Pósta Sándor
| Pósta Sándor | |
.jpg) | |
| Gerentsér László és tanítványa, Pósta Sándor (1924) | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1888. szeptember 25. |
| Születési hely | Pánd, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Halálozási dátum | 1952. november 4. (64 évesen) |
| Halálozási hely | Budapest,[1] Magyarország |
| Állampolgárság | magyar |
| Versenyzői adatok | |
| Fegyvernem | tőr, kard |
| Klub | Műegyetemi AFC |
| Edző | Italo Santelli Gerentsér László |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pósta Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Pósta Sándor, született: Gáspár Sándor (Pánd, 1888. szeptember 25. – Budapest, 1952. november 4.)[2] olimpiai bajnok magyar vívó, katona, fogorvos, újságíró.
Fiatalkora[szerkesztés]
Pándon született Gáspár Julianna gyermekeként, Pósta Sándor Árpád és neje, Sprung Paulina fogadták örökbe. A Bajai Gimnázium kitűnő tanulója volt.[3] Ezután Kolozsvárra járt orvosi egyetemre, ahol a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club tagjaként már számon tartották mint tehetséges kardvívót.[4][5] Fényesnek induló sportkarrierjét azonban megszakította az első világháború. A lövészárokból súlyos csípősérüléssel tért haza, ám Bécsben megoperálták, majd onnan visszatérve gyógytornázni kezdett, és ez lehetővé tette, hogy ismét vívni kezdjen. 1923. május 2-án Budapesten feleségül vette Lux Margit filmszínésznőt.[6]
Sportpályafutása[szerkesztés]
Javulásán felbátorodva felkereste Italo Santelli vívótermét, ahol Santelli mester és Gerentsér László tanítványa lett. Belépett a Műegyetemi AFC-be, és ennek színeiben kétszer is (1922[7] és 1924[8]) megnyerte a magyar kardvívó bajnokságot. Utána nagy versenykörutat és tanulmányutat tett Olaszországban.[5] Öt alkalommal volt tőr-, négy alkalommal kardvívó válogatott.
A párizsi olimpia[szerkesztés]
Az 1924-ben rendezett párizsi olimpiára kiküldetése pénzügyi gondok miatt kétségessé vált, végül Baja városa vállalta annak minden költségét.[9]
A Berty László, Garay János, Pósta Sándor, Rády József, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön, Uhlyárik Jenő felállásban szereplő kardcsapat az ezüstérmet szerezte meg az olimpián, miután a döntőben 8:8-ra végzett az olaszokkal, azonban 46:49-es tusarányban alulmaradt. Ennek a döntőnek Pósta volt a negatív hőse, ő vesztette el az utolsó előtti csörtét.
Öt nappal később aztán az egyéniben Pósta javított. A nyolcas fináléban hárman holtversenyben végeztek az élen 5 győzelemmel, ezután körmérkőzés döntött a győztesről, és Pósta itt már simán nyert: 4:0 arányban a később ezüstérmes francia Roger Ducret, 4:1 arányban pedig a bronzérmes Garay János ellen.
Pósta ezenkívül tagja volt a Berty László, Lichteneckert István, Pósta Sándor, Schenker Zoltán, Tersztyánszky Ödön összeállítású tőrcsapatnak is, amely harmadik helyezett lett, ezzel mindhárom éremből gyűjtött egyet-egyet Párizsban.
Jelleme[szerkesztés]
Pósta egyszerűen félt a szerepléstől: a legenda szerint nem maradt fel vívásáról egyetlen hiteles fénykép sem, mert mindig udvariasan megkérte a kattintgatni vágyó fotósokat, hogy „uraim, inkább a másik versenyzőre fókuszáljanak”.[9] Roppant babonás volt, sem a versenyek előtt, sem azok után nem adott interjút, nem állt szóba senkivel. Ha a csapatot fényképezték, elbújt. Amikor egy újságíró Párizsban nyilatkozatért kopogtatott be szállodai szobájába, kiküldte a névjegyét, és a neve alá odaírta: „Megnyertem az olimpiai bajnokságot! Ez az én nyilatkozatom!”[5]
Sokoldalú élete a sport után[szerkesztés]
Az egyetemet szájsebész-fogorvosként fejezte be. Orvosi hivatása mellett sportújságírással, sportkarikatúra-rajzolással, festéssel, zeneszerzéssel is foglalkozott. Több nyelven kifogástalanul beszélt, ezért tolmácskodott is. Emellett különböző színdarabokban is szerepelt.[5] Egy ideig a Magyar Köztársaság egészségügyi népbiztosának helyettese volt.[3] Halálát szívizom-elfajulás okozta.
Emlékezete[szerkesztés]
- Baján az ő nevét viseli a városi sportcsarnok.[3]
- Dunaharasztiban utcát neveztek el róla.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.sports-reference.com/olympics/athletes/po/sandor-posta-1.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2200/1952. folyószáma alatt.
- ↑ a b c Archivált másolat. [2008. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
- ↑ Killyéni András Péter: Kolozsvár sport-kultúrtörténete Trianon előtt (1868-1920). old.semmelweis.hu (2011) (Hozzáférés: 2024. január 25.) [doktori értekezés]
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 255/1923. folyószáma alatt.
- ↑ http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=14307
- ↑ http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=15514
- ↑ a b http://www.mob.hu/champdata/details/id/25056/
Források[szerkesztés]
- Pósta Sándor profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Adatok
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
- Magyar vívók
- Magyar olimpiai bajnokok
- Olimpiai bajnokok (1924)
- Olimpiai bajnokok (vívás)
- Magyar olimpiai ezüstérmesek
- Magyar olimpiai bronzérmesek
- Magyar fogorvosok
- Magyar sportújságírók
- 1888-ban született személyek
- 1952-ben elhunyt személyek
- Nevet változtatott magyar személyek
- Magyar katonasportolók
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban