Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Magyarország

Megye

Pest

Kistérség 2012-ig

Ráckevei

Jogállás

város

Polgármester

Szabó József (FIDESZ-KDNP)^[1]

Jegyző

dr. Borók Dóra

Irányítószám

2310

Körzethívószám

24

Népesség

Teljes népesség

34 331 fő (2011. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

739,52 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

45,65 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szigetszentmiklós

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,34554°, k. h. 19,04845°

Szigetszentmiklós

Pozíció Pest megye térképén

é. sz. 47,34554°, k. h. 19,04845°

Szigetszentmiklós weboldala

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.

Története [szerkesztés]

Szigetszentmiklós több mint 700 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott^[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is.

a mai települést a hagyomány szerint a ráczkevei szigeten megtelepített szerbek alapították, 1440 táján, a tatárok által elnéptelenedett helység helyén.

A mohácsi vész után azonban újra elpusztult, majd a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634-1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már fönnállt. A templom építési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1731-1739 között ifj. Patay János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben.

1770-ben a Mária Terézia -féle úrbéri rendezés alkalmával 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztül lyukasztott fogantyúval, vagyis e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbb a nagy Duna, utóbbi a soroksári Dunaág mellett. Mindkettő település templomának a romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak.

1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, melyek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

A községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott.

1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 637 római katolikus, 3233 református, 53 izraelita volt.

Szigetszentmiklós és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint a folyó más szakaszainál.

A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár megalapítása.

A város kedvelt célpontja a Budapestről kitelepülő szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Részei [szerkesztés]

Szigetszentmiklós Integrált Városfejlesztési Stratégiája^[4] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

Lakótelep
Falu
Bucka (alsó és felső)
Lakihegy
Duna-part
Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

Gyártelep
Sóshegy
Északi üdülő terület
Páskom (alsó és felső)
Cuczor-sziget
Felsőtag
Paptag
Háros
Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Népesség [szerkesztés]

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).

Nemzetiségi kötődés [szerkesztés]

magyar: 91,3%
német: 0,6%
szlovák: 0,6%
cigány: 0,5%
bolgár: 0,2%
ukrán: 0,1%
ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiség rendelkezik működő kisebbségi önkormányzattal a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás [szerkesztés]

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek [szerkesztés]

Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkai László lelkész)
Újvárosi Református Egyházközösség (Harmathy András lelkész) Honlap
Római Katolikus Egyházközösség (Linde László plébános) Honlap
Baptista Imaház (Lukács Tamás lelkipásztor)
Görög Katolikus Szervezőlelkészség (Nagy István parochus)
Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész, épül az imaházuk)

Egyéb jelentős közösségek [szerkesztés]

Evangélikus Gyülekezet (Varsányi Ferenc lelkész)
Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész)
Hit Gyülekezete (Eggendorfer Gábor lelkész)

Kisebb közösségek [szerkesztés]

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A 2003-as KSH statisztika [szerkesztés]

római katolikus: 35,9%
református: 21,4%
nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 20,7%
görög katolikus: 2,2%
más egyházhoz, felekezethez tartozik: 2,1%
evangélikus: 1,0%
ismeretlen, nem válaszolt: 16,6%

Természeti értékei [szerkesztés]

Duna menti tanösvény

Közlekedés [szerkesztés]

Megközelítés gépkocsival [szerkesztés]

Az M0 autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
Budapestet és Szigetszentmiklóst két főút köti össze, melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva érhető el a főváros.
A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés [szerkesztés]

BKV
- A Ráckevei HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
- A 38-as busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat. Onnan 679-es és 680-as Volán-busszal megközelíthető Szigetszentmiklós–Belváros.
- A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budafokra az M0 autópályán.)
Volánbusz
- helyközi autóbusz járatok
  - Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673, 674, 675, 676, 677
  - Csepel→Lakihegy→Szigetszentmiklós-központ vonalcsoport: 679, 680
  - Csepel→Lakihegy→Szigethalom→Tököl→Szigetújfalu vonalcsoport: 687, 688, 689, 690
- Helyi autóbusz járatok: 681, 682, 683, 684, 685, 686
MAHART

Nevezetességei, látnivalók [szerkesztés]

A lakihegyi adótorony 2007 szeptemberében

Helytörténeti gyűjtemény
Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955).)
Ádám Jenő síremléke
Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, a Magyar Rádió szimbóluma, tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.)
Tanösvény
Lakihegy Speed Bikers Club