Sződ
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Sződ | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Váci | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Hertel László | ||
| Jegyző | Bojtayné B. Gabriella | ||
| Irányítószám | 2134 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3180 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 221,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Sződ
|
|||
| Sződ weboldala | |||
Sződ község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sződ község Budapesttől északra, 30 km-re a Gödöllői-dombság peremén és a Duna régi árterén fekszik.
[szerkesztés] Története
Az első írásos - oklevéli - említés IV. Béla korához kapcsolódik 1255-ből, ekkor a község neve még „Szenden” volt. Az oklevelet IV. László átíratta és megerősítette, ennek kelte 1288. április 18. Ezekből az okmányokból arra következtethetünk, hogy a település már az államalapítás idején is létezett.
A régi korok emlékét az 1953-ban felfedezett, a sződi templom bejárati lépcsőfokán talált XI. századi palmetta díszítéses kő őrzi. E faragott kő nagy valószínűséggel a tatárjárást követően került Sződre Vácról.
A középkori források szűkösek, mint birtokot - a Szécsi család birtokát - említik a települést. Ez a család birtokolja még 1579 novemberében a községet.
A törökök először 1526 szeptemberében jelentek meg a környéken, amikor Mohács után egészen Vácig portyáztak a Duna mentén. A következő 150 év Vác sorsával kötötte össze Sződöt. Ahogy a hadiesemények forogtak úgy lett hol magyar, hol német és hol török terület.
A török hódoltság 1544-től szilárdult meg, az ún. budai szandzsákon belül Sződ a váci náhijéhoz tartozott. A XVI. századi török összeírás szerint Sződ falu népessége és gazdagsága növekedett. Az 1546-ban és 1559-ben történt összeírás már egyértelműen Sződ névvel illette a települést.
A Rákóczi szabadságharc ideje alatt ez a terület is kivérzett. A Felvidék magyar és szlovák lakossága egyaránt megindult e térség felé. Sződön 1720-ban még többségében voltak a magyar nevek, ez 1728-ban fordult meg, ekkor kerültek többségbe a szlovák vezetéknevek. Sződ történetének alakulására legnagyobb hatással a Grassalkovichok földesuraságának korszaka volt. A falu mai kinézete, arculata ekkor alakult ki. Ebből a korból származik a két műemléki jellegű épület, a templom és a parókia. Ez a család Sződöt - Göd pusztával együtt - 1736-ban vásárolta meg a Madách családtól.
A falu lakossága Mária Terézia uralkodása alatt másfélszeresére nőtt. Sződön az urbárium 1769-ben jött létre.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka nem hagyott jó nyomokat. A község bíráját ugyanis, Mikó Józsefet, a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos félreértés miatt - mint hangadót - elfogták és elítélték.
Az első világháború után megkezdték a villamosítást.
A község - Váccal együtt - 1944. december 8-án szabadult fel a német megszállás alól. 1950-ben Sződliget településrész önálló községgé alakult.
A társadalmi változások rányomták bélyegüket a községre. A felnőtt lakosság nagy része „kétlaki” lett. A termelőszövetkezeten kívül más, jelentős foglalkoztató nem települt a községbe.
A rendszerváltás és ennek minden gondja jelentkezett a községben, megnőtt a munkanélküliek száma, a fiatalok a jobb lehetőséget biztosító városok felé irányultak. Ma a falu legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat és intézményei.
A község két lakott településrésszel rendelkezik - Csöröggel és a Nevelek dűlővel - ezek lakosság számban nőnek, míg a régi falu öregszik.
[szerkesztés] Címere
Álló, háromszögletű, vörössel és kékkel hasított katonai pajzs, amelynek közepét zöld halomból kinövő, kétlevelű, háromfürtű, kettős keresztben végződő szőlőkaróra támaszkodó ezüst szőlőtőke foglalja el. A (heraldikailag) jobb oldali vörös mezőben hegyével felfelé, élével befelé forduló ezüst csoroszlya, a kék mezőben pedig hegyével lefelé, élével befelé forduló ezüst ekevas lebeg. A címertartó mindkét oldalon egy-egy arany búzakalász.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Pest megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
