Pilisszántó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pilisszántó
Pilis-Szántó.jpg
Pilisszántó látképe, háttérben a Pilis-tető
Pilisszántó címere
Pilisszántó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Pilisvörösvári
Kistérség Pilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Csicsmanczai Tamásné[1]
Irányítószám 2095
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 2865 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 153,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pilisszántó  (Magyarország)
Pilisszántó
Pilisszántó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 11″, k. h. 18° 53′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 11″, k. h. 18° 53′ 12″
Pilisszántó  (Pest megye)
Pilisszántó
Pilisszántó
Pozíció Pest megye térképén
Pilisszántó weboldala

Pilisszántó (szlovákul Santov) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül. Budapest - Árpád híd buszpályaudvar és Pilisszántó között elővárosi autóbuszjáratok közlekednek 820-as és 830-as jelzésekkel valamint Pilisszentkeresztről, vagy a 10. számú főút felől Pilisvörösváron át. Pilisszántó. Budapesttől és Esztergomtól egyaránt 30 km távolságra lévő település.Lakói rálátnak a nyüzsgő főváros épületeire, esti fényeire, viszonzásként e látványért megajándékozzák a főváros lakóit egy tájképpel, szemet gyönyörködtető erdők borította hegyekkel. Pilisszántó kivételes természeti környezetben fekvő gazdag múlttal rendelkező barátságos település. Pilisszántó határában lévő botanikai és geológiai ritkaságok miatt a falut körül ölelő terület a Pilisi tájvédelmi körzet, ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi.A Pilis-hegység mind szerkezetében, mind pedig alaki vonásaiban a Budai hegység hasonmása. A kettőt egymástól a Pilisvörösvári árok választja el. Mindkettő torlódott, pikkelyes szerkezetű röghegység. A hegy felépítése túlnyomóan mészkőből és dolomitból áll. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság, ezek a mérföldkövek talán a legfontosabb leletei a falunak. A község temploma előtt található római mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban helyezték el. Ezek kőoszlopok, amiken fontos adatok szerepelnek felirata: Aqiuncum, Pannonia Inferior .Pilisszántó a 14-16.sz-i okleveles adatokkal összhangban álló középkori Pilis megyei (Zantóu, Zantho) faluval azonosítható, amit eredetileg földművelésre kötelezett királyi szolgálónépek lakták

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosság 94,4%-a magyarnak, 3,4%-a szlováknak, 2,5%-a németnek vallotta magát. Ezek a százalékértékekek a kettős identitásból következnek, ugyanis az asszimiláció miatt a helyi szlovákok többsége a magyar nemzethez is kötődik kulturálisan és érzelmileg.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó.

A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság.Az útvonal Óbudán keresztül a Vörösvári és a Bécsi út vonalát követte. Az ürömi vasútállomás környékén valószínűleg kettéágazott. Innen két nagyjából párhuzamos országút vezetett Pilisszántó irányába. Az egyik út Üröm felé vezetett, majd Pilisborosjenőn keresztül mint peremút haladt a Nagykevély és a Ziribár hegy oldalában Pilisszántóra. A másik útvonal, amely a volt Szarvas téglagyárig a bécsi országút vonalát követte, onnan a mai úttal kb. párhuzamosan vezetett érintve a Pilisvörösvár és Pilisszántó között fekvő Dörfl-dűlőt, innen az út Pilisszántóra kanyarodott. A községhatár Dny-i szélét átszelő útból egy kb. 1,3 km hosszú szakaszt egy fasorral szegélyezett meglehetős épségű kövesutat figyelt meg Simonyi Dezső 1936-ban. Pilisszántóról a Pilishegy és a Gyertyános között haladt az út Csév felé. Pilisszántóról a mai út vonalát követve egy mellékút vezetett Pilisszentkereszt felé a Dobogókőn elhelyezett katonai őrtoronyhoz. Simonyi Dezső is említi az Üröm felől vezető utat. A piliscsévi szakasz bejárása után Pilisszántó felé haladva a következőket írta: Többszöri kanyarodó után széles és erősen megrongált köves úton ereszkedünk le Szántóra, a major udvarának irányába: innen aztán... egy udvaron keresztül, egyenesen a templom homlokzatának kell tartanunk. A templom mögött kissé északra fordulva, egy kis szerpentin úton emelkedünk a 270-es magasságig, honnan utunk aztán a Hosszúhegy párkányán halad tovább délkelet irányába. E szakaszon az út olyan jó megtartású és oly széles, hogy e tulajdonságokat egy mai dűlőútról nem lehet feltételeznünk: utunk többször eltűnik az erdőszéli bozótok közt, ahol sűrűn találunk rúdszerű köveket is.

A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.

A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, a 70-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.

A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barokk templom Páduai Szent Antalnak szentelve. (175960), alatta 2000-től középkori romokat fedeztek fel, melyek nagy valószínűséggel a pálosok elsőként alapított kolostorának maradványai. A templom oltárképét az 1865-ös tűzvészben elpusztult eredeti pótlására Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) festette 1953-ban.
  • Boldog Özséb síremléke a régi temetőben
  • A keresztes kő (jelenleg a templom padozata alatt kiállítva)
  • Sziklaszínház
  • Római feliratos mérföldkő a templom mellett (i. sz. 230.)
  • Volt Baross-Jurkovich-kúria (Klasszicista, 1826.)
  • Orosdy-kastély (1895.) – Építtetője Orosdy Fülöp, Kossuth Lajos egykori titkárának fia. Ma a község tulajdona.
  • Trézsi-kút természetvédelmi területen.
  • Pilisszántói-kőfülke.
  • Pilis Keresztje – Felállítása, szentelése: 2003. december 20. szombat 14 óra – a talapzatán az alábbi felirat: „Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!”
  • Wass Albert emlékköve a Sziklaszínház bejáratánál (2005. június 25.)
  • Trianon kopjafa a Sziklaszínház bejáratánál.
  • Pilisi Boldogasszony kápolna. 2006. december 21-én felszentelve [1]
  • Csillagösvény 2007. (Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb, ill. Remete Szent Pál, Hunyadi Mátyás)
  • Gyönyörűen felújított kálvária és kápolna

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pilisszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es magyar népszámlálás ide vonatkozó kérdőívében meg lehetett adni többes identitást, így előfordulhatnak 100% feletti értékek, ugyanis egy ember több nemzetiséget is megjelölhetett.
  4. Wordpress.com – Kedvenceink voltak: beszélgetés Fischer Pállal

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszántó témájú médiaállományokat.