 19 723
1998 19 555
1999 19 445
Év Lélekszám
2000 19 453
2001 19 181
2002 19 085
2003 19 049
2004 19 054
2005 19 033
2006 18 945
2007 19 044
2008 19 035
2009 19 129
Év Lélekszám
2010 18 993
2011 18 884
2012 18 604

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: - római katolikus: 74,8%; elérhetőség: [1] - görög katolikus: 0,3%; - református: 6,2%; - evangélikus: 1,0%; - más egyházhoz, felekezethez tartozik: 0,7%; - nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 7,8%; - ismeretlen, nem válaszolt: 9,0%.[7]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fogadalmi templom (Római katolikus) [2]
  • Belváros plébániatemplom (Római katolikus) [3]
  • Ferences templom (Római katolikus) [4]
  • Püspök templom (Római katolikus) [5]
  • Református templom
  • Evangélikus templom
  • Szerb-ortodox templom
  • Szent Rókus kápolna [6]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004 óta működik a belvárosban, a Széchenyi tér 16. alatt a Széchenyi Ifjúsági Centrum. A modern épület, minden korszerű feltétellel rendelkezik, ami sokféle rendezvény ,megvalósítására teszi alkalmassá. Földszinti nagy aulája, mely a követlen főbejáratból nyílik, alkalmas 200-300 fős konferenciák, lakodalmak, bálok, fogadások, diszkók, kiállítások rendezésére. Igény esetén összenyitható a parkettás tornateremmel, mellyel variálhatóak a funkciók. Ugyaninnen nyílik az ebédlő, mely 60 fő étkeztetésére optimális - kiváló családi estek, bankettek, kisebb partik, fogadások számára., tálalóval és konyhával. A teljes konform érdekében kávézó is üzemel a földszinten. Az emeleti termek 30-60-80 fős oktatásokra ideálisak, termékbemutatókra és van két tükrös, balettkorlátos táncterem is. Az informatika terem is itt található, melynek szolgáltatásai naponta várják az érdeklődőket. A második emeleti ifjúsági klubhelyiség, kiváló kuckó az ifjúság számára. Innovatív programjaival beépült a városi kulturális közéletbe. Rendszeres helyszíne közismereti előadásoknak, kisebb műsoros esteknek, koncerteknek, ünnepélyeknek, előadói esteknek és konferenciáknak. Állandó kiállítás az emeleti tükörteremben: "Péntek volt és 23"- a határsávból a Hortobágyra elhurcoltak története 1950-ből Időszakos kiállítások az emeleti folyosó galérián, főleg fiatal/debütáló alkotók anyagaiból.


Rendszeres programjai:'''''' -Január 1-31 IC Teremfoci Kupa -Január 22. A Magyar Kultúra Napja -Február 25. A Kommunizmus Áldozatai Emléknapja - Fotókiállítás (tél/busó) -Március 15. IC Szülinapi Parti,kultúra-sport-szórakozás -kiállítás (húsvét/tavasz) - Április 2 Húsvéti bál - Április 3 Húsvéti koncert - Május 30.Állati jó Gyermeknap -Június 20-22 Sör és Halfőző Fesztivál focibajnoksággal -Július 1-31 Szünidei játszóház 1. -Kiállítás: Gyermekrajzok/környezetvédelem -Augusztus 1-20 Szünidei játszóház 2. -Szeptember 14. Tanévnyitó diszkó -Október 6-8 Pálinka és Disznótoros fesztivál, népzenével, néptánccal -December 6. Mikulásváró ünnep - Decembber Karácsonyi készülődés, játszóház - December 24 Karácsonyi diszkó -December 25. Karácsonyi hangverseny



Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohácsi Jenő Könyvtár

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A mohácsi busójárás
  • Nepomuki Szent János ünnepség
  • Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál
  • Mohácsi Tamburafesztivál
  • Dunai mosás
  • Nemzetközi Néptáncfesztivál
  • Mohácsi Sokacok Babfőző Fesztiválja
  • Szüreti és Borfesztivál
  • Mohácsi csata ünnepségsorozat

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 8 óvoda és 5 általános iskola működik, emellett 2 középiskolával is rendelkezik.

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Széchenyi István ÁMK Általános Iskola
  • Brodarics István Általános Iskola
  • Park utcai Általános Iskola
  • Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola
  • Völgyesi Jenő Általános Iskola

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rókus utcai óvoda
  • Brodarics István óvoda
  • Park utcai óvoda
  • Boldog Gizella Katolikus óvoda
  • Eötvös utcai óvoda
  • Völgyesi Jenő óvoda
  • Szőlőhegyi óvoda

Művészeti Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szederinda Alapfokú Művészeti Iskola
  • Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola
  • Kolping Alapfokú Művészeti Iskola

Bölcsőde[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dózsa György utcai Bölcsőde

Építészet és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi városháza
A Fogadalmi templom
A három leány szobra
A Szentháromság tér
A mohácsi révátkelő
A mohácsi víztorony és a Szepessy park
A Hősök parkja és a II. világháborús emlékmű
Mohácsi Történelmi Emlékpark

Széchenyi tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legszebb és legfontosabb tere a Széchenyi tér. A tér mai formáját 1896 és 1940 között érte el. A hely környékét 2007-ben uniós forrásból felújították. Uralkodó épület a Fogadalmi Emléktemplom. Jobbra tőle a Széchenyi I. Általános Iskola, balra a török stílusú Városháza épülete található. Eme épületek fogják közre a tér két sarkában lévő polgármesteri hivatali B épületet és az Ifjúsági Centrumot.

Városháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi tér keleti oldalán álló impozáns épületet Árkay Aladár tervezte, az építkezés 1924-től 1926-ig tartott. Az építmény magyaros stílusban épült. Keleties elemekkel is rendelkezik, mint a sarok- és toronykupolás homlokzat. A lépcsőházban Pleidell János festményei láthatók. A festett üvegablakokat Kocsis Imre készítette 1984-ben. Az emeleten a felvezető lépcsőkkel szemben a díszterem található. A díszterem kiképzése, stukkós famennyezete keleties hangulatú. A teremben található Bán István gobelinje, mely a busók dunai átkelését ábrázolja. A mű számos hazai és a Brüsszeli Világkiállításon is díjat nyert. A városháza épületében foglal helyet a belvárosi postahivatal is. Ettől délre található az Önkormányzat B épülete, melyet Möller Károly tervezett és 1928-ban adták át.

Széchenyi István Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér nyugati oldalán található épület 1896–1897-ben épült polgári iskolának. Az ottani oktatást elsősorban a város jómódú polgárrétege vette igénybe. Baumgarten Sándor minisztériumi építészmérnök tervezte, kivitelezését a mohácsi vállalkozók végezték.

Fogadalmi templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér legmeghatározóbb épülete a Fogadalmi templom. Alapkövét 1926-ban helyezte el Zichy Gyula kalocsai érsek, a mohácsi csata 400. évfordulójának emlékére. A bizánci stílusú templomot Árkay Bertalan budapesti műépítész tervezte. Az épület alapjába 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából való egy kilogramm emlékföldet helyeztek el. A kupola 30 méter magas és 20 méter a szélessége, az 1227 négyzetméter alapterületű templomban 3600 ember fér el egyszerre. 1940. augusztus 29-én szentelte fel Virág Ferenc pécsi püspök. A templom védőszentje a Magyarok Nagyasszonya.

A három leány szobra / Mohácsi országzászló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1932. augusztus 28-án fölavatott szoborcsoport, melyet Martinelli Jenő (1886–1954) szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. Az építmény a város három meghatározó nemzetiségének barátságát hivatott szimbolizálni, valamint a trianoni traumára kívánt figyelmeztetni. A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok ennek a barátságnak és egyet akarásnak képviselői. Az összefogást még az is erősíti, hogy a sokác és a sváb leány támasztja a magyar középcímet. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán a következő Lessing idézet olvasható:

"Nyújtsatok itt kezet egymásnak, / jöjjetek! / Hadd tartsa meg mindnyája az ő / szokását, hadd vélje anyját szebbnek / mindenkinél, hadd járjon azután a / nyelvetek ezerfelé. A szívnek / csakis egy nyelve van közöttünk".

Az országzászló fontos szerepet játszott a város életében, mivel itt tartották a cserkészavatásokat, a tanévnyitó-ünnepségeket; valamint a Fogadalmi Templom miatt nagyon sok rendezvény a Széchenyi térről indult.

Szent Miklós vízimalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 14. századból származó, mai formájában 18. századi mohácsi vízimalmot 2008–2009-ben újították fel. A város egyedülálló ipartörténeti műemléke, mely gazdag őrlés- és malomtörténeti kiállítással várja a látogatóit. Az épületben 2009-ben erdélyi mesterek építettek középkori technológiájú malomszerkezetet.[7]

Szentháromság-szobor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabadság utca, a Jókai utca és a Szentháromság utca találkozásánál áll Mohács fennállásának 900. évfordulójának alkalmából felállított Szentháromság-szobor, melyet Trischler Ferenc készített bronzból. Ez a szobor egy már nem létező emlékmű újbóli megépítése, hiszen ama Szentháromság-szobor körül volt egykoron Mohács első körforgalma. Itt áll az egykori Korona Szálló. Az egykori patinás épületet Pilch Andor tervezte. A 90-es években az épületet jelenleg üzletek, éttermek és irodák foglalják el.

Duna-part[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohácsot komp köti össze a jóval kisebb Mohácsi-szigetben fekvő Újmoháccsal. A komp mohácsi állomása mellett található a Szent János hotel (a valamikori Csele hotel), valamint a nem messze lévő Nepomuki Szent János szobra. A Duna-parton áll a határőrség, a Vám, és Vízi rendőrség közös épülete.

A belvárosban, ugyancsak a Duna partján áll a ma is működő selyemgyár, mely 1902 és 1905 között épült.

Csatatéri emlékkápolna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Lajos emlékmű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szepessy park és környéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szepessy park a város legnagyobb parkja. A park közepén áll a szocreál stílusú víztorony, melyet 1969-ben építettek. A park mentén található a Kisfaludy Károly Gimnázium és a Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Püspök templom.

A Kisfaludy Károly nevét viselő intézmény régebben a pécsi püspökök nyaralója volt. A gimnázium mai formáját 18. században nyerte el. A főbejárat fölött Berényi Zsigmond püspök hatalmas kőcímer található. 1935 óta folyik oktatás az intézményben. Az udvarban baloldalt található Kisfaludy Károly mellszobra, 1985-ben helyeztek el a gimnáziumban.

Mohács egyik legszebb barokk épületét, a püspök templomot 1743-ban szentelte fel Berényi Zsigmond. A nyugati oldalon lévő torony ékessége a kapuportál. Az egyhajós templom félköríves szentéllyel záródik. A főoltár festményei mérsékelt érzelmeket tükröznek. A főoltárkép a Megváltót ábrázolja. Az alkotója ismeretlen, aki kevés barokk elemmel készítette művét. Emellett figyelmet érdemel még az aranyozott díszítésű szószék. A templom körül egy fallal bekerített temető volt régebben.

A hősök parkja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mohács központjában fekvő park a belváros szélén fekszik, melyben helyet kapott a két világháború halottainak emlékműve, egy szökőkúttal díszített vízmedence, valamint rengeteg virág és fa. A park mellett van a mohácsi buszpályaudvar és a nemrég felújított Bensheim-tér. A tér Mohács német testvérvárosáról, Bensheimról kapta nevét (Bensheim belvárosában is elneveztek egy teret Mohácsról). A világháborús emlékmű már messziről látható,a négy oszlopon nyugvó kapufejszerűen lezárt építményt eredetileg az I. világháború helyi áldozatainak emlékére állították, azonban 1990-óta felkerült a második világháború mohácsi halottainak neve is.

Mohácsi Történelmi Emlékhely[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata 1526. augusztus 29-én minden bizonnyal a Kölked, Udvar, Majs és Sátorhely közötti síkságon zajlott. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki az emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. Az emlékhely bejáratát, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.

A csata emlékezetére írta Kisfaludy Károly Mohács című versében:

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,
…virúlj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sírja Mohács!
(Mohács – részlet)

Mohács Városi Tanuszoda és Termálfürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mohácsi termálvízre épülő fürdőt 2007-ben nyitották meg. A víz gazdag ásványi sókban, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, fluoridos, magas vas és jód tartalommal rendelkezik. Ízületi, reumatikus panaszokat, sportsérüléseket kezelnek vele, izomlazításra és a szervezet immunitásának növelésére hasznosítják. Nátriumtartalma lehetővé teszi nőgyógyászati panaszok ápolásra. Ivókúra- és inhalációs lehetőségeit is kihasználják.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Török Isztambul Beykoz2008 óta

  • Horvát Sv. Filip i Jakov - 2014 óta

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mohács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. horvát név 1 233. oldal
  4. ^ a b horvát név 2
  5. horvát név 1 233. oldal
  6. http://www.mohacseco.hu/index.php?page=main044.php mohacseco.hu
  7. ^ a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=23959 Központi Statisztikai Hivatal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Keserü Sándor – Tüskés Tibor: Mohács (1986)
  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008–2009. 25. oldal) - (termálfürdő fejezet)
  • Mohácsi Bugarszki Norbert: A Mohácsi Szent Miklós Malom újjászületése (2010) Várostörténeti füzetek
  • horvát név 2: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • horvát név 1: Đuro Šarošac: Narodna nošnja baranjskih Hrvata. Budapest: (kiadó nélkül).  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohács témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Komló Szekszárd Baja Héraldique meuble compas.svg
Pécs

Észak
Nyugat  Mohács  Kelet
Dél

Homorúd
Villány Udvar Hercegszántó