Székelyszentmiklós
| Székelyszentmiklós (Nicoleni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | falu |
| Községközpont | Siménfalva |
| Irányítószám | 537322 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 69 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 69 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében.450 méter tszf. magasságban fekszik belterülete mindössze 14 hektár.
A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba(525m)és az Árnyék(538m)nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is.Nyugatról a Kis és Nagykedei dűlőkkel határos(Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka,nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.
1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.
Temploma [szerkesztés]
Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1793-ban Tiboldi István iskolamester, költő, Kriza János gyűjtőtársa.
- Itt született 1876-ban Szentannai Sámuel kutató mezőgazdász, szakíró, iskolaigazgató Karcagon (1912-1933)[2]
- Itt született Farkas Dénes nyugalmazott unitárius lelkész, esperes
- Itt született 1944-ben Farkas Árpád költő.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, Dr. Pintér János. Budapest: Mezőgazdasági Múzeum. 1989.
Források [szerkesztés]
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |

