Szalai Pál (tisztségviselő)
Szalai Pál (egyes forrásokban Szalay Pál, 1956 után az USA-ban megváltoztatta nevét Paul Sterlingre, Budapest, 1915. szeptember 3. – Los Angeles, 1994. január 16.) könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője. Raoul Wallenberg titkos segítője lett, megszervezte a budapesti gettó fegyveres, rendőrségi védelmét. Posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[1][2][3]
Tartalomjegyzék |
Nyilas ifjúsági vezető [szerkesztés]
Szalai Pál, az az egykori nyilas ifjúsági vezető, aki 1937-ben a nyilas per egyik vádlottjaként együtt volt elítélve Szálasi Ferenccel, de csakhamar kiábrándult a mozgalomból és szakított a hungaristákkal. 1944. október 16-án Szálasi visszahívta, vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Mint a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője bekapcsolódott Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységébe.[4]
A Wallenberg-kapcsolat [szerkesztés]
A gettók megmentésében jutott lényeges, sőt talán döntő szerephez Szalai Pál. Ekkor már nem utolsó sorban az ukrán frontot megjárt, a háborútól megviselt iskolatársa és gyerekkori barátja, Szabó Károly hatására az a tudatos szándék vezette, hogy megpróbálja a nyilasok szélsőséges tevékenységét akadályozni.
Szabó Károly mint írógépműszerész dolgozott a svéd követségnek. Dr. Fleischmann Ottó orvos-pszicholgus a követségen meggyőzte Szabó Károlyt, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében. Szabó Károly megszervezett egy Wallenberg-Szalai találkozót. Szalai kérte Wallenberget, ha bármiféle nyilas visszaélésről tudomást szerez, akkor azt közölje vele, és ő lehetőség szerint ezt meggátolja. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Szalai több sikeres mentőakciót hajtott végre.
A „Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló” épületekben közel 15 000 lakó talált védelmet, a gyakran önkényesen is öldöklő nyilasok elől. 1945 januárjában, amikor Wallenberg megtudta, hogy Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást tervez a gettókban, a vele együttműködő Szalai Pál közvetítésével elérte, hogy a német parancsnok megakadályozza ezt az akciót. Két nappal később az oroszok elérték a két budapesti gettót is.[5]
1945 után [szerkesztés]
Nyilas múltja miatt Szalai kétszer került bíróság elé. Többek között Rózsahegyi Kálmán és más megmentettek is tanúskodtak az érdekében.
Domonkos István mondta róla egy 2004-es interjúban: „A háború után kétszer is megpróbáltak ellene eljárást indítani, de meg lehetett védeni. Dokumentumok voltak róla, hogy milyen módon segített, nem is ítélte el a Népbíróság.”[6]
-
A budapesti népbíróság felmentő ítélete, 1947. július 2.
-
Az Államvédelmi Hatóság házkutatási jegyzőkönyve, 1953. február 23.
Wallenberg-ügy koncepciós pere 1953-ban [szerkesztés]
Az alábbi tények és dokumentumok csak az 1990-es években, Ember Mária,[7] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek nyilvánosságra.
1953 elején Budapesten Raoul Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek.[8]
1945. január 12-én, Wallenberg utolsó budapesti estéjén a három vacsoravendége a svéd követségen, a Gyopár utcában [9] Dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly [10] és Szalai Pál voltak. Másnap, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba került.
A koncepció 1953-ban a következő volt: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Ezért Dr. Benedek Lászlót, Stöckler Lajost, Domonkos Miksát, Szalai Pált és Szabó Károlyt az ÁVH letartóztatta.
Sztálin halálát követően[11] a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, de az iratokat titkosították. Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[12]
Domonkos István a már említett interjúban ezt mondta: „Szalai Pált 1952 nyarán a háza elől vitték be az ávóra. Mindenféle kínzásokkal rávették egy olyan vallomásra, hogy látta, amikor zsidó vezetők, köztük Domonkos Miksa meggyilkolták Raul Wallenberget a pénzéért. Amikor megvolt ez a vallomás, akkor lefogták a zsidó vezetőket.”[6]
Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953 szeptemberi szabadonbocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[13]
Kivándorlása [szerkesztés]
Szalai 1956 után az USA-ban telepedett le. Nevét Paul Sterlingre változtatta. Kaliforniában élt 1994-ig, haláláig.
Dokumentumok, kutatás [szerkesztés]
1990 után Szalai Magyarországon kapcsolatba lépett a Magyar Nemzet újságirójával, Ember Máriával, aki az 1953-as Wallenberg-féle koncepciós perrel kapcsolatos kutatásokat végzett, könyvet írt a témáról.
Szekeres József nyugalmazott főlevéltáros kutatta fel újra az általa „magyar Schindlernek” nevezett Szalai Pálról szóló dokumentumokat és történeteket, amelyeket 1997-ben „A pesti gettók 1945 januári megmentése” című könyvében foglalt össze.[14]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009
- ↑ http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument MTI Magyar Távirati Iroda
- ↑ http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
- ↑ Ember Mária: Wallenberg elrablása In: Budapesti Negyed, 1995/2. sz.
- ↑ Vajda Ildikó: Wallenberg soha nem akart hős lenni� In: Mazsihisz news, 2008. január 18.
- ^ a b Domonkos István interjú In: Centropa
- ↑ Hungarian Quarterly
- ↑ Lásd a kirakatperről az angol wikipédia írását. (angolul)
- ↑ József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler” ISBN 963 7323 14 7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74 (angolul)
- ↑ Raoul Wallenberg family archives, Email from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007. (angolul)
- ↑ A Wallenberg-kirakatperről lásd Kenedi János: Egy kiállítás (hiányzó) képei 2. In: Élet és Irodalom, 2004/42. sz.
- ↑ „Apámat elhurcoltak azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…” – Interjú Domokos Istvánnal, In: Szombat
- ↑ Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Önéletrajz (Magyar Világ Kiadó, 1989) ISBN 963 7815 00 7
- ↑ MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről ISBN 9637323147, Budapest 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József
