Dunaharaszti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaharaszti
Dunaharaszti címere
Dunaharaszti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Kistérség Ráckevei
Rang város
Polgármester Dr. Szalay László[1]
Irányítószám 2330
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 20 112 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 689,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunaharaszti (Magyarország)
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47.3516° k. h. 19.0976°
Dunaharaszti (Pest megye)
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.3516° k. h. 19.0976°

Dunaharaszti (németül Harast) város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A Ráckevei-Duna bal partján, a Pesti-síkságon fekszik a budapesti agglomerációban. A fővárostól 17 km-re délre, az M0-s, a Budapest-Baja 510-es számú út és a Budapest-Kelebia 150-es számú vasútvonal mentén terül el. Határos települések: Budapest (észak), Alsónémedi (délkelet), Taksony (dél), Szigetszentmiklós (nyugat) ez utóbbi természetes határ is, melyet a csepeli Duna-ág képez. Innen indul a Duna–Tisza-csatorna.

[szerkesztés] Története

A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbizott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincum-nak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.

Dunaharaszti, Haraszti nevét 1229-ben említik először az oklevelek Haraszti néven.

1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyek azelőtt Lóránd nevű birtokosé voltak, a margitszigeti apácáknak adományozta.

A 14. században az Imregi család birtokába került; e család kihaltával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerték adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány felét Nagylucsei Orbán győri püspöknek adta el.

A török hódoltság alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között említették. Csak 1694-ben kezdett ismét benépesülni, ekkor Ráday Gáspár volt a birtokosa, aki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1701-ben pedig Koroncsay János és Battik Péter bírtoka volt.

Közvetetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe, 1737-ben már német lakosai voltak és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos, ekkor a birtokot Földváry Móricz vásárolta meg.

Petőfi Sándor két alkalommal, 1841 áprilisának első felében, illetve 1845. július 15-én rövid ideig a községben tartózkodott.

Fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti (19. század vége). Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak épültek. 1900-tól hívják Dunaharasztinak, korábbi neve Haraszti volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispesti járásához tartozott.

1910-ben 3861 lakosából 3845 magyar volt. Ebből 3428 római katolikus, 249 református, 118 izraelita volt.

1956-ban földrengés volt a településen. (fn.hu)

Dinamikus fejlődésének érdemeként 2000-ben városi rangot kapott.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Képgaléria

  • Dunaharaszti1.jpg
  • Dunaharaszti2.jpg
  • Dunaharaszti3.jpg

[szerkesztés] Források

  1. ↑ Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

m • v • sz
Pest megye városai
Pest megye címere
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunaharaszti&oldid=11112906”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken