Gyál
| Gyál | |||
 |
|||
| Városközpont | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyáli | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Pápai Mihály (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Rozgonyi Erik | ||
| Irányítószám | 2360 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 431 fő (2011. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 941,08 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyál
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Gyál
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,3808°, k. h. 19,2157° | |||
| Gyál weboldala | |||
Gyál város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Budapesttől délkeletre, közvetlen a város határában található helység.
Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el.
Vonattal a 142-es számú, Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul-ként. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.
A falu az 1500-as években már puszta volt. A török hódoltság után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.
A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság. A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, a dr. Dőri Ferenc féle és a Jálics Kálmán féle birtokból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből "egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal." Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.
Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezte után, 1944. december 27-iki első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.
A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el a települést. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.
Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.
1997. július 1-jén a Köztársasági Elnök várossá nyilvánította a települést. A várossá avatást minden esztendőben, a nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.
Címere [szerkesztés]
A város címere háromszögű pajzs, mely két részre van osztva. A felső, vörös mezőjében páncélos vitéz, Szent György látható. Épp legyőzi a sárkányt. Elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt, valamint két akácágat láthatunk, mely az itt élő lakosok XIX-XX. századi történelmére utal. Ebben az időben ugyanis elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők a "gyáli homok"-on. Gyált korábban "Gyál-szőlő" és "Gyál-liget"-nek hívták, így a címer alsó része erre a tényre is utal.
Jelene [szerkesztés]
A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.
Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szenyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és és járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.
A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja,valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétbe áll. Gyál a környező településeket összefogó kistérség központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.
Itt működő fontosabb vállalatok [szerkesztés]
- ASA Hulladékfeldolgozó Kft. – térségi szemétlerakó és feldolgozó.
- Eisberg Kft. – zöldség feldolgozó
- HOPI logisztikai központ
- Hungarorak Kft. – McDonald’s logisztikai központja
- Prologis logisztikai központ
- Tesco logisztikai központ
- Szálka'86 Kft. - Épület-asztalos ipari termékek gyártása és kereskedelme
- Galopp Major Kft.
- Geszterédi Kft.
Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények [szerkesztés]
- Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola
- Ady Endre Általános Iskola
- Bartók Béla Általános Iskola
- Kodály Zoltán Zeneiskola
- Zrínyi Miklós Általános Iskola
- Liliom Óvoda
- Tátika Óvoda
- Tulipán Óvoda
- Kun utcai Bölcsőde
- Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat
Látnivalók [szerkesztés]
- Katolikus templom (1983 – tervezte: Perczel Dénes ) (Szent István út)
- Református templom (1994 – tervezte: Jakab Zoltán)
- Millenniumi park ([Kőrösi út)
- Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002 – tervezte: Taba Benő) (Kőrösi út)
- Arany János szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt)
- Szent István szobor (Szent István tér)
- Kopjafa (Szent István tér)
- Kálvin szobor (2001 – Barth Károly alkotása) (Kálvin tér)
- Széchenyi István szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok)
Polgármesterek [szerkesztés]
Elérhetőségek [szerkesztés]
A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.
Megközelíthető gépjárművel:
- az M5-ös autópályáról, a Gyáli letérő felől (21. km),
- Budapest felől a Pesti vagy a Nagykőrösi útról,
- Vecsés felől az M0-s új szakaszáról vagy a Vecsési út felől.
Közösségi közlekedéssel:
Képgaléria [szerkesztés]
-
Régi térkép rajta Gyál
-
-
-
-
Helyi média [szerkesztés]
- Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011.11.11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-fm rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi Dj is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja
További információk [szerkesztés]
- Gyál hivatalos honlapja
- Gyálinfo.hu
- Startlap lingyűjtemény
- Térkép Kalauz – Gyál
- Légifotók Gyálról
- Kodály Zoltán Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény honlapja
- A gyáli Kodály Zoltán Zeneiskola alternatív honlapja
- A Gyál FM honlapja - Gyál első hivatalos fiataloknak készült rádiója
Megjegyzés [szerkesztés]
- ↑ Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
|
|||||
|
|||||||
