Zimony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Zimony (Земун, Zemun)

Belgrád látképe Zimonyból

Zimony címere

Zimony zászlaja

Közigazgatás

Ország

Szerbia

Tartomány

Közép-Szerbia

Körzet

Belgrád

Alapítás éve

1073

Irányítószám

11080

Körzethívószám

+381(0)11

Népesség

Teljes népesség

ismeretlen +/-

Népsűrűség

996 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

82 m

Terület

153,56 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Zimony

Pozíció Szerbia térképén

Koordináták: é. sz. 44.8431° k. h. 20.4011°

é. sz. 44.8431° k. h. 20.4011°

Zimony weboldala

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) Belgrádhoz tartozó városrész és közigazgatási egység elnevezése Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és önálló városként a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Fekvése

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján fekszik, közigazgatásilag a főváros része.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

[szerkesztés] Története

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elöl. 1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Lakossága

A népességnövekedés üteme

Lakossága a II. világháború után rohamosan növekedni kezdett és az etnikai képe teljesen megváltozott. A 2002-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 152.950 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzetiségük alapján:

szerb - 132.263 (86,48%)
roma - 4.030 (2,64%)
jugoszláv - 3.315 (2,17%)
horvát - 1.970 (1,29%)

a többi egyéb, pl. 256 fő magyarnak és 109 fő németnek vallotta magát.

[szerkesztés] Híres emberek

Zimony fekvése Belgrádon belül

Itt hunyt el – talán mérgezés következtében – 1165. április 11-én IV. István magyar király.
Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben 1456. augusztus 11-én Hunyadi János kormányzó.
Itt született Jencs Ferenc szerb nevén Franjo Jenc (Zimony, 1867. március., 20-án — Zimony, 1967. november., 15-én) a híres építész és architektus. Ő tervezte és építette azt a több mint 100 épületet, amelyek többsége Zimonyban fekszik. Apja Jencs Ferenc, kőműves mester volt és anyja Ebel Éva.