Cinkota

Cinkota
A cinkotai evangélikus templom
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVI.
Alapítás dátuma	1044 (első említés)
Irányítószám	1164
Népesség
Teljes népesség	6587 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Cinkota Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 13,25″, k. h. 19° 13′ 09,27″47.5203472222, 19.2192416667

Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.

Fekvése

Északnyugatról Árpádföld, nyugatról Rákosszentmihály, délnyugatról Mátyásföld, délről Felsőrákos délkeleten pedig egy rövid szakaszon a XVII. kerület. A többi irányban három önálló település a szomszédja: északon Csömör, északkeleten Kistarcsa, keleten pedig Nagytarcsa. Ezektől a településektől ma lényegében az M0 autóút választja el.

Cinkota délkeleti részén található a Naplás-tó és ennek partján a Cinkotai-kiserdő, a Szabadföld úton pedig a cinkotai köztemető. Cinkotán belüli kisebb városrészek Újtelep és Ilonatelep.

A városrészt Budapest határa, a XVI-XVII. kerület határa, a Szilas-patak és a Budapesti út fogta közre, mígnem határait 2012-ben módosították. Azóta határvonala Budapest közigazgatási határa a Budapesti út vonalától, a XVI-XVII. kerület határa a X-XVI-XVII. kerületek hármashatárpontjáig, majd Forrásmajori dűlő, Zsemlékes út, Nógrádverőce utca, Sarjú út, Budapesti út és meghosszabbítása a főváros határáig.

Közlekedés

Cinkota a 8-as, 9-es HÉV mellett fekszik. A városrész legfontosabb közútja a 3-as főút HÉV mentén futó budapesti bevezető szakasza, melyet itt Szabadföld útnak hívnak. A XVII. kerülettel a Cinkotai út köti össze.

Története

Első említése 1044-ből való. Ezen a területen zajlott le 1077-ben a mogyoródi csata, Salamon és Béla fiai között. Itt esett el Ernyei bán, Salamon király egyik kedves embere is.

1283-ban a nyúlszigeti apácák voltak Cinkota birtokosai.

Mátyás király idejéből származik a „czinkotai nagy iccze” mondája, amely az itteni nép ajkán a következőképen élt:

"Mikor Mátyás király vándor-íródiákként bejárta az országot, meglátogatta a czinkotai plebánost is, aki igen dölyfös ember volt. Budára érve a király, magához rendelte a plebánost azzal az üzenettel, hogy a következő három kérdésre feleljen meg neki:

1. Hol kel föl a nap? 2. Mennyit ér a király? 3. Mit gondol a király?

A pap hiába törte a fejét, nem tudta megfejteni a kérdéseket; végre a kántor ajánlkozott, hogy ő fölmegy helyette és megfelel azokra. El is ment és a következőket válaszolta:

1. A királynak Budán, nekem Czinkotán. 2. Jézus 30 ezüst pénzt ért, fölséged egygyel kevesebbet. 3. A király azt gondolja, hogy most a czinkotai pappal beszél, pedig én a kántor vagyok.

- A talpraesett válaszért a király meg akarta jutalmazni és megkérdezte, mi a kívánsága, mire a kántor azt kívánta, hogy mivel nagyon kicsi az iczcze, legalább Czinkotán legyen nagyobb.

Ez az eredete a czinkotai iczczének, mely azután nem két, hanem három meszelyt tartalmazott."

A török időkben elnéptelenedett, majd szlovákokkal telepítették újra. Itt élt Batthyány Ilona grófnő (1842 - 1929), Batthyány Lajos gróf lánya, Beniczky Gábor felesége, aki árva gyermekeknek alapított iskolát (a mai Szerb Antal Gimnázium épülete). Szerepe volt Mátyásföld felparcellázásában is. A Beniczky- Batthyány-kastély a második világháború alatt teljesen elpusztult.

Cinkota egykori határának a Szilas-patakon túl, Budapest felé felé eső részén a 20. század elején kiterjedt parcellázások nyomán nagy üdülőtelepek alakultak ki. Ezeknek hamarosan jelentős számú állandó lakója is lett, főleg Budapestről történt kitelepülés folytán. A Budapesthez közelebbi Sashalom 1923-ban, a Szilas-pataktól délnyugatra fekvő Mátyásföld pedig 1933-ban alakult önálló községgé Cinkotától elszakadva. 1950. január 1-jével mindhárom települést Budapesthez csatolták.

A városrész főbb intézményei

A Naplás-tó partja nyáron

Cinkotán található közoktatási intézmények a kerületi önkormányzat által fenntartott Szerb Antal Gimnázium és a Batthyány Ilona Általános Iskola, valamint az alapítványi fenntartású Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

Helytörténeti gyűjtemények működnek a Georgina utcában és a Batthyány Ilona utcában.

Főbb közterületek

• Szabadföld út
• Batthyány Ilona utca
• Gazdaság út
• Magtár u.
• Vidámvásár u.
• Vidámverseny u. (a két utóbbi 1954-ben, akkoriban bemutatott szovjet filmekről (!) kapta a nevét)

Források

• A Pallas nagy lexikona
• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 40. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8

További információk

• Weblap Cinkotáról
• Mátyás király meséje Cinkotáról