Pánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pánd
Pánd címere
Pánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Monori
Kistérség Nagykátai
Jogállás község
Polgármester Lázók József[1]
Irányítószám 2214
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 1948 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 93,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pánd (Magyarország)
Pánd
Pánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 19° 38′ 00″
Pánd (Pest megye)
Pánd
Pánd
Pozíció Pest megye térképén
Pánd weboldala

Pánd község Pest megyében, a Monori járásban[3].

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Monort Nagykátával összekötő mellékút mentén található Káva és Tápióbicske között. Majdnem teljes egészében egy völgyben fekszik, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy határolja. Területén négy forrás található: Szilas, Diós, Szopókás, Sóskarét, melyek a Pándi-patakot táplálják. A patak a Tápióba torkollik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu első okleveles megemlítése 1275-ből származik. Ekkor a Pándi család mellett még az Aba nembeli Omode fia, István, illetve a Bichkey nemből származó Timót és Benedek a vidék birtokosai. A váci káptalan előtt kiállított oklevél a következő sorokban jegyzi meg a községet: „…és azon átmenve egy úthoz, melynek mindkét oldalán van határjel, s az úton határjelek között egy Harastfeugh nevű völgyhöz, s azon keresztül a Harasthfeu nevű föld mellett van három határjel, azután Pang falu felé halad és Omode fia, István földjét érinti, s ott végződik…” 1281-től Timót gyermekei a pándi területrész tulajdonosai, és Pangnak írják a falu nevét.

A település névadója egy besenyő származású férfi. Taksony fejedelem ótörök születésű felesége révén betelepülő sógorai közül a Pand nevű családfő kapta a mai Pánd területét és tőle eredeztethető a község neve. Pánd jelentése: Örs.

A X-XI. században épült fel Pánd első, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált a község lakosságának jelentős része református hitvallásúvá. A XV. század közepétől 1944-ig több nemes família, így egészben , bizonyos időszakokban csak részben a Szilassy család birtokolta a községet.

A település a XVIII. században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentősen nőtt a föld szerepe.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc toborzása alkalmával Pánd lakosai közül többen is katonának álltak. A tápióbicskei csata után a községben sebesülteket ápoltak és temettek el.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc bukása után Pándon rejtőzködött a Habsburg-terror elől Czetz János, Bem József vezérkari főnöke, honvédtábornok.

1865-ben a községbe költözött Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, és összeházasodott Szilassy György földbirtokossal. Három gyermekük született.

1902-ben felépült a mai községház épülete. 1907-ben bontották le a Szilassy-kastélyt, helyén alakították ki 1912-re a Pándi Általános Iskola intézményét. Az I. világháborúban 307 pándi lakos harcolt, 86-an meghaltak.

Az I. világháborús hősi emlékművet Pándi Kiss János szobrászművész alkotta. A szobrot 1938. október 31-én avatták fel. A műdarab talapzatát 2006 júliusában új táblát helyeztek el az 1944. november 8-i bombatámadás halálos áldozatainak emlékére. A 2012. március 15-én rendezett ünnepi megemlékezésen kopjapát avattak az 1848-4-es szabadságharc pándi hallottai tiszteletére.

1944. november 12-én, a délelőtti órákban érkeztek meg a községbe az első szovjet katonák Cegléd és Pilis felől. A front gyors ütemben áthaladt a falun, csupán néhány ágyúlövedék csapódott be, amelyek két szovjet katona halálát okozták. A település felszabadulása után repülőteret alakítottak ki Pánd északi részén, amely 1945 áprilisáig működött.

1947 és 1948 között a helyi kultúrházban népfőiskola működött. Az „aranykalászos tanfolyam” ideje alatt ide jártak praktizálni a környező települések legjobb pedagógusai és tanulói.

1999. júliusában bonyolították le az első megszervezett falunapot.

2002. november 18-án a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó Dél-Pesti Egyházmegye Pándon tartotta közgyűlését. Az egyházi régióhoz 49 gyülekezet tartozik, mintegy 120 főt látott vendégül a Pándi Református Lelkészi Hivatal.

2002. november 21-én a V.R.A.M. Kft 60 méter magas rádiótelefon-adótornyot állított fel a pándi Őrhegyen. 2010. május 12-én Schirilla György második alkalommal látogatott el a településre az Összefogás a Tápió-vidékért című jótékonysági futóprogram keretében.

2010. Július 10-én rendezték meg az I. Pándi Meggyfesztivált a Pándi meggy tiszteletének és megbecsülésének céljából.

A címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerpajzs csücsköstalpú, egyenesen álló csúcsos. Ferdén osztott, az osztás iránya a jobb felső saroktól a bal alsó ív közepéig. A pajzsmező kétszínű, a jobboldali alsó mező színe kék, a baloldali felső mező színe arany. A pajzs kék mezejében a pajzstalp elején és közepén hármas halom van zöld színnel és arany éllel. A halmok zöld mezőjében alul négy hullámvonal található jobbról balra kék színnel. A kék mezőben található egy sokágú arany színű csillag. A pajzs arany mezejében egy fekete sasmadár van ábrázolva a földön állva. A címer elemeinek jelentése: A pajzs forma azért, mert a község lakossága minden körülmények között katonákat állított, ha az ország sorsa úgy kívánta, kiváltsága és mentessége ebből a szempontból soha nem volt. A hármas halom - Magyarország címerének eleme is - a Gödöllői dombságban található pándi határ dombos területét jelképezi, és a fent említetteknek megfelelően a magyarsághoz való tartozásra is utal. A ferdén kékre és arany színűre osztott pajzsmezők - Pest megye címerének színei is - jelképezi Pest megyéhez tartozásunkat. A négy kék hullámvonal azt a négy forrást - Szilas, Diós, Szopókás, Sóskarét - jelöli, melyek a Pándi-patakot táplálják. A letelepülő ember és jószágai számára nagyon fontosak és meghatározóak voltak ezek a források és patakok. A kék mezőben található sokágú aranycsillag utal községünk középkori múltjára, amikor is a környéken Cegléddel párhuzamosan elsőként jön létre református gyülekezet még az 1500-as évek közepén. A fekete sas a község névadójának besenyő eredetére utal. Taksony fejedelem besenyő származású felesége révén betelepülő sógorai közül a Pánd nevű családfő kapta a mai Pánd területét és róla kapta a község a nevét. Pánd jelentése - Örs. Pánd címere egységében békét, nyugalmat sugároz.

A község 1645-ös pecsétje egy ekét és egy Csoroszlyát (vagy fogazott sarlót) ábrázol a 20 mm-es felirata pedig SIGIL VM PANDLENSE 1645. Használatban volt 1645 és 1739 között. A következő pecsét 1739-ből való, az előbbiek mellett még egy marék búzakalász is van rajta, melyet az eke megtör. Ez többször megújítva 1900-ig használatos. Ez a két jelkép két és fél évszázadon át jelölte a községet a helyi és az országos iratokon.

Kultúra és Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pándi Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891-ben 266 tanköteles diák élt Pándon, a két tanító és a két tanterem már kevésnek, illetve szűkösnek bizonyult. A lebontott Szilassy-kastély helyére építették fel az új iskolát. 1912-től az új épületben folyik a tanítás. Az államosított iskola első igazgatója Péczely Ferenc volt. A nyolc tantermes épület udvarában tágas, gyermekbarát, sportolásra alkalmas aszfaltpálya és gyepesített, fákkal ornamentált terület található. 2009. március 15-én a helyi önkormányzat és a Magyarörmény Kulturális Egyesület Cetz János-emléktáblát avatott az iskola főbejáratánál. A honvédtábornok 1849-ben, a szabadságharc bukása után a Szilassy-kúriában rejtőzködött a Habsburg-terror elől. 2012. június 9-én az iskola fennállásának századik évfordulóján emléktáblát avattak a főbejáratnál.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művelődési Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977. március 31-én adták át a Pándi Művelődési Házat és a Könyvtárat. Nemzetközi néptánctalálkozót is rendeztek itt görög, olasz és magyar táncosok részvételével 1992. augusztus 22-én. Három esztendővel később a Művelődési Házban került sor a millecentenáriumi ünnepségre: zászló-, címer- és pecsétavatás szerepelt a programban. A rendezvényen megjelent a falut örökre szívébe záró Gáspár Sándor, az akkori Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Pándon született politikus. A kultúrház színházterme 180 férőhelyes. Kisebb termei a település közösségi életének, klubtalálkozóinak adnak otthont. A könyvtár 16200 kötetet és számos folyóiratot tartalmazó állománnyal áll az olvasók rendelkezésére.

Református Templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A X-XI. században épült első templomot 1776-ban lebontották. Helyére 1779 és 1781 között Jung József építész és Haber József ácsmester tervei alapján építették meg a község központjába a ma műemléki védettség alatt álló, késő barokk stílusú templomot. 1975-től 1981-ig modernizálták, és új gyülekezeti termet alakítottak ki. 2002. szeptember 14-én a renoválási munkálatokat követően hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen vendégként megjelent Orbán Viktor államférfi és Balog Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár. A templom kertjében Emlékpark található, amelyet 2008. július 12-én avattak fel. Itt található(k) a Trianon-emlékmű, a templom megépítése érdekében első lépéseket megtevő Szilassy család egyes tagjainak sír- és Benedek Béla lelkipásztor nyughelye, helyi kopjafák.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgármester Lázók József.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pándi Meggyfesztivál és Falunap, melyet minden évben Örs napjához legközelebbi szombaton tartanak.
  • Pándi üvegmeggy: Kárpát Medencében őshonos meggyek között tartják számon. Kései, július végén éri el a szedési érettséget. Igen nagy, 6-8 g súlyú, 21-24 mm átmérőjű meggyeket termő fajta. Kiváló üveg meggy, repedésre nem hajlamos. a dunsztolásnál sem repedezik, mivel, elég vastag héjú. Sötétpiros, bő levű ízletes, piros húsú, jellegzetes, savanykás-édes, kellemes harmonikus ízű meggy a Pándi. Egyedül álló gyümölcs minőségének köszönhetően korlátlanul lehetne exportálni, de rendszertelen termés biztonsága miatt igen költséges volna, ezért nagyüzemi ültetvényekbe nem javasolt.  Fája erős vagy közép erős növekedésű, idősebb korában kissé lehajló koronát növesztő meggyfa, önmeddő, porzófajtái:Cigánymeggy, Csengődi, Germersdorfi, solymári gömbölyű, Hedelfingeni.
  • 2011. április 16-án megrendezték első, majd 2011. október 1-jén a második "Együtt a Tájházért" előadássorozatot. A Művelődési házban November eleje óta Taekwondo edzéseket tartanak.
  • Az 1781-ben épült református templom
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Az 1912-ben épült Pándi Általános Iskola
  • Művelődési ház
  • A Pándi református templom falán lévő márványtábla
  • Kopjafás temetkezés
  • 1848-as emlék kopjafa
  • 1956-os emlék kopjafa
  • A pándi Tájház
  • Trianon-emlékmű
  • Török-híd - A híd zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.

Helyi sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1992 májusában jelent meg a Pándi Tükör című közéleti újság első száma. A negyedévente megjelenő lap 2010 szeptemberében új arculatot kapott.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.jaras.info.hu/20140425/masik-jarasba-kerul-majd-golop-tallya-es-pand.html

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]