Udvarhely vármegye
| Udvarhely vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Székelyudvarhely | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 124 200, 1910 | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2 938 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Udvarhely vármegye térképe | |||
 |
|||
| Udvarhely vármegye domborzati térképe | |||
Udvarhely vármegye (románul: Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye terület nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita-hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagyküküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kisküküllő vármegyék határolták.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből. (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivtalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A II. bécsi döntés értelmében a terület 1940-1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, a terület visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye három járásra volt felosztva:
- Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely
- Homoródi járás, székhelye Oklánd
- Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr
[szerkesztés] Források
- Forró Albert 2009: Udvarhely vármegye kialakulása. Aeropolisz IX, 59-70.
|
||||||||||||||||||
