1918

1918 más naptárakban
Gergely-naptár	1918
Ab urbe condita	2671
Bahái naptár	74 – 75
Berber naptár	2868
Bizánci naptár	7426 – 7427
Buddhista naptár	2462
Burmai naptár	1280
Etióp naptár	1910 – 1911
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1973 – 1974
Shaka Samvat	1840 – 1841
Kali juga	5019 – 5020
Holocén naptár	11918
Iráni naptár	1296 – 1297
Japán naptár	2578 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4614–4615
Kopt naptár	1634 – 1635
Koreai naptár	4251
Muszlim naptár	1336 – 1337
Örmény naptár	1367 ԹՎ ՌՅԿԷ
Thai szoláris naptár	2461
Zsidó naptár	5678 – 5679

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923

Események

Határozott dátumú események

• január 4. – Svédország elismeri Finnország függetlenségét.
• január 6. – A bolsevikok feloszlatják az Alkotmányozó Gyűlést.
• január 8. – Wilson elnök 14 pontja.
• január 14. – Finnország önálló államiságát nemzetközileg is elfogadták (kikiáltása 1917. december 6-ára esett).
• február 1. – A cattarói matrózlázadás.
• február 9. – Dekrétum a föld nacionalizálásáról Szovjet-Oroszországban.
• február 14. – Szovjet-Oroszország áttér a Julián naptárról a Gergely-naptár használatára.
• február 18. – Német támadás Szovjet-Oroszország ellen.
• február 23. – A Vörös Hadsereg Narvánál megállítja a német előrenyomulást.
• március 3. – Szovjet-Oroszország aláírja a breszt-litovszki békeszerződést Németországgal.
• március 9. – A szovjet kormány Moszkvába költözik.
• március 21. – Megindul a németek végső támadása a nyugati arcvonalon (mely hamarosan összeomlik).
• április 5. – Japán-angol intervenció Szovjet-Oroszország ellen Vlagyivosztokban.
• április 9. – Kikiáltják Lettország a függetlenségét.
• április 10. – A Monarchia nemzetiségeinek római kongresszusa.
• április 14. – Foch marsall a szövetségesek főparancsnoka.
• május 7. – A konzervatív román Marghiloman-kormány különbékét köt Bukarestben a központi hatalmakkal.
• május 29. – Általános mozgósítás a Vörös Hadseregbe.
• június 3. – Franciaország elismeri a cseh-szlovák államot.
• július 15. – Az utolsó német támadás a nyugati fronton.
• július 17. – A bolsevikok kivégzik II. Miklós orosz cárt és családját az urali Jekatyerinburg városában.
• július 18. – Megindul az antant ellentámadása, mely az I. világháború befejezéséhez vezet.
• augusztus 8. – Az angolok Amiens-nél áttörik a német frontot, a német hadsereg „fekete napja”.
• augusztus 30. – Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.
• szeptember 14.
  • A Monarchia béketárgyalásokra szólítja fel a hadviselő feleket.
  • A balkáni francia-szerb offenzíva kezdete, amely felszabadítja Szerbiát.
• szeptember 15. – Az antant balkáni hadereje áttöri a bolgár csapatok vonalát.
• szeptember 17. – Az Amerikai Egyesült Államok elutasítja a Monarchia ajánlatát.
• szeptember 18–19. – A palesztinai csatában brit egységek Jaffánál áttörik a törökök német csapatokkal megerősített palesztinai arcvonalát.
• szeptember 29. – Bulgária kapitulációja.
• október 3. – Németországban Max von Baden alakít kormányt és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
• október 6.
  • Ludendorff menesztése.
  • Zágrábban megalakul a Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács.
• október 16. – IV. Károly felhívása a népekhez.
• október 17. – Tisza István a parlamentben kijelenti: a háborút elvesztettük – ugyanaznap Magyarország kikiálja függetlenségét, létrejön a perszonálunió.
• október 19. – A Szlovén-Horvát-Szerb Nemzeti Tanács bejelenti a hatalomátvételt.
• október 24. – Az olasz hadsereg támadása.
• október 28. – Csehország elnyeri függetlenségét (a Monarchiától).
• október 29.
  • IV. Károly király Hadik János grófot bízza meg kormányalakítással.
  • Horvátország elszakad a Monarchiától.
• október 30.
  • Wekerle Sándor átadja a miniszterelnökség vezetését Hadik Jánosnak. Budapesten tüntetés zajlik, mely felkelésbe torkollik.
  • Az ideiglenes német-osztrák nemzetgyűlés második ülése jegyzéket fogalmaz, melyben bejelenti Német-Ausztria megalakulását.
  • Törökország és a szövetségesek megkötik a mudroszi fegyverszünetet. (A hatalmas területet elfoglaló Oszmán Birodalom számára a világháborús vereség még nagyobb veszteségeket jelent, mint Magyarországnak a trianoni béke. A törökök még intervenciósokként folytatnak háborút a szovjetek ellen.)
  • Turócszentmártonban megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács és elfogadják a deklarációt, amely a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozás mellett foglal állást.
• október 31.
  • Győz az őszirózsás forradalom, Hadik János lemond és Károlyi Mihály alakít kormányt.
  • Fegyveresek lakásán lelövik Tisza István miniszterelnököt.
• november 1.
  • A pólai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét.
  • Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít.
  • Róth Ottó Temesváron kikiáltja a Bánáti Köztársasaságot, amit a svájci-modell alapján akar megszervezni.
• november 3.
  • Padovában fegyverszünetet írnak alá a Osztrák–Magyar Monarchia és az Antant képviselői.
  • Befejeződik a Vittorio Venetó-i csata, Trieszt egyesül Olaszországgal.
• november 6. – Forradalom Brémában.
• november 7. – A Lengyel Köztársaság kikiáltása.
• november 9.
  • Berlini forradalom.
  • II. Vilmos német császár bejelenti lemondását.
  • A genfi egyezmény a délszláv állam létrehozásáról.
• november 11.
  • I. Károly osztrák császár lemond ausztriai trónjáról (a magyar királyi trónról – IV. Károly néven – csak 13-án) mond le.
  • Lengyelország 123 év után újra függetlenné válik.
  • Németország aláírja a compiegne-i erdőben a fegyverszünetet, véget ér az I. világháború.
  • Az Antant döntő győzelmet arat Afrikában a Német Birodalom felett.
• november 12. – Ausztriában kikiáltják a köztársaságot.
• november 13.
  • A belgrádi katonai konvención a magyar kormány és az antant balkáni haderőinek képviselői Belgrádban aláírják a 18 pontos fegyverszüneti egyezményt.
  • Az eckartsaui levél.
  • IV. Károly király lemond Magyarország trónjáról.
  • A szovjet kormány érvénytelennek nyilvánítja a breszti békét.
• november 14.
  • Csehszlovákia kimondja elszakadását az Osztrák–Magyar Monarchiától, és kikiáltja az ország függetlenségét.
  • Az Egyesült Királyság csapatai döntő győzelmet aratnak az Oszmán Birodalom hadaival szemben Irakban a mezopotámiai fronton. (I. világháború).
• november 15. – Megalakul a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE).
• november 16. – A magyar Parlamentben feloszlatja önmagát először a képviselőház, utána a főrendiház is, majd a kupolateremben összeül az országos testületté bővült Magyar Nemzeti Tanács, mely határozatában kihirdeti, hogy „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság”, ezzel megfosztja trónjától IV. Károly magyar királyt. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakulásáig az ország vezetésével Károlyi Mihályt és az elnöklete alatt álló népkormányt bízza meg.
• november 18. – Létrejön az Szovjet-Oroszország független önálló Lettország.
• november 19. – Németországban a forradalmat követően lemond a császár: megszületik a Weimari köztársaság.
• november 24.
  • Szerémség a Szerb Királyság része lesz.
  • Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).
• november 25. – A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják. Ugyanezen a napon megszüntetik a több három héttel ezelőtt kikiáltott Bánáti Köztársaságot, amit a szerb-francia hadsereg okkupált.
• november 26. – A Montenegrói parlament megszavazza a Szerbiával való állami egyesülést.
• december 1.
  • Gyulafehérváron a magyarok kizárásával az erdélyi románok kimondják Erdély Romániához való csatlakozását.
  • Izland elnyeri függetlenségét Dániától.
  • A Szlovén-Horvát-Szerb Királyság (SHS állam) megalakulása.
• december 21. – Tomáš Garrigue Masaryk megérkezik Prágába, ahol a nemzetgyűlésben leteszi a köztársasági elnöki esküt.
• december 24-én a román csapatok bevonulnak Kolozsvárra.

Határozatlan dátumú események

az év folyamán –

• • A törökök beszüntetik a Szovjet-Oroszország elleni háborújukat.
  • Ernest Rutherford felfedezi a protont.
  • Világszerte 25 millió áldozattal jár az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány.
  • Izland újra önálló állam, perszonálunióban Dániával.

Az év témái

1918 a filmművészetben

• november 9. – Mary Pickford a First Nationalhoz szerződik. Gázsija filmenként negyedmillió dollár.

• Amarilly of Clothes-Line Alley – főszereplő Mary Pickford.
• Mickey – főszereplő Mabel Normand
• Out West – egy 'Fatty' Arbuckle/Buster Keaton rövidfilm.
• Shoulder Arms – egy Charlie Chaplin film.

• Korda Sándor – Az aranyember I–III.
• Deésy Alfréd – Aphrodité
• Garas Márton – Anna Karenina
• Fekete Mihály – A Gyurkovics leányok

1918 az irodalomban

• Reményik Sándor – Fagyöngyök, Mindhalálig (versek)

1918 a zenében

• március 3. – Bartók: II. vonósnégyes bemutatója
• Ezen kívül A kékszakállú herceg vára bemutatója

1918 a sportban

• A MTK nyeri a hadibajnokságként megrendezett NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.

Születések

• január 9. – Nonn György egykori parlamenti képviselő, a parasztemberek életszínvonalát próbálta jobbá tenni, a Munkáspárt egykor propaganda osztály vezetője volt, 1956 februárjától november 16-áig legfőbb ügyész volt († 2007)
• január 14. – Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy István kormányzóhelyettes felesége
• január 15. – Gamal Abden-Nasszer, minden idők egyik legismertebb, legkarizmatikusabb arab politikusa, Egyiptom 2. elnöke († 1970)
• január 20. – Tardos Tibor, író († 2004)
• január 26. – Nicolae Ceaușescu, román diktátor († 1989)
• február 12. – Julian Schwinger, Kvantum-elektrodinamikai munkásságáért Richard Feynmannal és Shinichiro Tomonagával megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 1965-ben († 1994)
• február 22. – Robert Pershing Wadlow, (mindenidők legmagasabb embere) († 1940)
• március 16. – Frederick Reines, Nobel-díjas fizikus († 1998)
• április 3. – Hubay Miklós, író, műfordító († 2011)
• április 9. – Abádi Ervin, író, grafikus († 1979)
• április 20. – Gál József, világbajnok birkózó († 2003)
• április 23. – Maurice Druon, francia író, kultúrpolitikus († 2009)
• április 25. – Ella Fitzgerald, amerikai jazzénekesnő († 1996)
• május 11. – Richard Feynman, fizikus († 1988)
• május 16. – Tarjáni Tóth Ida, cimbalomművész († 2000)
• május 24. – Mészáros Ági, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1989)
• május 30. k. – Doncsecz Károly, fazekas, országos hírű népi iparművész († 2002)
• július 4. – IV. Tupou Taufa'ahau, tongai király († 2006)
• július 13. – Abodi Nagy Béla, festőművész
• július 14. – Ingmar Bergman, svéd filmrendező († 2007)
• július 14. – Jay Wright Forrester, amerikai egyetemi tanár, a számítógép-tudomány egyik úttörője
• július 18. – Nelson Mandela, béke Nobel-díjas dél-afrikai politikus
• augusztus 6. – Ambrózi Jenő, súlyemelő, edző († 1985)
• augusztus 21. – Lengyel Balázs, író († 2007)
• augusztus 22. – Benkő Gyula, Jászai Mari-díjas színész († 1997)
• augusztus 27. – Mészöly Dezső, Kossuth-díjas író († 2011)
• augusztus 28. – Kiss Árpád parlamenti képviselő, miniszter († 1970)
• szeptember 4. – Urbán Ernő, író, újságíró († 1974)
• november 2. – Terták Elemér, műkorcsolyázó, sportvezető († 1999)
• november 7. – Billy Graham, amerikai baptista prédikátor
• november 9. – Spiro Agnew, az Amerikai Egyesült Államok 39. alelnöke (Richard Nixon elnöksége alatt) († 1996)
• november 10. – Ernst Otto Fischer, Nobel-díjas német kémikus († 2007)
• november 10. – Záborszky József, magyar karnagy, zenepedagógus, zeneszerző
• november 13. – Jack Elam, amerikai színész († 2003)
• november 13. – Kardos László Kossuth-díjas néprajzkutató, művelődéspolitikus († 1980)
• december 11. – Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin, Nobel-díjas orosz író († 2008)
• december 17. – Fábián Dezső, olimpiai bajnok vízilabdázó († 1973)
• december 23. – Mándy Iván, író († 1995)
• december 25. – Anvar Szadat, Nobel-békedíjas egyitpomi elnök († 1981)

Halálozások

• január 6. – Georg Cantor, matematikus (* 1845)
• január 21. – Bezerédj Pál, mezőgazdász (* 1840)
• február 8. – Louis Renault francia jogász (* 1843)
• február 16. – Khuen-Héderváry Károly, politikus, miniszterelnök (* 1849)
• március 25. – Claude Debussy, francia zeneszerző (* 1862)
• április 20. – Karl Ferdinand Braun német feltaláló, Nobel-díjas fizikus (* 1850)
• április 21. – Manfred von Richthofen német vadászpilóta, közismertebb nevén „a vörös báró” (* 1892)
• április 28. – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója (* 1894)
• május 8. – Hollósy Simon, festőművész (* 1857)
• május 19. – Ferdinand Hodler, svájci festő (* 1853)
• május 24. – Ittebei Kiss József, a Császári és Királyi Légierő legeredményesebb magyar pilótája (* 1896)
• június 9. – Angster József, orgonakészítő mester (* 1834)
• június 10. – Arrigo Boito, olasz librettista, zeneszerző, író és költő (* 1842)
• június 14. – Holló Lajos magyar újságíró, politikus (* 1859)
• július 3. – V. Mehmed, az Oszmán Birodalom 36. szultánja (* 1844)
• július 4. – Lévay József, költő, műfordító (* 1825)
• július 17. – II. Miklós orosz cár (* 1868)
• július 25. – Abonyi Árpád író, újságíró (* 1865)
• október 8. – Aggházy Károly, zeneszerző, zongoraművész, pedagógus (* 1855)
• október 25. – Quittner Zsigmond, építész (* 1859)
• október 31. – Tisza István politikus, miniszterelnök (* 1861)
• november 4. – Wilfred Owen, angol költő (* 1893)
• november 9. – Guillaume Apollinaire, francia költő (* 1880)
• november 11. – Victor Adler, osztrák szociáldemokrata politikus, újságíró, az Arbeiter-Zeitung alapító főszerkesztője (* 1852)
• december 1. – Kaffka Margit, író, költő (* 1880)
• december 2. – Edmond Rostand, francia költő, drámaíró (* 1868)
• december 10. – Habsburg–Toscanai Ferenc Károly Szalvátor főherceg a Habsburg–Lotaringiai-ház toszkánai ágából származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, I. Ferenc József és Erzsébet királyné unokája (* 1893)
• december 31. – Deininger Imre, mezőgazdász (* 1844)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Max Planck, német fizikus, filozófus
Kémiai	Fritz Haber német elektrokémikus
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	nem adták ki
Béke	nem adták ki