Trencsén vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trencsén vármegye
Trencin coatofarms.jpg

Ország Magyar Királyság
Központ Trencsén
Népesség
Népesség 310.400 fő (1910)
Nemzetiségek szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület 4 456  km2
Térkép
Trencsen.png
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Trencsen county map.jpg
Domborzati térkép

Trencsén vármegye (szlovákul Trenčin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott. Legfontosabb folyói a Vág és a Varinka. Északról Morvaország és Galícia, keletről Nyitra, Turóc és Árva vármegyék, délről Nyitra vármegye, nyugatról pedig Morvaország határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye a 11. században lett alapítva, az első magyar vármegyék egyike. A honfoglalás utáni időkben rendszeresen volt a vármegye helyszíne a magyar-cseh háborúknak. Az 1244-es tatárbetörés idején a mongol hordák elpusztították a területet, de Trencsén várát nem tudták bevenni. Már a tatárok kivonulása után elkezdődött a terület benépesítése a környékbeli országokból, főként csehekkel és lengyelekkel. Az 1526-os mohácsi vész után, illetve az ország két, majd három részre való szakadása után a vármegye területe a Királyi Magyarország része volt. Jelentős csaták voltak a kuruc felkelés idején is. A vármegye örökös főispáni tisztségét a Csák nemzetség valamint a gróf Cseszneky és Illésházy család tagjai viselték. 1918-tól a vármegye teljes területe Csehszlovákia része lett gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is. A magyar lakosság nagy része ekkor az Alföldre menekült. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét, 1938 és 1944 között az Első Szlovák Köztársaság része volt, német megszállás alatt. A második világháború után kitelepítették és asszimilálták a német lakosságot, ugyanakkor a környéket iparosíották is. 1993-tól a szlovákiai Trencséni kerület területéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:

Trencsén vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trencsén vármegye fekvése a mai Szlovákián belül

A vármegye kilenc járásra volt felosztva:

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]