Pilisszántó

Pilisszántó látképe, háttérben a Pilis-tető

Pilisszántó címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Közép-Magyarország

Megye

Pest

Kistérség 2012-ig

Pilisvörösvári

Jogállás

község

Polgármester

Csicsmanczai Tamásné^[1]

Irányítószám

2095

Körzethívószám

26

Népesség

Teljes népesség

2456 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

153,88 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

15,94 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pilisszántó

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47,66979°, k. h. 18,88674°

Pilisszántó

Pozíció Pest megye térképén

é. sz. 47,66979°, k. h. 18,88674°

Pilisszántó weboldala

Pilisszántó (szlovákul Santov) község Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül. Budapest - Árpád híd buszpályaudvar és Pilisszántó között elővárosi autóbuszjáratok közlekednek 820-as és 830-as jelzésekkel.

Népesség [szerkesztés]

2001-ben a lakosság 94,4%-a magyarnak, 3,4%-a szlováknak, 2,5%-a németnek vallotta magát. Ezek a százalékértékekek a kettős identitásból következnek, ugyanis az asszimiláció miatt a helyi szlovákok többsége a magyar nemzethez is kötődik kulturálisan és érzelmileg.^[3]

Története [szerkesztés]

Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó.

A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság.

A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.

A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, a 70-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.

A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.

Nevezetességei [szerkesztés]

Barokk templom Páduai Szent Antalnak szentelve. (1759–60), alatta 2000-től középkori romokat fedeztek fel, melyek nagy valószínűséggel a pálosok elsőként alapított kolostorának maradványai. A templom oltárképét az 1865-ös tűzvészben elpusztult eredeti pótlására Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) festette 1953-ban.
Boldog Özséb síremléke a régi temetőben
A keresztes kő (jelenleg a templom padozata alatt kiállítva)
Sziklaszínház
Római feliratos mérföldkő a templom mellett (i. sz. 230.)
Volt Baross-Jurkovich-kúria (Klasszicista, 1826.)
Orosdy-kastély (1895.) – Építtetője Orosdy Fülöp, Kossuth Lajos egykori titkárának fia. Ma a község tulajdona.
Trézsi-kút természetvédelmi területen.
Pilisszántói-kőfülke.
Pilis Keresztje – Felállítása, szentelése: 2003. december 20. szombat 14 óra – a talapzatán az alábbi felirat: „Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!”
Wass Albert emlékköve a Sziklaszínház bejáratánál (2005. június 25.)
Trianon kopjafa a Sziklaszínház bejáratánál.
Pilisi Boldogasszony kápolna. 2006. december 21-én felszentelve [1]
Csillagösvény 2007. (Nimród, Attila, Árpád, Szent István, Szent László, Boldog Özséb, ill. Remete Szent Pál, Hunyadi Mátyás)
Gyönyörűen felújított kálvária és kápolna

Híres szülöttei [szerkesztés]

Baross János politikus
Fischer Pál magyar válogatott labdarúgó^[4]

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Pilisszántó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ A 2001-es magyar népszámlálás ide vonatkozó kérdőívében meg lehetett adni többes identitást, így előfordulhatnak 100% feletti értékek, ugyanis egy ember több nemzetiséget is megjelölhetett.
↑ Wordpress.com – Kedvenceink voltak: beszélgetés Fischer Pállal

Képek [szerkesztés]

A falu a 757 m magas Pilisről. Balra a Hosszú-hegy, a Ziribár és a Kevély, jobbra a budai hegyek
Barokk plébániatemplom
Marcus Aurelius mérföldköve
A mérföldkő felirata
Orosdy-kastély
Orosdy-kastély
Volt Jurkovich-kúria, jelenleg óvoda
Boldogasszony kápolna
Kálvária
Címer a templom homlokzatán
Szántó a Pilis-hegyről
Pilisszántó a Pilis kisebbik csúcsáról
Pilisszántó esőben