Telki

Telki
Római katolikus templom
Telki címere
Telki logója
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Budaörsi
Rang	község
Polgármester	Deltai Károly István
Jegyző	Makranczi László
Irányítószám	2089
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	3610 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	344,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Telki Pozíció Magyarország térképén
Telki Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.5500° k. h. 18.8333°47.55, 18.8333
Telki weboldala

Telki község Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.

Fekvése

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapest központjától 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

Közvetlen (vele belterületen is határos) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re fekvő Páty. Telki lakói Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as járat is áthalad.

Nevének eredete

A telki monostor és falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.

Története

A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király egyházpolitikájának köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták Telkit, 1690-ben, a törökök elleni utóvédharcban ismét elpusztult.

A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek.

A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.

Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.

Településszerkezet

Telki területének alakja hajlott oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A község régi faluközpontja és az ettől keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugat felé (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.

A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével Telki szerkezete összetettebbé változott. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második központ is, ahol az iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a Telki Magánkórház, valamint sportlétesítmények is épültek.

Kulturális és közösségi élet

Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar, nyugdíjas klub is található. A község rendszeresen szervez helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódik a térségi rendezvénysorozatokba is. A közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.

Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.

Sportélet, futballközpont

Telki környezeti-természeti adottságai és viszonyai jó alapokat biztosítanak sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.

Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar futballválogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness/fitness szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter (a FIFA elnöke) és Michel Platini (az UEFA elnöke) is.

Látnivalók

• Kodolányi János emléktábla
• Kőkereszt
• Csergezán Pál emlékoszlopa
• Telki római katolikus temploma
• Telki monostor

Híres emberek

• Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író.
• Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festő.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 

Külső hivatkozások

• Légifotók Telkiről
• Magyar Labdarúgó Szövetség