Székelyszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelyszentmiklós (Nicoleni)
Szekelyszentmiklosi templom.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang falu
Községközpont Siménfalva
Irányítószám 537322
Körzethívószám 0266
Népesség
Népesség 69 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 69
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2

Székelyszentmiklós (románul Nicoleni) falu Romániában Hargita megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében.450 méter tszf. magasságban fekszik belterülete mindössze 14 hektár.

A falu határát fátlan dombvidék alkotja(356,3 ha). Erdője csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik. Keletről a Borba(525m)és az Árnyék(538m)nevű siménfalvi dűlőkkel határos, és itt van Akasztófa-dombja is.Nyugatról a Kis és Nagykedei dűlőkkel határos(Templomalj, Faluvége, Felső sás, Kedevölgye). A falu aszályos időszakban vízhiánnyal küzd csak a Tiboldi kút vize nem apad el. Délről a Forrás-pataka,nyugatról a Sás-pataka, északról a Somály-pataka ömlik a Szentmiklósi Alba-patakába.

Története [szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori telep nyomaira bukkantak.

1910-ben 159, 1992-ben 83 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.

Temploma [szerkesztés]

Unitárius temploma 1862-ben épült a falu közepén amelybe beépítették a középkori templom néhány faragványát is(gyámkövét). A templom nyugati kapuját csúcsíves, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, küszöbe is egy kapukeret hengertagos szárköve. A hajó déli oldalára épített két késő gótikus gyámkövet falaztak be. Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való. Régi kőfallal övezett temploma a Temetődombon állott.

Híres emberek [szerkesztés]

  • Itt született 1793-ban Tiboldi István iskolamester, költő, Kriza János gyűjtőtársa.
  • Itt született 1876-ban Szentannai Sámuel kutató mezőgazdász, szakíró, iskolaigazgató Karcagon (1912-1933)[2]
  • Itt született Farkas Dénes nyugalmazott unitárius lelkész, esperes
  • Itt született 1944-ben Farkas Árpád költő.

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Dr. Für Lajos, Dr. Pintér János. Budapest: Mezőgazdasági Múzeum. 1989.

Források [szerkesztés]