Gyál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.38238° k. h. 19.21388°

Gyál
Városközpont
Gyál címere
Gyál címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Gyáli
Rang város
Polgármester Gyimesi István
Jegyző Ujlakiné Dr. Pék Éva
Irányítószám 2360
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség 22 979 fő (2008) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyál (Magyarország)
Gyál
Gyál
é. sz. 47.38238° k. h. 19.21388°
Gyál weboldala

Gyál város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, a Gyáli kistérség központja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől délkeletre, közvetlen a város határában található helység.
Autóval legegyszerűbben az M5-ös autópálya 21-es km-énél található kijáratról letérve érhető el.
Vonattal a 142-es számú, Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

Gyál város területe már a XIII. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. Endre király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul-ként. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A török hódoltság után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A XIX. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság. A századforduló idején alig párszáz lakosú község a XX. század eleji parcellázások nyomán nőtt több ezresre. Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, a dr. Dőri Ferenc féle és a Jálics Kálmán féle birtokból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből "egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal." Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is. A jó levegő, a ligetes táj, strandfürdők, vendéglők, kulturális és sportesemények szolgáltak alapul az élénk polgári élet, a hangulatos község kialakulásához.

Bár az Alsónémeditől való önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak befejezte után, 1944. december 27-iki első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el a települést. A háború után alakult a község lelkészsége (1945-ben). Ekkor hozták létre a templomépítő bizottságot is, a háborúban ugyanis az uradalmi kápolnák elpusztultak. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi templomja a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es évektől kezdve, amikor a mezőgazdaság átalakítása következtében a népesség nagy része a fővárosi gyárakban talált munkát, Gyál lélekszáma is rohamosan emelkedett. A rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben. A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is. A térség dinamikus fejlődésének ma is szilárd alapját jelentik az akkor betelepült üzemek, bár időközben lényeges minőségi változások is megfigyelhetőek e területen.

1997. július 1-jén a Köztársasági Elnök várossá nyilvánította a települést. A várossá avatást minden esztendőben, a nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

[szerkesztés] Címere

A város címere háromszögű pajzs, mely két részre van osztva. A felső, vörös mezőjében páncélos vitéz, Szent György látható. Épp legyőzi a sárkányt. Elsősorban a település középkori múltjára utal. Az alsó, aranyszínű mezőben egy szöllőfürtöt valamint két akácágat láthatunk, mely az itt élő lakosok XIX-XX. századi történelmére utal. Ebben az időben ugyanis elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak az itt élők a "gyáli homok"-on. Gyált korábban "Gyál-szőlő" és "Gyál-liget"-nek hívták, így a címer alsó része erre a tényre is utal.

[szerkesztés] Jelene

A kilencvenes évek elejétől jelentek meg a nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások. Az autópályák közelsége miatt a városba települtek nagyobb üzemek, logisztikai központok. Napjainkban több száz vállalkozó és gazdasági társaság tevékenykedik az iparban, a kereskedelemben a szolgáltatások széles körét kínálva.

Mára lényegében kiépült a vonzáskörzet lakosságát is kiszolgálni képes intézményhálózat: zeneiskola, szakközépiskola, könyvtár, szakosított orvosi rendelő, gyógyszertárak, térségi vízmű, csatornamű és hulladék kezelő vállalat működik. A városban a teljes közművesítés (villany, gáz, ivóvíz, szenyvíz, telefon, internet) megtörtént. Az elkövetkezendő években a közútak szilárddá tétele, a csapadékelvezetők kiépítése és és járdaépítés fog az önkormányzatnak komoly feladatot adni.

A lakosoknak korábban Dabasra kellett járni, ha igazolványaikat meg kellett újítani. Ma már itt is megtalálható a területi okmányiroda és gyámhivatal. A közbiztonság erősítését magasabb szintű rendőrőrs és polgárőrség biztosítja,valamint önkéntes tűzoltó raj is készenlétbe áll. Gyál a környező településeket összefogó kistérség központja. Itt működik továbbá a környező településeket kiszolgáló egészségügyi ügyeleti szolgálat is.

Gyál, Zrínyi Miklós Általános Iskola

[szerkesztés] Itt működő fontosabb vállalatok

[szerkesztés] Legfontosabb oktatási és pedagógiai intézmények

  • Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola
  • Ady Endre Általános Iskola
  • Bartók Béla Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Zeneiskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola
  • Liliom Óvoda
  • Tátika Óvoda
  • Kun utcai Bölcsöde

[szerkesztés] Látnivalók

Gyál, Széchenyi szobor. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak 2005-ben

[szerkesztés] Elérhetőségek

A város népszerűsége elsősorban a jó közlekedésben, és Budapest közelségében rejlik. Mind egyéni, mind közösségi közlekedési eszközökkel könnyen megközelíthető. A városon belül azonban még mindig több a földút, mind a szilárd közút.

Megközelíthető gépjárművel:

Közösségi közlekedéssel:

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Megjegyzés

  1. ^ jelenleg nem tekinthető meg a városban, mert a szobrot eltulajdonították…
m • v • sz
Pest megye városai
Pest megye címere
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1l”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök