Balánbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balánbánya (Bălan, Kupferbergwerk)
Balánbánya címere
Balánbánya címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang város
Beosztott falvak -
Polgármester Brezovszky György [1]
Körzethívószám 0x66[2]
SIRUTA-kód 83464
Népesség
Népesség 6115 fő (2011. október 31.)[3]
Magyar lakosság 2092 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Balánbánya  (Románia)
Balánbánya
Balánbánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 25° 48′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 25° 48′ 36″
Balánbánya weboldala

Balánbánya (románul Bălan, németül Kupferbergwerk) város Romániában, Hargita megyében. 2011-ben 5864 lakosából 3625 román, 2124 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hargita megye északkeleti szélén helyezkedik el, a Keleti-Kárpátok központi részén, 13 km-re a csíkszentdomokosi útkereszteződéstől, a 125-ös országúton, körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól (42 km). A tengerszinttől számítva 760-840 m magasan fekszik. Földtani szempontból altalaja üledékes-kristályos kőzetekből, andezitből, mészkőből és más eróziónak ellenálló kőzetből áll. Ezekből alakultak ki a savas, barna talajok, melyeknek termékenysége alacsony, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de megfelelő a tűlevelű erdők számára, amelyek nagy kiterjedésük révén nedves és hűvös éghajlatot váltanak ki. Domborzati formája jellegzetes hegyvidéki, szakadékos összetételben, meredek lejtőkkel: Terkő, Hegyeskő, Egyeskő, Nagyhagymás (1973 m), Fekete-Hagymás, Cohárd csúcsok - fehér gyöngyfüzérként ékesítik a vidéket bükk és fenyőerdőkkel díszítve. A város felett a Nagyhagymás, az Öcsém és a Terkő őrködnek. Magasságuk 850 és 1792 m között váltakozik. A Nagyhagymás a Keleti Kárpátok hegyvonulatai közül a legszebbek közé sorolható, legendák bölcsője. A legenda alapköve a hegy, ahonnan az Olt ered, és amely első pillantásra leköt. Az idő folyamként rohan át rajta, de nem billentheti ki a helyéből. Onnan indult el a tündérkirály két teljesen különböző természetű fia, Maros és Olt, hogy apjukat megkeressék. Gazdag forrású vizek hazája a Nagyhagymás, több nagy folyóvíz forrásvidéke: Olt, Maros, Békás, Putna, Kisbeszterce, mindegyik más-más arculattal és más-más sorssal. Ám azt, hogy mennyit kell harcolni és őrködni azért, hogy forrásuk sose apadjon el, egyedül csak a Nagyhagymás tudja. Drámaian harcol a felhőkkel, és végül: „kimerülten, a hősies hegy, minden szirtjével, elmerül ásványi álmában.” Vízrajzi szempontból, innen ered hazánk két fontos folyója: az Olt, amely északról, a Várbükk oldalából, (1416 m), és a Maros, amely a Feketerezből indul.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán havasról kapta. A román bălan szőkét jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város. Nicolae Ceaușescu az 1950-es években rohamléptekkel iparosította a várost. Ezrével telepített be a városban épült új lakótelepekbe főleg a Kárpátokon túlról románokat, megváltoztatva a település etnikai összetételét. Míg 1910-ben 402-en lakták (385 székely, 5 román), 1966-ban már 4646 lakója volt, melyből 2507 volt székely/magyar, de már 2110 román is volt. 1977-ben már 12161-en lakták a várost, 3949 székely/magyar és 8190 román. 2002-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt. A 2011-es népszámlálás idejére további jelentős népességcsökkenést könyvelhetett el a város, főként a románajkúak hagyták el tömegesen a települést, a román-magyar számarány tovább közeledett egymáshoz (62-38%). 2011-ben hosszú idők óta először magyar nemzetiségű polgármestert választottak a balánbányaiak.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban a bányát bezárták.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
  • A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
  • A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
  • Határában található az Olt forrása.
  • Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemez: "a Székely Svájc"
  • A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balánbánya témájú médiaállományokat.
  1. http://itthon.transindex.ro/?hir=29549
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)