Sigmaringen

Sigmaringen címere

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Baden-Württemberg

Kormányzati kerület

Tübingen

Kerület

Sigmaringen

Alapítás éve

1250

Polgármester

Daniel Rapp (CDU)

Irányítószám

72481–72488

Körzethívószám

07571

Rendszám

SIG

Népesség

Teljes népesség

ismeretlen +/-

Népsűrűség

178 fő/km² fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

578–794 m

Terület

92,85 km² km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Sigmaringen

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 5′, k. h. 09° 13′

é. sz. 48° 5′, k. h. 09° 13′

Sigmaringen weboldala

Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, a Sigmaringen kerület székhelye és második legnagyobb települése.

Tartalomjegyzék

1 Földrajza
- 1.1 Városrészek
2 Története
- 2.1 Korai történet
- 2.2 Középkor
3 Forrás

Földrajza [szerkesztés]

Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok déli pereménél fekszik, a Boden-tótól körülbelül 40 km-re északra.

Városrészek [szerkesztés]

A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.

Városrész	Lakosság	Terület
Sigmaringen (városmag)	11.758	3.429 ha
Gutenstein	512	1.311 ha
Jungnau	740	2.235 ha
Laiz	2.856	979 ha
Oberschmeien	434	1.059 ha
Unterschmeien	263	490 ha

Története [szerkesztés]

Korai történet [szerkesztés]

A mai város területen az első települések több, mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i.e.1000 és i.e.500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I.sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőkben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentősségét ebben a korban.

A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i.sz. 6. század.

Középkor [szerkesztés]

A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.^[1] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.

Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.

1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.

1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.

A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti részé leégett.

Forrás [szerkesztés]

↑ A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.