1915

1915 más naptárakban
Gergely-naptár	1915
Ab urbe condita	2668
Bahái naptár	71 – 72
Berber naptár	2865
Bizánci naptár	7423 – 7424
Buddhista naptár	2459
Burmai naptár	1277
Etióp naptár	1907 – 1908
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1970 – 1971
Shaka Samvat	1837 – 1838
Kali juga	5016 – 5017
Holocén naptár	11915
Iráni naptár	1293 – 1294
Japán naptár	2575 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4611–4612
Kopt naptár	1631 – 1632
Koreai naptár	4248
Muszlim naptár	1333 – 1334
Örmény naptár	1364 ԹՎ ՌՅԿԴ
Thai szoláris naptár	2458
Zsidó naptár	5675 – 5676

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1910 – 1911 – 1912 – 1913 – 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920

Események

• február 3. – Szarajevóban kivégzik Ferenc Ferdinánd három halálra ítélt gyilkosát (Cabrinovics, Jovanovics, Ilics).
• február 4. – Németország hadi területté nyilvánítja az Anglia körüli tengereket; a Mazuri tavaknál zajló „téli csata” újabb német sikere az oroszok felett (február 4–22.).
• február 18. – Németország megkezdi az Anglia elleni tengeralattjáró-háborút.
• február 19. – Angol-francia támadás kezdete a Dardanelláknál.
• március 1. – Elindul az első autóbuszjárat a fővárosban (1917 és 1921 között szünetelt az autóbusz-közlekedés).
• április 22. – A németek a nyugati fronton, Ypres térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.
• április 26. – Az antanthatalmak és Olaszország szerződése a hadba lépésről.
• április 27. – Torpedótalálat következtében elsüllyed a francia flotta egyik büszkesége, a Léon Gambetta páncélos cirkáló.
• május 2. – A központi hatalmak Gorlicénél és Tarnownál áttörik az orosz frontot.
• május 4. – Olaszország formailag is felmondja a hármas-szövetséget.
• május 10. – Az első Zeppelin-támadás London ellen.
• május 23. – Olaszország az antant oldalán belép az I. világháborúba és hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.
• június 11. – Szerb csapatok bevonulnak Tiranába.
• június 15. – Az olasz fronton megkezdődik az első isonzói csata, amelyet 1917. október 25-éig további tíz ütközet követ.
• augusztus 5. – A németek elfoglalják Varsót.
• augusztus 20. – Olaszország hadat üzen Törökországnak.
• szeptember 6. – Szövetségesi szerződést írt alá Bulgária a központi hatalmakkal.
• szeptember 30. – Antantcsapatok szállnak partra Szalonikiben.
• október 5. – Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
• október 6. – Mackensen német tábornok vezetésével megindul a központi hatalmak Szerbia elleni hadjárata.
• október 9. – A Monarchia csapatai bevonulnak Belgrádba.
• október 14. – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.
• október 17. – Bulgária hadat üzen Szerbiának.
• október 19. – Japán csatlakozik az 1914. szeptember 5-ei londoni egyezményhez.
• október 29. – René Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
• november – Albert Einstein általános relativitáselméletéről előadássorozatot tart a Porosz Tudományos Akadémián, majd közzéteszi elméletét.
• november 21. – Olaszország csatlakozik a londoni egyezményhez (1914. szeptember 5.).
• november 25. – Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél: a szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
• Bevezetik Magyarországon a kenyérjegyet.

Az év témái

1915 a tudományban

• F. W. Twort brit bakteriológus publikálja a bakteriolízisről írt azon tanulmányát, amelyben feltételezi, hogy a jelenség oka a baktériumok valamely élősködője. Ezzel a bakteriofágia társfelfedezőjévé válik.

1915 a filmművészetben

• február 1. – William Fox megalapítja a Fox Film Corporationt.
• május 20. – Louis B. Mayer, Richard Rowland és James C. Clarke létrehozza a Metro Pictures Corporation stúdiót.
• Egy nemzet születése – rendező D. W. Griffith
• Les Vampires – rendező Louis Feuillade
• A falu rossza – rendező Pásztory M. Miklós
• Göre Marcsa lakodalma – rendező Damó Oszkár
• Havasi Magdolna – rendező Garas Márton
• Liliomfi – rendező Janovics Jenő
• Lyon Lea – rendező Korda Sándor
• Tetemrehívás – rendező Garas Márton

1915 az irodalomban

• megjelenik Kassák Lajos Eposz Wagner maszkjában című verseskötete

1915 a zenében

• Bartók: Román népi táncok, először zongorára, majd vonószenekarra.
• Kodály Zoltán: Szólószonáta (gordonkára).

1915 a sportban

• Az NB1-et ebben az évben az első világháború miatt nem rendezik meg.

Születések

• január 6. – Csák Ibolya, olimpiai bajnok magasugró († 2006)
• január 6. – Szentgyörgyi Dezső († 1971)
• január 17. – Benedek István, magyar orvos, író, művelődéstörténész († 1996)
• január 30. – Joachim Peiper volt († 1976)
• február 1. – Marosán Gyula, festőművész († 2003)
• február 11. – Patrick Leigh Fermor brit író, utazó és katona († 2011)
• február 21. – Anton Vratuša szlovén politikus, szlavista, újságíró
• február 28. – Zero Mostel amerikai színész, a New York-i Broadway színpadainak népszerű komikusa († 1977)
• március 8. – Gyarmathy Tihamér, Kossuth-díjas festőművész († 2005)
• március 12. – Fejes Tóth László, magyar matematikus, geométer, az MTA tagja († 2005)
• március 15. – Caterina Boratto, olasz színésznő († 2010)
• április 1. – Cseres Tibor, író († 1993)
• április 4. – Muddy Waters, amerikai blueszenész († 1983)
• április 11. – Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja († 1979)
• április 15. – Gróf Ödön, úszó († 1997)
• április 20. – Szeleczky Zita, színésznő, filmszínésznő († 1999)
• május 6. – Orson Welles, amerikai filmrendező, színész († 1985)
• május 12. – Roger Schütz-Marsauche, a taizéi közösség alapítója († 2005)
• május 15. – Mario Monicelli, olasz rendező, forgatókönyvíró († 2010)
• május 15. – Paul Samuelson amerikai közgazdász († 2009)
• június 9. – Les Paul, gitáros († 2009)
• június 10. – Saul Bellow, Nobel-díjas amerikai író († 2005)
• június 15. – Thomas Huckle Weller, Nobel-díjas amerikai virológus († 2008)
• június 16. – John W. Tukey, statisztikus († 2000)
• július 7. – Margaret Walker, amerikai írónő († 1998)
• augusztus 29. – Ingrid Bergman, svéd színésznő († 1982)
• szeptember 3. – Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője († 1994)
• szeptember 4. – Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó († 1993)
• szeptember 23. – Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója († 1986)
• október 17. – Arthur Miller, amerikai író († 2005)
• november 24. – Lőrincze Lajos, magyar nyelvész († 1993)
• november 25. – Augusto Pinochet Ugarte, chilei katonatiszt, diktátor († 2006)
• november 28. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz író, költő († 1979)
• november 30. – Henry Taube, Kémiai Nobel-díjas kanadai születésű amerikai kémikus († 2005)
• december 5. – Benjámin László, költő († 1986)
• december 9. – Elisabeth Schwarzkopf, német szoprán opera-énekesnő († 2006)
• december 12. – Frank Sinatra, amerikai énekes, táncos († 1998)
• december 19. – Édith Piaf, francia énekesnő († 1963)

Halálozások

• január 2. – Goldmark Károly, zeneszerző (* 1830)
• március 12. – Márkus József, Budapest polgármestere (* 1852)
• április 3. – Nadežda Petrović szerb festőnő, Szerbia leghíresebb fauvista festője.(* 1873).
• április 16. – Richard Lydekker, angol zoológus, geológus és természetről író (* 1849)
• május 9. – Wittmann Viktor, a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülő­gépgyár Rt) első műszaki igazgatója (* 1889)
• július 20. – Galimberti Sándor, magyar festőművész (* 1883)
• augusztus 16. – Széll Kálmán, politikus, miniszterelnök (* 1843)
• augusztus 28. – Drávecz Alajos, néprajzi író, hősi halált halt Szlovákiában (* 1866)
• augusztus 29. – Julius von Payer, osztrák–magyar monarchiabeli katonatiszt, sarkkutató, hegymászó, térképész és tájképfestő (* 1841)
• szeptember 1. – Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja (* 1854)
• szeptember 14. – Abonyi Andor költő, ügyvéd (* 1887)
• szeptember 24. – Kühár István magyarországi szlovén író, népdalgyűjtő (* 1882)
• október 13. – Las Torres Béla úszó (* 1890)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Sir William Henry Bragg és William Lawrence Bragg angol fizikusok
Kémiai	Richard Martin Willstätter német kémikus
Orvosi-fiziológiai	nem adták ki
Irodalmi	Romain Rolland, francia író
Béke	nem adták ki