Szigetmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetmonostor
Szigetmonostor címere
Szigetmonostor címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szentendrei
Kistérség Szentendrei
Jogállás község
Polgármester Molnár Zsolt[1]
Irányítószám 2015
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 2262 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 95,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetmonostor (Magyarország)
Szigetmonostor
Szigetmonostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 06′ 04″
Szigetmonostor (Pest megye)
Szigetmonostor
Szigetmonostor
Pozíció Pest megye térképén
Szigetmonostor weboldala

Szigetmonostor község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentendrei-sziget legdélibb települése. Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu is. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze. Normál vízállásnál személyszállító révjáratokkal Gödről és Szentendre belvárosából is elérhető. Közúton csak Tahitótfalu hídján át közelíthető meg.

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Visegrádi-szorost elhagyva lényegesen lelassul a Duna folyása, hordalékát lerakja, így alakult ki a 31 km hosszú, átlagosan 3-3,5 km széles Szentendrei-sziget. Felszínét a Duna hordaléka, s a víz és a szél formálta. Geológiai sajátossága, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így kiváló vízszűrő, -tisztító szerepet tölt be, ezáltal jó ivóvizet biztosít a fővárosnak, s természetesen a helyi lakosoknak.[3] A sík, alacsonyan fekvő területet a gyakori árvizektől kiterjedt gátrendszer védi.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna szabályozása előtt a terület gyakran volt vízzel elborítva, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, a kiemelkedő homokdombokon alakulhatott ki. Elég elzárt terület a közlekedés szempontjából az évszázadok során, de történelmi viharok idején bizonyos védelmet is jelentett ez a földrajzi adottság. A sziget már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a rézkorból és a vaskorból származó leletek. A római korban a horányi révnél őrtorony is volt. A honfoglaláskor a Kartal nemzetség birtokába jutott. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított Szent Szalvator néven. Sajnos a kolostornak ma már nyoma sincs, a település azonban kezdetben a kolostor alapítójáról kapta nevét, amely Tiburcmonostor, majd Monostor néven vonult be a történelembe. Szigetmonostor elnevezéssel majd csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először.

A falu lakosai az 1520-as években tértek át a református hitre, lelkészük vezetésével a Nagy-Duna partjáról a település jelenlegi helyére menekültek a török elől, de az adó elől nem menekülhettek, adót kellett fizetni a töröknek és a magyar királyságnak is. Az ellenreformáció megtorlásai sem kerülték el a települést. I. Lipót német-római császár nemigen kapott tőlük adót, így eladta a területet a győri vár kapitányának, Zichy István grófnak. A török uralom végére mindössze 52 település maradt lakott hely a megyében, köztük Monostor. 1750-ben Zichy István Horányi Gábor uraságnak adta el Monostort, Horányi egyre több katolikus embert telepített be, így alakult ki Monostoron az a helyzet, hogy a felvégen a reformátusok, az alvégen a katolikusok laktak, s a két felekezet sokáig rivalizált egymással.

A katolikusoknak 1752-ben épült templom, a reformátusoknak 1771-ben miután a katolikus Horányi család kezéről a birtok az óbudai koronauralom alá került.

A 19. században többször is volt árvíz, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott, főleg a 19-20. század fordulóján, majd a 20. században. Fő foglalkozás és megélhetési forrás a mezőgazdasági termények előállítása, búza, árpa, rozs, kukorica, mellette zöldségek, gyümölcsök, málna, földieper, ezek ma is jellemzőek. Már az 1930-as évektől nagy szerepe van a térségnek a főváros ivóvízellátásában, így az infrastruktúra is fejlődésnek indult. Utak, járdák, vízvezeték, orvosi rendelő, sportlétesítmények, presszó, húsbolt, önkiszolgáló bolt, könyvtár épültek. A falu életének meghatározó tényezőjévé vált a Fővárosi Vízművek jelenléte: Munkaadóként és fejlesztőként, ugyanakkor szabályozóként és a falutól délre eső területek szigorú őrzőjeként is.

Ma sem sorvadó település Szigetmonostor, mintegy kétezer lakosa van, s a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Védett növénye az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdőt is szeretnék védetté nyilvánítani.[4] Festői tájait ma is látogatják alkotó művészek is, mint hajdan Vajda Lajos festőművész és grafikus. 1953-ban a helység katolikus templomának freskóit Jeges Ernő festette.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katolikus templom (1752) - Műemlék
  • Római katolikus plébánia (1740-es évek) - Műemlék
  • Református templom (1771)
  • Római híd hídfőjének romjai, őrtoronymaradványok (a másik hídfő romjai Dunakeszin találhatók). Műemlék.
  • Megyeri híd

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt is dolgozott Vajda Lajos festőművész
  • Itt született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa. A vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Szentendrei-sziget l. 676. o. ISBN 963-243-761-6

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Czellár - Somorjai i.m. 676.
  4. Szigetmonostor története

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]