Gyál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyál
Gyál városközpont.jpg
Városközpont
Gyál címere
Gyál címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gyáli
Jogállás város
Polgármester Pápai Mihály (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Rozgonyi Erik
Irányítószám 2360
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 22 709 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 941,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyál  (Magyarország)
Gyál
Gyál
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 51″, k. h. 19° 12′ 56″
Gyál  (Pest megye)
Gyál
Gyál
Pozíció Pest megye térképén
Gyál weboldala

Gyál város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli kistérség központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől délkeletre, közvetlen a város határában található helység.
Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el.
Vonattal a 142-es számú, Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul-ként. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A török hódoltság után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság. A századforduló idején alig pár száz lakosú község a 20. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, a dr. Dőri Ferenc-féle és a Jálics Kálmán-féle birtokból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből "egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal." Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezte után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el a települést. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a Köztársasági Elnök várossá nyilvánította a települést. A várossá avatást minden esztendőben, a nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város címere háromszögű pajzs, mely két részre van osztva. A felső, vörös mezőjében páncélos vitéz, Szent György látható. Épp legyőzi a sárkányt. Elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szőlőfürtöt, valamint két akácágat láthatunk, mely az itt élő lakosok XIX-XX. századi történelmére utal. Ebben az időben ugyanis elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők a "gyáli homok"-on. Gyált korábban "Gyál-szőlő" és "Gyál-liget"-nek hívták, így a címer alsó része erre a tényre is utal.

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szennyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közutak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és és járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja,valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétbe áll. Gyál a környező településeket összefogó kistérség központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Gyál, Zrínyi Miklós Általános Iskola

Itt működő fontosabb vállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartók Béla Óvoda
  • Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola
  • Ady Endre Általános Iskola
  • Bartók Béla Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Zeneiskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola
  • Liliom Óvoda
  • Tátika Óvoda
  • Tulipán Óvoda
  • Kun utcai Bölcsőde
  • Kertváros Gyáli Kistérség Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Szakszolgálat

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyál, Széchenyi szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben
Gyál, Arany János szobor. A szobrot Barthné Mezőfi M. Ilona szobrászművész ajándékozta a városnak 2006-ban.

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1990-2010 Gyimesi István (Fidesz)
  • 2010- Pápai Mihály (Fidesz)

Elérhetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül jó ideig több volt a földút, mind a szilárd közút, azonban 2009-ben a város összes útja szilárd útburkolatot kapott.

Megközelíthető gépjárművel:

Közösségi közlekedéssel:

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyál FM: egy helyi amatőrökből álló csapat 2011.11.11-én indította útjára az első gyáli, fiataloknak szóló rádióadót. A rádió egyelőre csak weben érhető el, de rövidtávú programjukban a helyi lakosság kiszolgálása a cél, azaz kisközösségi-FM rádióvá szeretnének válni. Fiatalos, dinamikus és lendületes stílusával, alig 6 hónap alatt az egyik legelismertebb magyarországi webrádióvá vált. Híres és még fel nem fedezett tehetségek is megtalálhatók a rádió műsoraiban. A rádió kiemelkedő minősége már a határon túl is magára vonta az előadók figyelmét és egyre több külföldi Dj is felbukkan a műsorokban. A Gyál FM hivatalos honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)