Pánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pánd
Pánd címere
Pánd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Nagykátai
Jogállás község
Polgármester Lázók József[1]
Irányítószám 2214
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 1948 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 93,70 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pánd (Magyarország)
Pánd
Pánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 19° 38′ 00″
Pánd (Pest megye)
Pánd
Pánd
Pozíció Pest megye térképén
Pánd weboldala

Pánd község Pest megyében, a Nagykátai kistérségben található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Monort Nagykátával összekötő mellékút mentén található Káva és Tápióbicske között. Majdnem teljes egészében egy völgyben fekszik, az Őrhegy, a Dobos-hegy és a Montágh-hegy határolja. Területén négy forrás található: Szilas, Diós, Szopókás, Sóskarét, melyek a Pándi-patakot táplálják. A patak a Tápióba torkollik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu első okleveles megemlítése 1275-ből származik. Ekkor a Pándi család mellett még az Aba nembeli Omode fia, István, illetve a Bichkey nemből származó Timót és Benedek a vidék birtokosai. A váci káptalan előtt kiállított oklevél a következő sorokban jegyzi meg a községet: „…és azon átmenve egy úthoz, melynek mindkét oldalán van határjel, s az úton határjelek között egy Harastfeugh nevű völgyhöz, s azon keresztül a Harasthfeu nevű föld mellett van három határjel, azután Pang falu felé halad és Omode fia, István földjét érinti, s ott végződik…” 1281-től Timót gyermekei a pándi területrész tulajdonosai, és Pangnak írják a falu nevét.

A település névadója egy besenyő származású férfi. Taksony fejedelem ótörök születésű felesége révén betelepülő sógorai közül a Pand nevű családfő kapta a mai Pánd területét és tőle eredeztethető a község neve. Pánd jelentése: Örs.

A X-XI. században épült fel Pánd első, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált a község lakosságának jelentős része református hitvallásúvá. A XV. század közepétől 1944-ig több nemes família, így egészben , bizonyos időszakokban csak részben a Szilassy család birtokolta a községet.

A település a XVIII. században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentősen nőtt a föld szerepe.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc toborzása alkalmával Pánd lakosai közül többen is katonának álltak.A tápióbicskei csata után a községben sebesülteket ápoltak és temettek el.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után Pándon rejtőzködött a Habsburg-terror elől Czetz János, Bem József vezérkari főnöke, honvédtábornok.

1865-ben a községbe költözött Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, és összeházasodott Szilassy György földbirtokossal. Három gyermekük született.

1902-ben felépült a mai községház épülete. 1907-ben bontották le a Szilassy-kastélyt, helyén alakították ki 1912-re a Pándi Általános Iskola intézményét. Az I. világháborúban 307 pándi lakos harcolt, 86-an meghaltak.

Az I. világháborús hősi emlékművet Pándi Kiss János szobrászművész alkotta. A szobrot 1938. október 31-én avatták fel. A műdarab talapzatát 2006 júliusában új táblát helyeztek el az 1944. november 8-i bombatámadás halálos áldozatainak emlékére. A 2012. március 15-én rendezett ünnepi megemlékezésen kopjapát avattak az 1848-4-es szabadságharc pándi hallottai tiszteletére.

1944. november 12-én, a délelőtti órákban érkeztek meg a községbe az első szovjet katonák Cegléd és Pilis felől. A front gyors ütemben áthaladt a falun, csupán néhány ágyúlövedék csapódott be, amelyek két szovjet katona halálát okozták. A település felszabadulása után repülőteret alakítottak ki Pánd északi részén, amely 1945 áprilisáig működött.

1947 és 1948 között a helyi kultúrházban népfőiskola működött. Az „aranykalászos tanfolyam” ideje alatt ide jártak praktizálni a környező települések legjobb pedagógusai és tanulói.

1999. júliusában bonyolították le az első megszervezett falunapot.

2002. november 18-án a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó Dél-Pesti Egyházmegye Pándon tartotta közgyűlését. Az egyházi régióhoz 49 gyülekezet tartozik, mintegy 120 főt látott vendégül a Pándi Református Lelkészi Hivatal.

2002. november 21-én a V.R.A.M. Kft 60 méter magas rádiótelefon-adótornyot állított fel a pándi Őrhegyen. 2010. május 12-én Schirilla György második alkalommal látogatott el a településre az Összefogás a Tápió-vidékért című jótékonysági futóprogram keretében.

2010. Július 10-én rendezték meg az I. Pándi Meggyfesztivált a Pándi meggy tiszteletének és megbecsülésének céljából.

A címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerpajzs csücsköstalpú, egyenesen álló csúcsos. Ferdén osztott, az osztás iránya a jobb felső saroktól a bal alsó ív közepéig. A pajzsmező kétszínű, a jobboldali alsó mező színe kék, a baloldali felső mező színe arany. A pajzs kék mezejében a pajzstalp elején és közepén hármas halom van zöld színnel és arany éllel. A halmok zöld mezőjében alul négy hullámvonal található jobbról balra kék színnel. A kék mezőben található egy sokágú arany színű csillag. A pajzs arany mezejében egy fekete sasmadár van ábrázolva a földön állva. A címer elemeinek jelentése: A pajzs forma azért, mert a község lakossága minden körülmények között katonákat állított, ha az ország sorsa úgy kívánta, kiváltsága és mentessége ebből a szempontból soha nem volt. A hármas halom - Magyarország címerének eleme is - a Gödöllői dombságban található pándi határ dombos területét jelképezi, és a fent említetteknek megfelelően a magyarsághoz való tartozásra is utal. A ferdén kékre és arany színűre osztott pajzsmezők - Pest megye címerének színei is - jelképezi Pest megyéhez tartozásunkat. A négy kék hullámvonal azt a négy forrást - Szilas, Diós, Szopókás, Sóskarét - jelöli, melyek a Pándi-patakot táplálják. A letelepülő ember és jószágai számára nagyon fontosak és meghatározóak voltak ezek a források és patakok. A kék mezőben található sokágú aranycsillag utal községünk középkori múltjára, amikor is a környéken Cegléddel párhuzamosan elsőként jön létre református gyülekezet még az 1500-as évek közepén. A fekete sas a község névadójának besenyő eredetére utal. Taksony fejedelem besenyő származású felesége révén betelepülő sógorai közül a Pánd nevű családfő kapta a mai Pánd területét és róla kapta a község a nevét. Pánd jelentése - Örs. Pánd címere egységében békét, nyugalmat sugároz.

A község 1645-ös pecsétje egy ekét és egy Csoroszlyát (vagy fogazott sarlót) ábrázol a 20 mm-es felirata pedig SIGIL VM PANDLENSE 1645. Használatban volt 1645 és 1739 között. A következő pecsét 1739-ből való, az előbbiek mellett még egy marék búzakalász is van rajta, melyet az eke megtör. Ez többször megújítva 1900-ig használatos. Ez a két jelkép két és fél évszázadon át jelölte a községet a helyi és az országos iratokon.

Kultúra és Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pándi Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891-ben 266 tanköteles diák élt Pándon, a két tanító és a két tanterem már kevésnek, illetve szűkösnek bizonyult. A lebontott Szilassy-kastély helyére építették fel az új iskolát. 1912-től az új épületben folyik a tanítás. Az államosított iskola első igazgatója Péczely Ferenc volt. A nyolc tantermes épület udvarában tágas, gyermekbarát, sportolásra alkalmas aszfaltpálya és gyepesített, fákkal ornamentált terület található. 2009. március 15-én a helyi önkormányzat és a Magyarörmény Kulturális Egyesület Cetz János-emléktáblát avatott az iskola főbejáratánál. A honvédtábornok 1849-ben, a szabadságharc bukása után a Szilassy-kúriában rejtőzködött a Habsburg-terror elől. 2012. június 9-én az iskola fennállásának századik évfordulóján emléktáblát avattak a főbejáratnál.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művelődési Ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977. március 31-én adták át a Pándi Művelődési Házat és a Könyvtárat. Nemzetközi néptánctalálkozót is rendeztek itt görög, olasz és magyar táncosok részvételével 1992. augusztus 22-én. Három esztendővel később a Művelődési Házban került sor a millecentenáriumi ünnepségre: zászló-, címer- és pecsétavatás szerepelt a programban. A rendezvényen megjelent a falut örökre szívébe záró Gáspár Sándor, az akkori Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Pándon született politikus. A kultúrház színházterme 180 férőhelyes. Kisebb termei a település közösségi életének, klubtalálkozóinak adnak otthont. A könyvtár 16200 kötetet és számos folyóiratot tartalmazó állománnyal áll az olvasók rendelkezésére.

Református Templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A X-XI. században épült első templomot 1776-ban lebontották. Helyére 1779 és 1781 között Jung József építész és Haber József ácsmester tervei alapján építették meg a község központjába a ma műemléki védettség alatt álló, késő barokk stílusú templomot. 1975-től 1981-ig modernizálták, és új gyülekezeti termet alakítottak ki. 2002. szeptember 14-én a renoválási munkálatokat követően hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen vendégként megjelent Orbán Viktor államférfi és Balog Zoltán országgyűlési képviselő, államtitkár. A templom kertjében Emlékpark található, amelyet 2008. július 12-én avattak fel. Itt található(k) a Trianon-emlékmű, a templom megépítése érdekében első lépéseket megtevő Szilassy család egyes tagjainak sír- és Benedek Béla lelkipásztor nyughelye, helyi kopjafák.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A polgármester Lázók József.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pándi Meggyfesztivál és Falunap, melyet minden évben Örs napjához legközelebbi szombaton tartanak.
  • 2011. április 16-án megrendezték első, majd 2011. október 1-jén a második "Együtt a Tájházért" előadássorozatot. A Művelődési házban November eleje óta Taekwondo edzéseket tartanak.
  • Az 1781-ben épült református templom
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Az 1912-ben épült Pándi Általános Iskola
  • Művelődési ház
  • A Pándi református templom falán lévő márványtábla
  • Kopjafás temetkezés
  • 1848-as emlék kopjafa
  • 1956-os emlék kopjafa
  • A pándi Tájház
  • Trianon-emlékmű
  • Török-híd - A híd zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.

Helyi sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1992 májusában jelent meg a Pándi Tükör című közéleti újság első száma. A negyedévente megjelenő lap 2010 szeptemberében új arculatot kapott.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]