Nepomuki Szent János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Halálának helyét jelző rézkereszt a Moldva fölött átívelő prágai Károly híd korlátján

Nepomuki Szent János síremléke a Szent Vitus székesegyházban

Nepomuki Szent János oltára (Eger, minorita templom)

Szymon Czechowicz: Nepomuki Szent János mártíromsága (1750)

Nepomuki Szent János (csehül Svatý Jan Nepomucký) (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) Csehország védőszentje.

A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon ^[1]. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szentelnek neki, szobrokat emelnek, sőt, Aknasugatagon még bányát is neveznek el róla. ^[2]

[szerkesztés] Élete

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.

1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiusításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.

Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nem csak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el a, mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.

János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.

[szerkesztés] Emlékezete

[szerkesztés] Szentté avatása

XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Emléknapja: május 16.

[szerkesztés] Szobrok a tiszteletére

Számos településen állítottak szobrot tiszteletére, főként a barokk korban.

Ezek a szobrok több helyütt folyóvizeknél, hidaknál állnak, mivel ő az úton és vízen járók védelmezője.

[szerkesztés] Csehországban

Bővebben: Szobrok a Károly hídon

Prágában a Károly-hídon áll a szobra.

[szerkesztés] Lengyelország

Wieliczkai sóbányák, Józef Piłsudski kamra.

[szerkesztés] Magyarországon

Magyarországon is számos emlékszobra áll, pl.

Abdán,
Adonyban, a kompátkelőnél,
Agyagosszergényen,^[3]
Ajkán, a tósokberéndi katolikus templom főbejárata mellett,
Alsóbogáton,
Apátfalván,
Bagon,
Balassagyarmaton,
Balatonalmádiban,
Balatonkenesén, a református parókiával szemben, a könyvtár szomszédságában.
Bárnán,
Besenyőteleken,
Bólyon,
Budajenőn,
Budapesten, a Krisztinavárosban,
Csanyteleken, a római katolikus templom kertjében,
Csolnokon, a Janza patak hídján 2010 óta,
Csornán,^[3]
Csongrádon, a pontonhídnál,
Dunabogdány, Szent János tér,
Dunaharasztin, a római katolikus templom kertjében,
Emődön a római katolikus templom előkertjében,
Ercsiben,
Esztergomban a Szent Erzsébet hídnál,
Fegyverneken 1775-ben emelt, barokk stílusú szobra a 4-es főút mellett áll,
Fertőrákoson, a patak partján, a volt uradalmi magtár falában kialakított fülkében áll,
Göncön,
Gyalókán^[3],
Gyöngyössolymoson,
Hatvanban
Herencsényben,
Hevesvezekényben,
Hidasnémetiben,
Hidegségen, ^[3]
Hódmezővásárhelyen,
Jászberényben,
Jászalsószentgyörgyön, a plébánia mellett, a Zagyva folyó lejáratánál,
Kaposváron,
Karácsondon,
Káptalanfán, a Kígyós patakon átívelő Szent János hídon. A szobor 1794-ben készített eredetije a káptalanfai plébániaudvaron áll,
Kistarcsán,
Kisbéren, 1770 táján készült, a Szent János téren áll,
Kiskunfélegyházán, a városközpontban,
Kistolmácson, a Kozár-forrásnál,
Kiszomboron,
Kónyban, ^[3]
Körmenden a Rába partján,
Kőszegen a Gyöngyös-patak Szent János-hídjánál,
Kunszentmártonban a Főtér híd felőli oldalán,
Makláron,
Mohácson,
Mogyoródon,
Mosdóson, a Kapos folyó hídja mellett,
Mosonmagyaróváron,^[3]
Nagyigmándon,
Nagycenken ^[3],
Nagymaroson a Dám-on (Széchenyi-pihenő),
Nemeskérben ^[3],
Osztopánban,
Örvényesen a malom mellett,
Pápán (lásd: pápai Nepomuki Szent János-szobor),
Ráckevén,
Peresztegen ^[3],
Perkáta,
Pinnyében^[3],
Pusztafogacson szobra és a neki szentelt kápolna áll,
Rajkán ^[3],
Romhányban,^[4]
Sándorfalván,
Sásdon,
Somogyapátiban,^[5]
Sopronban ^[3],
Sopronhorpácson ^[3],
Sülysápon,
Szabadbattyánban,
Szajolban,
Szanyban ,
Szarvasgedén,
Szeged-Szentmihálytelken, a Maty-ér hídján,
Szendrőládon,
Szentlászlón,^[6]
Szigetmonostoron,
Szolnokon az 1804-ben készült klasszicista stílusú szobor korábban a Tisza-híd hídfőjénél állt, ma a a Szent István téren található,
Tapolca-Diszelben,
Tarnamérán, a Tarna-híd-on,
Tibolddarócon,
Vassurányban,
Vácon,
Vácszentlászlón,
Vágban ^[3],
Vámosmikolán,
Verpeléten,
Visontán,
Völcsejben ^[3],
Zalaapátiban,
Zebegényben,
Zircen.

[szerkesztés] Romániában

Aradon, a legrégebbi köztéri szobor ^[7],
Borbándon, Gyulafehérvárról került át a római katolikus templomkertbe,
Csíkszeredában, a Millenniumi templomban,
Fugyivásárhelyen,
Gyergyószentmiklóson, képek a szoborról a Szoborlap.hu oldalon,
Máriaradnán, a Ferences rendi kolostor és kegytemplom udvarán,
Parajdon, sóból faragott szobor a sóbányában lévő neki szentelt ökumenikus kápolnában^[8],
Rónaszéken, emlékmű: faszobor és neki szentelt kápolna ^[9],
Szilágycsehen, képek a A szilágycsehi búcsú oldalon,
Temesváron, szobor a józsefvárosi római katolikus templom udvarán (a bánáti katolikusok védőszentje) és tiszteletére állított emlékmű a Szabadság-téren ^[10].