Zimony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zimony (Земун, Zemun)
View of Belgrade from Zemun.JPG
Belgrád látképe Zimonyból
Zimony címere
Zimony címere
Zimony zászlaja
Zimony zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Közép-Szerbia
Körzet Belgrád
Alapítás éve 1073
Irányítószám 11080
Körzethívószám +381(0)11
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 996 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 153,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zimony (Szerbia)
Zimony
Zimony
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 50′ 35″, k. h. 20° 24′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 35″, k. h. 20° 24′ 04″
Zimony weboldala

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) Belgrádhoz tartozó városrész és közigazgatási egység elnevezése Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és önálló városként a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján fekszik, közigazgatásilag a főváros része.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elöl. 1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és az etnikai képe teljesen megváltozott. A 2002-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 152.950 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzetiségük alapján:

a többi egyéb, pl. 256 fő magyarnak és 109 fő németnek vallotta magát.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zimony fekvése Belgrádon belül

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.