Szigetszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós címere
Szigetszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Szabó József (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző dr. Matus-Borók Dóra
Irányítószám 2310
Körzethívószám 24
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 35 090 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 739,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetszentmiklós (Magyarország)
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 44″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 44″, k. h. 19° 02′ 54″
Szigetszentmiklós (Pest megye)
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Pozíció Pest megye térképén
Szigetszentmiklós weboldala

Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is.

a mai települést a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített szerbek alapították, 1440 táján, a tatárok által elnéptelenedett helység helyén.

A mohácsi vész után azonban újra elpusztult, majd a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634-1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években jelen volt a településen. A templom építési ideje ismeretlen. Mai alakjában 1798-ban állították helyre. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1731-1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense lakott a helységben.

1770-ben a Mária Terézia -féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig.

1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

A községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott.

1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

Szigetszentmiklós és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok.

A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[4] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

  • Lakótelep
  • Falu
  • Bucka (alsó és felső)
  • Lakihegy
  • Duna-part
  • Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

  • Gyártelep
  • Sóshegy
  • Északi üdülő terület
  • Páskom (alsó és felső)
  • Cuczor-sziget
  • Felsőtag
  • Paptag
  • Háros
  • Vásártér
  • Haszontalan
  • Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).

Nemzetiségi kötődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • magyar: 91,3%
  • német: 0,6%
  • szlovák: 0,6%
  • cigány: 0,5%
  • bolgár: 0,2%
  • ukrán: 0,1%
  • ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiség rendelkezik működő kisebbségi önkormányzattal a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb jelentős közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A 2011-es népszámlálási adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
  • római katolikus: 7847 (22,61%)
  • református: 4472 (12,88%)
  • Ateista: 817 (2,35%)
  • görög katolikus: 492 (1,42%)
  • evangélikus: 265 (0,76%)
  • Ortodox keresztény: 81 (0,23%)
  • Izraelita: 17 (0,05%)
  • más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
  • ismeretlen, nem válaszolt: 10690 (30,80%)

Iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duna menti tanösvény.

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelítés gépkocsival[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
  • Budapestet és Szigetszentmiklóst két főút köti össze, melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
  • A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva érhető el a főváros.
  • A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • BKV
    • A H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
    • A 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es busz és a 280-as busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
    • A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
    • A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budafokra az M0 autópályán.)
    • Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
  • Volánbusz
    • helyközi autóbusz járatok
      • Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673, 674, 675, 676
      • Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688, 690
    • Helyi autóbusz járatok: 677, 681, 685, 686
  • MAHART

Nevezetességei, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakihegyi adótorony 2007 szeptemberében
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955).)
  • Ádám Jenő síremléke
  • Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, a Magyar Rádió szimbóluma, tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.)
  • Tanösvény
  • Lakihegy Speed Bikers Club

Híres szigetszentmiklósiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szatelit Tenisz Klub
  • Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett testvérvárosi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
  4. http://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73
  5. ^ a b c d e f g h i http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]